Kormánypárti előadókkal tűzdelt Horthy-emléknapot tartanak Kenderesen

Vasárnap a Horthy Miklós Emlékére Alapítvány és Kenderes fideszes vezetésű önkormányzata ökumenikus istentisztelettel, koszorúzással, fotókiállítással és tudományos konferenciával egybekötött emléknapot tart a településen született Horthy Miklós volt kormányzó emlékére. A rendezvényen

• köszöntőt mond Pádár Lászlóné fideszes polgármester
• előadást tart Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, aki 2014-ben országos botrányt robbantott ki, amikor 18 ezer zsidó 1941-es deportálását idegenrendészeti eljárásnak állította be
• "emlékező beszédet" mond Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő

A történelemtudományban ma már széleskörű konszenzus uralkodik arról, hogy Horthy Miklós egy autoriter hajlamú, de meglehetősen befolyásolható politikus volt, aki egyedül a zsigeri forradalom-, demokrácia- és egyenlőségellenességében volt konzekvens a Magyarország élén eltöltött negyedszázad alatt. Horthy kormányzóként a magyar történelem legnagyobb katasztrófája, a több százezer ember életét követelő II. világháborús szerepvállalás egyik fő felelőse.

A magát nyíltan antiszemitának valló Horthy Miklós és az általa irányított rendszer már 1944 előtt is számos antiszemita törvényért, és a magyar hatóságok által elkövetett háborús bűnért tehető felelőssé. És bár sokszor elhangzik védelmében, hogy 1944 júliusában - 437 ezer ember deportálását követően - leállíttatta az auschwitzi transzportokat, dokumentumok alapján ma már egyértelmű, hogy ezt nem emberbaráti, erkölcsi indíttatásra, hanem vonakodva, taktikai okokból tette.

Ehhez képest Horthy Miklóst az Orbán-rendszer emlékezetpolitikája kiváló, erőskezű vezetőként igyekszik beállítani, az ország pusztulásában, a magyar holokausztban betöltött szerepét igyekszik kisebbíteni (elsősorban a nyilasokra és a németekre kenni). Horthy felmentését a kormánytöbbség 2011-ben az Alaptörvénybe is beleírta: eszerint a magyar állam nem (volt) felelős a zsidók sorsáért, mert az ország 1944. március 19-étől német megszállás alatt állt (a tömeges deportálások második hulláma 1944 júniusában kezdődött). Arról, hogy mit tudhatott 1941-ben a magyar állami vezetés a népirtásról, itt olvashat bővebben.

Horthyról maga Orbán Viktor is azt mondta róla tavaly, hogy

kivételes államférfiként szolgálta a nemzetet

A holokausztban betöltött szerepéről pedig nem értekezett. Viszont amikor Orbán pár héttel később Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel találkozott, akkor a magyar miniszterelnök – kerülve a nevesítést – leszögezte:

Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt bűnt követett el, amikor nem védte meg saját polgárait.

Idei izraeli látogatásán pedig azt mondta, Magyarorsszágon "zéró tolerancia" van az antiszemitizmussal szemben.

Ehhez képest kormányközeli értelmiségiek egy csoportja – köztük Boross Péter volt miniszterelnökkel és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnökével - idén januárban emlékmisét szervezett Horthy születésének 150., illetve menye születésének 100. évfordulójára. Az emelékmise hírére és a nemzetközi holokauszt-emléknappal egybeeső időpontjára nemzetközi felháborodás tört ki, mire a szervezők lemondták az eseményt.

A kormánypárti politikusok részvételével történő legújebb Horthy-megemlékezéssel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a kormánynak és a Fidesznek is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.