Máté, Mirella
14 °C
30 °C

Horn Gyula is megszavazta volna a Sargentini-jelentést

DMOHA20180912009
2018.09.12. 14:54
Emlékkonferenciát tartott az MSZP Horn Gyula tiszteletére a Villányi úti konferenciaközpontban, amelyet jövőre a tervek szerint el is nevezik Horn Gyuláról. A felszólalók közül többen kitértek arra, mit tanulhatnának a mai szocialisták a volt pártelnöküktől.

Ha a Gyula élne, elküldene minket a büdös picsába.

Ezt egy magát megnevezni vélhetően nem kívánó, tapasztalt szocialista mondta nekem korábban, így összefoglalva, mennyire rossz szemmel nézné a volt MSZP-s pártelnök-miniszterelnök a szocialisták aktuális esetlenségét és sorozatos politikai kudarcait. És még a 2018-as újabb fideszes kétharmad előtt voltunk.

Ezek után kíváncsian vártam, hogy a szerdán megrendezett Horn Gyula-emlékkonferencián a volt politikustársak sztorizgatásai és Kovács László anekdotázgatásain túl szóba kerül-e majd az aktuálpolitika. Nagyon is szóba került.

A délelőtti blokkban legalábbis többen kitértek arra, hogy vajon Horn mit tenne az MSZP-vel, ha élne még. Tóth Bertalan pártelnök-frakcióvezető szerint Horn Gyula egyik legfontosabb jellemzője a bátorság volt, és hogy felrúgta azokat a dogmákat, amelyek között élt és dolgozott.

A jövőre nézve az MSZP-nek ez az útja: ki kell lépnie azokból a keretekből, amelyeket a jelenlegi rezsim határoz meg Magyarországnak és a magyar pártoknak.

Hogy ez pontosan mit is jelent, arról Tóth azt mondta, hogy két törésvonal, a múlt és a jövő, valamint a Kelet és a Nyugat ellentéte határozza meg Magyarországot. „A jelenlegi rezsim a múltba fordul, a jövőt szófogadó rendes alattvalókként, szittya magyarként viselkedő fiatalokkal képzeli el, akik szavazógépek lesznek. Az MSZP szerint viszont Magyarország jövőjét azok a fiatalok jelentik, akik kreatív gondolkodásúak, kritikusak és a világ kihívásaihoz alkalmazkodni képesek." Az MSZP-nek tehát azt jelenti a horni örökség, hogy a Nyugat felé nyitott, jövőbe tartó magyar nemzetet akar".

Horn felhúzta volna a kerítést

Molnár Zsolt budapesti elnök, az emlékkonferencia szervezője még konkrétabban fogalmazott a beszédek előtt, amikor arról kérdeztem, mit tenne Horn a párt élén.

Horn Gyula megszavazta volna a Sargentini-jelentést.

Molnár szerint ugyanis a jelentés, bármit is állít a Fidesz, semmiképp nem sérti Magyarország nemzeti szuverenitását, és olyan evidenciákat tartalmaz a jogállamról, médiahelyzetről például, amely „bármelyik ellenzéki párt műhelyében készülhetett volna". És Horn is szerinte pont így gondolta volna.

Amiben Horn rutinosabb lett volna, mint a mai szocialista utódok, Molnár Zsolt szerint ez a menekültválság kezelése. Az élére állt volna annak, hogy az EU határait meg kell védeni, ha kell kerítéssel is." Horn szerinte biztos elutasította volna a gyűlöletkeltést és az uszítást (amelyet szerinte Orbán nem), ám Horn emellett a Willkommenskultur gondolatából sem kért volna.

Molnár szerint Horn jobban politizált volna 2015-ben is, mint az akkori szocialista vezetés (ez nekem is személyes kudarc"), és időben felismerte volna, hogy nem szabad olyan hadszíntéren ütközni Orbánnal (kerítés, kvóta), ahol eleve vesztésre van ítélve az ellenfél.

Horn rugalmasságát el lehetne lesni

A konferencia délelőtti blokkjában még egy felszólaló, Soós Eszter Petronella politológus elemezte, mit is lenne érdemes hasznosítania az MSZP-nek Horn Gyula politikájából. Soós szerint elengedhetetlen egy kormányzásra készülő pártnak megérezni a közhangulatot, és ehhez igazítani a politikai cselekvését.

Horn a 94-es választás előtt, 1993-ban megérezte, hogy mit szeretnének az emberek, a 3,60-as kenyérre kacsintgatott vissza", az akkor legnépszerűbb párt, a Fidesz komoly százalékokat veszített azzal, hogy nem szavazott meg egy nyugdíjemelést. A politológus szerint Horntól rugalmasságot is tanulhatnának az utódok mind politizálásban, mind a személyes pályák alakításában.

Soós emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz 1994-ben rosszabb állapotban volt, mint ma a baloldal, mindössze 20 képviselője volt a parlamentben, 7 százalék körül álltak, baloldali médiatúlsúly volt, infrastruktúra hiányában kellett növekedni, 1998-ban mégis győzött a Fidesz. Szerződést kötött például a Századvéggel, és 7 százalékos pártként is szisztematikusan a kormányzásra készült, szerinte ebből sokat tanulhatnának a mai ellenzéki pártok.