Magdolna
18 °C
27 °C

Ezentúl leplezett eszközökkel figyelnek

D  FO20110920035
2018.06.29. 16:25
Átalakítja az ügyészség és a nyomozóhatóság kapcsolatát, egységesíti a leplezett eszközök alkalmazásának szabályait, bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a tárgyalási szakasz elkerülését és nagyobb hangsúlyt fektet az áldozatvédelemre. Új büntetőeljárási törvény lép hatályba vasárnap.

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) tavalyi elfogadását többéves, az ügyészség aktív részvételével zajló munka előzte meg - mondta egy pénteki sajtóbeszélgetésen Miskolczi Barna, a Legfőbb Ügyészség megbízott főosztályvezető ügyésze.

A kabinetfőnök - aki az ügyészség részéről összefogta a törvényalkotási munkát - úgy látja: az új Be. egyik fontos vívmánya, hogy abba teljes körűen beemelték a nyomozó hatóságok ágazati törvényeiben található, titkos eszközökre vonatkozó szabályozásokat.

Korábban ugyanis az ágazati szabályok összehangolatlansága miatt többször is előfordult, hogy a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat a bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből.

Az új Be. rögzíti a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályait. A törvény szerint "a leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.

Ilyen úgynevezett "leplezett eszközök" például

  • a fedett nyomozó,
  • a rejtett figyelés,
  • az álvásárlás,
  • a telefonlehallgatás alkalmazása.

Az új szabályok a korábbiakhoz képest többletgaranciákat is tartalmaznak, így szerinte megalapozatlanok azok a kritikák, amelyek szerint a jövőben a hatóság bárkit kontroll nélkül lehallgathat.

A leplezett eszközöket továbbra is csak célhoz kötötten lehet alkalmazni, de míg korábban a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében mindezt a büntetőeljárás garanciarendszerén kívül tették (például a rendőrségi törvény alapján), a jövőben ez csak a büntetőeljárásban lesz lehetséges.

A leplezett eszközök alkalmazása az elejétől fogva ügyészségi és bírói kontroll mellett zajlik, ugyanakkor az információk felhasználása könnyebbé válik.

Vagyis az az igazi újdonság, hogy a bíró nemcsak engedélyezi a leplezett eszköz használatát, hanem a folyamatát is bármikor ellenőrizheti, arról felvilágosítást kérhet, beavatkozhat.

Miskolczi Barna azt is mondta, hogy utólag továbbra is közölni kell, ha valaki ellen leplezett eszközt vetettek be, de az nem járt eredménnyel. Ő polgári jogi úton kérhet elégtételt, ha sérelem vagy kár érte emiatt.

Az áldozatokat hatékonyabban védi

Vida József megbízott főügyészségi csoportvezető arról beszélt, az új Be. szerint a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra, a kettő közötti választóvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti.

A felderítés "ura" a nyomozó hatóság (rendőrség, NAV, ügyészség), az ügyész a törvényesség felett őrködik. A gyanúsított kihallgatása után, a vizsgálati szakaszban az ügyész veszi át az irányítást, és akár különböző lépésekre utasíthatja a nyomozó hatóságot. Mint mondta, a változtatás oka, hogy az eredményes felderítéshez szükséges erőforrások döntően a nyomozó hatóságoknál összpontosulnak, a vádért viszont az ügyész felel, ezért a vizsgálati szakaszban minden eszköznek rendelkezésére kell állnia ehhez.

Az ügyész szerint az új Be. hatékonyabban védi az áldozatokat és a sértetteket, például a jövőben a sértett az eljárás során bármikor külön nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett el, milyen vagyoni hátrány érte.

A különleges bánásmódot igénylők számos egyedi igényét - mint amilyen a speciális helyiségben történő kihallgatás, a kép- és hangfelvétel készítése, a távmeghallgatás, a segítő közreműködése - is figyelembe vehetik a nyomozó hatóságok. Emellett a jövőben a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye is megalapozhatja a bíróság illetékességét.

Az ügyész és a terhelt megegyezhet

Vida József szólt az új törvénynek a terhelti (=gyanúsítotti és vádlotti) beismerésen alapuló, az eljárást gyorsító szabályairól is. Mint mondta, a hatályos Be. is ismer a terhelt beismerésén alapuló eljárásokat, ilyen a közvetítői eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalásról lemondás és a tárgyalás mellőzése.

A bíróság elé állítás az új törvényben is megmarad, de a ritkán alkalmazott, a terhelttel való megegyezésen alapuló tárgyalásról lemondás helyett új rendszert alakítottak ki. Ennek lényege, hogy a nyomozási szakban, a vádemelés előtt az ügyész, a terhelt és a védő - a bíróságtól függetlenül -

formális megállapodást köthet.

Az ügyész a megkötött egyezségnek megfelelően emel vádat, a bíróság pedig csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg.

A vádemelést követő bírósági előkészítő ülés keretében is meg lehet majd egyezni, az ügyész ebben az esetben a vádiratban megjelölheti azt a szankciót és annak mértékét is, amelyet hajlandó elfogadni, ha a terhelt a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az ügyész indítványa ebben az esetben a bíróságot annyiban köti, hogy a vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót nem alkalmazhat.

A megegyezés feltétele azonban, hogy a tényállás és a jogi minősítés (például, hogy egy ember megverése az emberölés kísérlete vagy súlyos testi sértés) nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész állapítja meg.

Az új szabályozás alapja a Szlovéniában bevezetett rendszer, itt a bevezetése után 40 százalékkal csökkent a tárgyalások száma.

Blogokat is tájékoztat az ügyészség

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az új Be. tájékoztatásra vonatkozó új szabályairól elmondta: mivel a felderítési szakban az ügy "ura" a nyomozóhatóság, az ügyészség ekkor csak a törvényesség érdekében tett intézkedésekről - például panaszelbírálás - tájékoztat, a gyanúsítotti kihallgatás után azonban az ügyész irányító szerepbe kerül, így az ügyészség szélesebb körű tájékoztatásra lesz jogosult.

Emellett a jövőben az ügyészség a bírósági eljárás során is adhat tájékoztatást például a vádmódosításról, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a jogorvoslati nyilatkozatokról.

Újdonság az is, hogy az új Be. alapján már nemcsak a sajtó, de például a nyilvánosságot tájékoztató más közreműködők - például a blogok - számára is adható tájékoztatás, meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Borítókép: Lehallgatásról készült fénykép. Az egykori csehszlovák és magyar állambiztonsági szervek által a szocializmus időszakában készített titkos felvételekből rendeztek kiállítást az OSA Archívum Operatív fotó - Budapest és Prága az állambiztonság szemével címmel a budapesti Centrális Galériában. A kiállítás október 30-ig látogatható. MTI Fotó: Földi Imre