Benyújtották az új Nemzeti alaptantervet a minisztériumnak
További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
Információink szerint elkészült az új Nemzeti alaptanterv, amelynek szövegét a mai napon nyújtja be a minisztériumnak Csépe Valéria, a a projekt szakmai vezetője. A korábbi nyilatkozatok szerint az új szabályozást 2019-től vezetik be.
A minden iskolában elsajátítandó közös tudásanyagot meghatározó Nemzeti alaptanterv újragondolását 2017 márciusában jelentették be. A munka irányítására Csépe Valéria akadémikust kérték fel, aki idén márciusig miniszteri biztosként látta el ezt a feladatot.
A pszichológusprofesszor akkor azt nyilatkozta: nem toldozgatni szeretnék a korábbi alaptantervet, hanem alapjaiban újra akarják gondolni azt és a XXI. század kihívásaihoz igazítani. Az új tanterv kidolgozása több munkacsoportban zajlott, amelyekben gyakorló pedagógusok, elismert egyetemi oktatók, pszichológusok dolgoztak.
Csépe Valéria tavaly az Indexnek adott interjújában azt mondta: az iskolákban könnyebben olvasható szövegekre, az életkorhoz jobban passzoló tananyagra, a gyerekek „kütyüaffinitására” építő, mobilos vagy számítógépes játékokra, témanapokra, csoportmunkára van szükség.
A miniszteri biztos akkor azt is ígérte: az új alaptanterv középpontjában a gyerekek állnak, a tananyagot az ő érzelmi és értelmi fejlődésük üteméhez kell igazítani, a pedagógusnak pedig ezt a folyamatot kell segítenie. Az új tantervben nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati szemlélet, az ismeretek alkalmazása, a tantárgyakon átnyúló szemlélet, az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák vagy a digitális írástudás.
Arról máig nincs döntés, hogy a Csépe Valéria által ígért "radikális" átalakítással valóban bevezetik-e Magyarországon a kilencosztályos iskolát. Emellett számos szakmai érv szólna. Az iskola elején több idő lenne az írás és az olvasás megtanítására, a felső tagozat és a középiskola pedig rövidebb lenne. Ehhez azonban több pénz kellene az iskolák bővítésére és tanárok képzésére. A kilencosztályos (6+3 évfolyamos) iskola bevezetése Lengyelországban jelentősen javította az oktatás eredményességét.