Ombudsman: jogot sértett az iskola, amelyik helyhiány miatt nem vett fel valakit

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy jogsértő módon járt el egy iskola, amikor helyhiányra hivatkozva nem vett fel egy körzetébe tartozó gyermeket, a fenntartó pedig ezt nem vizsgálta ki megfelelően - közölte az MTI . Székely László jelentésében egy aggályos gyakorlatra is felhívta a figyelmet, hogy az igazgatók az adott kerületben - személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva - szétosztják egymás között a tankötelessé váló gyermekeket.

Egy apa fordult az ombudsmanhoz, aki panaszbeadványában a körzetes iskola és annak fenntartója döntéseit sérelmezte. A körzetes iskolába kérte gyermeke felvételét, de ott helyhiányra hivatkozva elutasították. Javasolták neki, hogy gyerekét a kerület egy másik iskolájába írassa be, és a gyerek adatait továbbították is a másik iskolának.

A panaszos szerint a körzetes iskola azért nem akarta felvenni gyermekét, mert beszédhibája miatt a beíratáskor folyamatban volt a szakértői bizottsági vizsgálata. Az elutasító határozattal szemben a fenntartóhoz fordult, bekérték a már elkészült szakértői bizottsági véleményt, majd helyt adtak a szülői kérelemnek. Az apa azért sérelmezte a fenntartói döntést, mert az nem minősítette jogellenesnek a helyhiányra hivatkozó elsőfokú határozatot, csak a beszédhiba megállapításának hiányában tartotta megalapozatlannak.

Az ombudsman kiemelte: a körzetes iskolának a felvételnél csak azt kell vizsgálnia, hogy a jelentkező gyermeknek a körzetben van-e lakóhelye vagy az állandó tartózkodási helye, és fennállnak-e a tankötelezettség megkezdéséhez szükséges feltételek. A jelentés szerint a körzetes iskola nem vizsgálta, hogy megvannak-e ezek a feltételek, a jelentkezést helyhiányra hivatkozva utasította el, ezzel megsértette a gyermek oktatáshoz való jogát.

Székely László szerint a kötelező felvételnek éppen az a lényege, hogy mindig legyen olyan iskola, amelyik biztosítja a tankötelezettség teljesítésének helyét, ezért a helyhiányra hivatkozás nem értelmezhető.

Az ombudsman a tények alapján feltételezte, hogy a körzetes iskola elutasító döntésében előre valószínűsítette a gyermek sajátos nevelési igényét, ezért jelölte meg beiskolázásra a kerület egy másik iskoláját. Döntésével kapcsolatban az igazgató a kerületi beiskolázási értekezletre hivatkozott, amelyen az iskolák igazgatói és helyetteseik megbeszélték a kerületi gyermekek beiratkozásának módját.

Az ombudsman a Klebelsberg Központ elnökétől kérte, hogy folytasson le átfogó országos vizsgálatot és ennek alapján intézkedjen a hasonló törvénysértő, a jogbiztonság követelményével ellentétes, alapjogilag aggályos gyakorlat felszámolására.