Tóth Bertalan az új MSZP-elnök, Mesterházynak nem sikerült

Tóth Bertalant választották az MSZP elnökének vasárnap a párt tisztújító kongresszusán. Mesterházy Attila volt elnöknek tehát nem sikerült a visszatérés. A csata szoros volt, úgy tudjuk, 54-46 százalékos arányban sikerült győznie Tóthnak.

Tóth Bertalan az elnöki beszédében azt mondta, látja a szoros eredményt, de ő azt szeretné, ha minden MSZP-s együtt tudna dolgozni a vezetése alatt. Villámgyorsan, már vasárnap este összeül az MSZP új elnöksége. A feladatáról Tóth Bertalan viccelődve megjegyezte, hogy a párt ma este nem fogja feloszlatni magát.

Tóth szerint a múlttal való szembenézés elengedhetetlen, erre fognak időt szánni az idén, de a jövőre kell koncentrálni, mert 2019-ben önkormányzati és az európai parlamenti választást is tartanak.

Tóth ezután elmondta, milyen párttá szeretné változtatni az MSZP-t a következő időszakban:

• együttműködő és a tradicionális baloldali értékrendet kérlelhetetlenül képviselő Magyar Szocialista Pártot szeretne.
• Olyan MSZP-t akar, amely hisz a szolidaritásban, az igazságosságban, az esélyegyenlőségben és az egységesülő nemzetben.
• Olyan MSZP-t akar, amely cselekvőképes, valódi közösségként működik, amely reményt ad azzal, hogy védelmet biztosít a hatalom üldözötteinek.
• Olyan MSZP-t akar, amely a kormányváltás motorja lehet azzal, hogy kérlelhetetlen bírálója az orbáni hatalomnak és az emberek valódi problémáira kínál valódi megoldásokat.

Kuhalmié a választmány, Mesterházy embere lett az elnökhelyettes

A választmányi elnök: Kunhalmi Ágnes lett, aki egyedüli jelölt volt, így nem meglepő, hogy 100 százalékos aránnyal nyert, és ő veheti át a párt parlamentjének számító választmány vezetését. Kérdés, mennyire kíván ellensúlya lenni majd a pártvezetésnek.

Elnökhelyettes: Szakács László, aki 51 százalékot kapott. Ellenfele, Ujhelyi István 49 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy a megválasztásával a küldöttek kompenzáltak, és egy inkább Mesterházy Attilához közel álló jelöltet választottak elnökhelyettesnek. (Egy időben zajlottak a szavazások, tehát voltak jó páran, akik elnökként Tóthra, elnökhelyettesnek pedig a másik csapatból Szakácsra voksoltak.) Szakács László korábban Mesterházy Attila kabinetfőnöke volt.

A három alelnök: Hegyi Gyula, Komjáthi Imre, Szanyi Tibor lett. Bangóné Borbély Ildikó volt még jelölt a poszton, de ő lett a negyedik. Mind a négyen 50 százalék feletti szavazatot kaptak.

Öten indultak, ketten maradtak

Molnár Gyula és a teljes pártvezetés lemondása után az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be az elnöki posztra. Aztán szép sorban léptek vissza a jelöltek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után csütörtökön Kunhalmi Ágnes is kiszállt a küzdelemből. Maradtak ketten: Mesterházy Attila és Tóth Bertalan.

Az utolsó napokban senki nem tudta megbecsülni, ki lesz az elnök, ugyanis kérdéses volt, hogy Kunhalmi Ágnes visszalépése után kihez pártolnak majd át az addig őt támogató küldöttek. Bár Kunhalmi nyíltan senkit nem támogatott, a kommunikációja arra utal (új utat az MSZP-nek), hogy nem a 2010-14 között elnökösködő Mesterházy felé akarja terelni a kongresszust.

Kérdéses volt továbbá, hogy mennyire működik a protesztszavazás a pártban. Mesterházy elleni érv, hogy 2010 után 2014-ben is kétharmados vereségbe vitte a pártot, és a belső vezetési módszerei sok sérelmet okoztak. Tóth ellen szólt viszont, hogy az elmúlt két éves frakcióvezetői tevékenysége finoman szólva sem hagyott mély nyomokat senkiben, ráadásul Puch László egykori pártpénztárnok emberének tartják, aki szintén elég sok ellenlábast szerzett az MSZP-ben az évtizedek alatt.

Karácsony további szövetségkötést javasolt

Az MSZP-kongresszus zárt ajtók mögött zajlott, vagyis a jelöltek a nyilvánosság kizárásával mondták el programbeszédeiket. A párt honlapjának tudósítása szerint a kongresszus elején felszólalt Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, aki a kampány a közös miniszterelnök-jelölt volt. Karácsony eszerint arról beszélt, hogy

• ma a demokratikus ellenzék legerősebb pártja az MSZP és reméli, hogy az MSZP Magyarország erős pártja marad, mert ez az ország érdeke és ez a Párbeszéd érdeke is.
•  A Párbeszéd készen áll arra, hogy megkezdett közös munkát, szövetségben folytassa a Parlamentben, de jelezte, hogy további szövetségkötésre van szükség 2019-re.
• "A mai kongresszus után kialakítjuk a sikeres együttműködés feltételeinek megteremtést, szeptemberben pedig el kell kezdeni a kampányt, hogy megmutathassuk, hogy mi milyen Magyarországot és milyen Európát akarunk."