Albert, Lipót
3 °C
12 °C

A száz tacskó ügye csak a jéghegy csúcsa

IMG 7046
2018.09.13. 07:29
Két holland nő, anya és lánya tartotta borzalmas körülmények között egy barcsi házban azt a több mint száz tacskót, akiket a rendőrség segítségével állatmentők menekítettek ki a minap. Amit a hollandok műveltek, csak a jéghegy csúcsa, Magyarország a kutyaszaporítók egyik paradicsoma. Mi a különbség szaporító és tenyésztő között? Hogyan működik a szaporítómaffia? Miért nem szabad pár tízezer forintért kutyát venni? Hogyan segíthetünk a bajba jutott kutyáknak? Ezeknek jártunk utána.

Több mint száz tacskót foglaltak le bűnjelként a rendőrök két holland nőtől a minap egy barcsi házban. Anya és lánya, akik néhány hete költöztek a településre, borzalmas körülmények között tartotta a kutyákat. Úgy tudjuk, a két nő ellen korábban Hollandiában is indult eljárás, mert ott közel háromszáz kutyát tartottak. A háromszázból több mint százhetvenet elkoboztak tőlük a holland hatóságok, egyúttal több tízezer eurós bírsággal is büntették őket, ám a két nő először Belgiumba, majd Magyarországra tette át "székhelyét".

Amikor a magyar rendőrök, az önkormányzat, területileg illetékes hatósági állatorvos és az állatvédők kivonultak a barcsi ingatlanba, a kutyákon kívül biankó kutyaútleveleket, valamint egy fel nem használt mikrocsipet is találtak. A lefoglalt papírok azt a gyanút erősítik, hogy a két nő szaporításból élt, azaz a kutyákat eladásra tarthatta. Először 92 kutyát találtak a házban a rendőrök és már fent volt a rendőrség honlapján az akcióról beszámoló hír, amikor kiderült, hogy papírkartonokba rakott törölközők között további kutyákat rejtettek el a nők. 

Leginkább pénzzel és gyógyszerekkel lehet segíteni a mentett kutyákat

A tacskók egytől egyig állatvédőkhöz kerültek. Kilenc menhely fogadta be őket, a legtöbb állat, 31 tacskó az Eszkuláp Egyesülethez került, de a Noé Állatotthon, az Állatmentő Sereg, a Futrinka, a Rex, a Vahur állatmenhely, a Siófoki Állatvédő Alapítvány, a Szent Ferenc Állatotthon, a Vasi Állatvédők Egyesülete is fogadott be kutyákat.

Több olvasónk is kérdezte levélben, hogy hogyan tudná örökbe fogadni a kiszabadított állatokat. Németh Réka, az Eszkuláp Egyesület vezetője az Indexnek elmondta: egyelőre ezeket a kutyákat nem lehet örökbe fogadni, mivel "bűnjelek", de idővel a menhelyek lesznek a tulajdonosaik. Csak ezután lehet majd örökbe fogadni őket, viszont már most is lehet a kutyákon segíteni. Leginkább azzal, hogy pénzt küldenek a menhelyeknek, a kutyák mentése és az, hogy biztonságban tudják őket, sok pénzbe kerül ezeknek a szervezeteknek. 

Img 7028 0
Fotó: Police.hu

"A lakhatási költsége egy kutyának átlagosan napi 800 forint, ebben benne van a minőségi élelmezése is. Az állatorvosi költség változó, de például az oltási program kutyánként 10-15 ezer forint körül van. Erre jön rá a szívféreg-szűrés, ami kutyánként 3500 forint. Ha kiderül, hogy egy kutya szívférges, akkor a kezelése további költségekkel jár. Végül van az ivartalanítás is, ami kutyánként 15-25 ezer forint között van. A menhelyekről ugyanis csak ivartalanított kutya kerülhet ki" - sorolta a költségeket Németh Réka. Ezek az egészséges kutyák alapköltségei, ám a 106 kutya közül sok a beteg és sérült. 

De aki nem pénzzel szeretne segíteni a menhelyeken, az is tud. "Nagyon nagy szükség van immunerősítőkre, vitaminokra, lazacolajra, ásványi anyagokra, magas hústartalmú konzervekre, bolha-és kullancs elleni készítményekre, a szívféreg prevencióhoz pedig féreghajtókra" - sorolta Németh Réka, mivel lehet a pénzen kívül még segíteni. 

A tenyésztő jó, a szaporító rossz

Bár a barcsi mentést felkapta a sajtó, sajnos nem rendkívüli esetről van szó. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, először is érdemes tisztázni, mi a különbség a tenyésztés és a szaporítás között, és miért az állatkínzókat segítjük, ha szaporítóktól vásárolunk fajtajellegű vagy fajtatiszta kutyákat. 

Ha valaki kutyatenyésztő, és ezt becsülettel végzi, az nagy valószínűséggel nem a kutyákból gazdagszik meg. A becsületes tenyésztés ugyanis rengeteg költséggel jár. Azon kívül, hogy egy tenyésztő nagyon sokat költ jó minőségű tápra, állatorvosra, genetikai vizsgálatra, különféle hazai és külföldi versenyekre viszi a jó körülmények között tartott kutyáit, ezek mind költségekkel járnak. Amikor pedig kicsi kutyák születnek, a tenyésztő lehetőleg alaposan megnézni, hova kerül az állat és igyekszik a további sorsát is nyomon követni. A becsületes és megbízható tenyésztő törzskönyvet állíttat ki és lehetővé teszi a leendő gazdának, hogy az megismerje, honnan, milyen körülmények közül származik a kutya, kik a szülei.

A szaporítóknak ezzel szemben egyetlen céljuk van: minél több kutyát világra hozatni, a lehető legkevesebb pénzből, majd a kiskutyákból a lehető legnagyobb haszonra szert tenni. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a szaporítók által eladott kutyák rendszerint betegek. A Barcson lefoglalt kutyák sem egészségesek, mint megtudtuk, a legtöbb tacskó bőrbeteg, alultáplált, gombás, a kölykök alulfejlettek. Van olyan tacskó, amelyiknek hiányzik egy nagy darab a szájából. 

Mire figyeljünk, amikor kutyát szeretnénk venni?

Azok a naiv vagy tájékozatlan vásárlók, akik nem ismerik ezt a kutyás világot, akaratlanul is a szaporítók kegyetlen bizniszét segítik elő azzal, hogy fajtatiszta kutyát vásárolnak ugyan, de nem ragaszkodnak például a törzskönyvhöz, mondván, nem akarják versenyeztetni a kutyát. Csakhogy a törzskönyvre nem a versenyeztetés miatt van szükség, hanem azért, hogy igazolva legyen, az eb tenyésztőtől és nem szaporítótól származik. De önmagában a törzskönyv megléte sem elég. Az Állatmentő Sereg egyik tagja, Némedi Edina szerint a következőkre érdemes figyelnie azoknak, akik fajtatiszta kutyát akarnak vásárolni:

  • mindig tenyésztőtől kell venni a kutyát és mindig ragaszkodni kell a törzskönyvhöz;
  • el kell menni a tenyésztőhöz és a saját szemünkkel kell meggyőződni arról, hogy a tenyésztő milyen körülmények között tartja a kutyákat;
  • érdemes beszélni a tenyésztő állatorvosával is, és minél jobban leinformálni az eladót. 

Bár a Jófogáson és más netes oldalakon is pár tízezer forintért már hozzá lehet jutni fajtatiszta kutyákhoz, egészen biztos, hogy ezek az ebek ilyen olcsó áron csak szaporítótól és nem tenyésztőtől származnak. Még akkor is így van ez, ha a szaporító esetleg igazolni tudja papíron, hogy tenyésztő. Sokan ugyanis valóban tenyésztők, de ez csak álca, hogy a szaporítást gond nélkül végezhessék. Ezért is fontos személyesen meggyőződni arról, hogyan, milyen körülmények között tartja a kutyákat az eladó. Önmagában ugyanis a kiskutya ára nem jelent semmit, előfordul, hogy egy szaporító is drágán adja a kutyákat. Az viszont biztos, hogy egy becsületes tenyésztő olcsón nem ad el kutyát. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a pénzes emberek engedhetik meg maguknak, hogy jó helyről kutyát vásároljanak. Ahogy a "barcsi tacskók", úgy szerencsés esetben más mentett kutyák is a menhelyeken kötnek ki. Mivel sokan szaporítótól származnak, ezért a menhelyek is tele vannak fajtajellegű vagy fajtatiszta ebekkel. Akinek van arra pénze, hogy egy kutyát fenntartson és felelős gazdája legyen, de nincs több százezer forintja arra, hogy tenyésztőtől vásároljon állatot, annak érdemes a menhelyeket felkeresnie és onnan örökbe fogadni mentett, ivartalanított kutyát. Ezzel segít a bajba jutott állatokon és elkerüli azt a csapdát, hogy esetleg olyan szaporító zsebét gazdagítsa, aki tenyésztőnek hazudja magát. Ráadásul a menhelyen hiteles információt kap arról, hogy milyen az adott kutya ismert élettörténete, természete, esetleg milyen betegségei, rendellenességei vannak. A szaporító ezt az információt elhallgatja.  

Valóságos maffia alakult ki

Míg a becsületes tenyésztők már akkor jól járnak, ha a beforgatott pénzükhöz hozzájutnak, a szaporítók ebből élnek, nem is rosszul. Valóságos maffia épült Magyarországon erre az "iparágra" és a helyzet egyre csak rosszabb. "Régebben nagy szám volt, ha olyan szaporítótelepekre bukkantunk, ahol 50 kutya volt. Ma már ez nem számít rendkívülinek, vannak olyan telepek, ahol 300 és 500 között van az egyedszám" - magyarázta az Indexnek Némedi Edina. 

Az ország legfertőzöttebb része Pécs mellett Püspökladány, Karcag és környéke. Pécsett például minden hónap első vasárnapján van az "állatos piac". Oda járnak le a felvásárlók, köztük azok az olaszok, akik a környéken laknak. A szaporítók ügyfeleinek többsége ugyanis külföldi, autókkal, furgonokkal, kamionokkal szállítják ki Nyugat-Európába a kutyákat. Azok a felvásárlók pedig, akik több száz kutyát értékesítenek, óriásit kaszálnak az üzleten: egy 30 ezer forintért megvásárolt kiskutyát 800-1000 euróért adnak el külföldön. A kutyakereskedelemben több, Magyarországon élő vagy itt rendszeresen megforduló olasz állampolgár is érdekelt, köztük bűnözők is. Ez a fajta fekete üzlet ugyanis jóval biztonságosabb a számukra, mint droggal kereskedni, hiszen ha le is buknak, később gond nélkül űzhetik tovább az ipart. 

A szaporítómaffia persze nem tudna ennyi pénzt termelni, ha nem segítenék őket hamisítók és állatorvosok. Hivatalosan ugyanis csak megfelelő kutyaútlevéllel, csippel és oltással ellátott kutyákat vihetnek ki külföldre. Csakhogy külföldön a cuki kis kölyökkutyákra van kereslet, éppen ezért kell olyan trükkökhöz folyamodni, ami már bűncselekmény: hamis kutyaútleveleket állítanak ki, hamis orvosi pecséteket, hogy csak pár példát említsünk. Ehhez persze olyan korrupt állatorvosok segítségére is szükség van, akik 7-8 hetes kutyákat "papíroznak" le úgy, mintha azok 12 hetesek lennének. Külföldre ugyanis csak úgy lehet beutaztatni kutyát, ha már megkapták a veszettség elleni oltást, csakhogy azt 12 hetes koruk előtt nem kaphatják meg, ráadásul még el kell telnie 21 napnak, hogy az érvényes is legyen. 

Pontosan ezt csinálta az 58 éves magyar állatorvos, M. Viktor. A férfi az angliai Prestwichben 250 ezer forintnyi angol fontért adott el tacskot egy angol brit nyugdíjas tanárnak. A tanár nem tudta, hogy a törpetacskó papírjai hamisak, és az állat valójában csak 8-12 hetes lehet, azaz be se lehetett volna hozni az Egyesült Királyságba. Ez csak azután derült ki, hogy hazafelé után a tacskó rosszul lett. A tanár felhívta az állatorvost, hogy elkérje a kutya útlevelét. Közben bevitte egy rendelőbe, ekkor derült ki, hogy nem annyi idős, mint amennyinek hazudta a magyar állatorvos, ráadásul be sem volt oltva. M. Viktornál házkutatást tartottak, így derült ki az is, hogy online rendelt több kutyát, akiket teherautóval hoztak be az országba. A csempészésért 270 óra közmunkára ítélték, tíz évre eltiltották a hivatásától és milliós összegű kártérítést kellett fizetnie a becsapott vevőnek.

A szaporítók és a felvásárlók gyakran benzinkutakon találkoznak, ahova a kutyákat autóval, furgonokkal, teherautókkal viszik el. Ilyenkor a felvásárlók, akiknél már csipek és útlevelek vannak, kiválasztják az állatokat, és azonnal fizetnek. 

A legdurvább szaporítók szó szerint nulla forint befektetéssel keresnek sok pénzt. Van, aki külön házat tart fent, ahol a több száz állatot tartja. Amikor a kutyák leellenek és a kölykök abbahagyják a szopást, már adja is el, így tápra sem költ egy fillért sem. Magyarországon az állatkínzás ugyan bűncselekménynek számít, de önmagában a szaporítás nem, így csak az olyan az extrém esetekben lép fel a hatóság, mint amilyen a barcsi is. Igaz, ehhez az is kell, hogy a hatóság tudomására jusson az eset. Úgy tudjuk, hogy a barcsi történetben kulcsszerepet játszott az, hogy a település jegyzője azonnal intézkedett és így összehangoltan indulhatott a hatósági akció a két holland szaporító ellen. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?