Orbán: Az európai demokrácia megbicsaklott
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Orbán Viktor Brüsszelben beszélt az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezve, ahol a következőkről beszélt:
- az európai demokrácia megbicsaklott, és azt helyre kell állítani
- az európai demokrácia azért bicsaklott meg, mert nem azt csinálják az európai vezetők, amit az emberek elvárnak tőlük és amit világosan akarnak, ami az, hogy ne engedjenek be több migránst, és erős legyen a határőrizet, illetve akik már bejöttek, vissza legyenek küldve.
Orbán szerint a demokrácia helyreállítása a következő hónapok feladata, aminek a végére a jövő év elején esedékes európai parlamenti választásoknak kell pontot tenni. A javaslatok között arra vonatkozó is van, ami a menekülttáborok EU-n kívüli felállításáról szól, amit ha megszavaznak, helyreáll a demokrácia.
Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.
A külső határ megszilárdításában egyetértenek a tagállamok vezetői
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén megszólalt a csúcstalálkozó előtt. Szerinte mindenekelőtt az Európai Unió külső határainak szigorúbb védelmét kell megoldani, és ez hozhatja el a megoldást a migráció belső dimenziójának ügyében is. Tusk javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán kívül létrehozandó központok felállítására. Szerinte ezzel lehet csak megelőzni a további kaotikus határzárást, illetve az uniós tagállamok közötti további feszültséget.
Angela Merkel is megszólalt, aki szerint mihamarabb megoldást kell találni a külső határok védelmének és a menedékkérők tagországok közötti "másodlagos mozgásának" kérdésére. A német kancellár szerint komoly eredményeket sikerült elérni az elmúlt években, de vannak még rendezésre váró ügyek a migrációt illetően. Lehet arról tárgyalni, hogy más országokban kössenek ki a mentőhajók, de nem lehet ezeknek az országoknak a feje felett dönteni, és előzetes tárgyalások szükségesek, akár az EU-Törökország megállapodásnál.
Giuseppe Conte új olasz kormányfő konkrét lépéseket vár, és az EU-csúcs migrációügyi zárónyilatkozatának megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállamok vezetőinek nem sikerül kielégítő megoldásra jutniuk Olaszország szempontjából. Conte elmondása szerint megoldási javaslatokkal érkezett a csúcsra, amelyek szerinte ésszerűek és teljes mértékben megfelelnek az uniós alapértékek szellemének.
Az emberkereskedők megelőzésére kell törekedni a házelnök szerint
Sajtótájékoztatót tartott Antonio Tajani, az Európai Parlament házelnöke is, aki szintén a külső határok megerősítését sürgeti. A legfontosabb prioritás a földközi-tengeri útvonalak lezárása.
Szerinte az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába illetve Európában maradni.
Az elnök kiemelte, hogy szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatására és megerősítésére, valamint határaik védelmének segítésében.
Tajani többek között arról is beszélt, hogy fontos támogatni az ENSZ-szel közösen az afrikai tranzitországokat az emberkereskedelemmel szembeni harcban, és a menedékkérelmeket még azelőtt elbírálni, hogy a menekültek a kereskedők karmai közé kerülnek.
Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a "mindenki önmagáért" logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös Európa hitelessége is végzetes csapást szenved.
A NATO nem akar új hidegháborút
Az ülés egy részén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, aki kitért az amerikai és az orosz elnök közötti, csütörtökön bejelentett csúcstalálkozóra.
"Teljes mértékben összhangban van a NATO álláspontjával, hogy tárgyaljunk Oroszországgal és találkozzunk az orosz vezetőkkel. Nem akarunk új hidegháborút, és nem akarjuk elszigetelni Oroszországot, jobb kapcsolatokra törekszünk... Ne legyenek illúzióink, Európának és Amerikának szüksége van egymásra az évtizedek óta nem látott fenyegetésekkel szemben".
(MTI)