Hiába minden, diplomával lehet jól keresni Magyarországon
További Belföld cikkek
-
Tiborcz István a 444-nek beszélt az Elios-ügyről és a Direkt36 dokumentumfilmjéről
- Szexuális visszaéléssel gyanúsítják a Veszprémi Főegyházmegye iskolájának igazgatóhelyettesét
- Jogerősen is hét év börtönre ítélték az utasát megerőszakoló taxist
- Orbán Viktor: Elfogadhatatlan, ami a boltokban van
- Magyarország beperli Brüsszelt az egyetemek ügyében
Ha azt nézzük, hogy különböző iskolai végzettségekkel mennyit lehet keresni, Magyarországon még mindig nagyon megéri egyetemre menni, derül ki a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Education at a Glance 2018 című kötetéből.
Ez máshol is így van, de nálunk különösen. Ha 100-nak vesszük a középfokú végzettségűek (érettségizettek) keresetét, a Magyarországon mesterképzést vagy doktori iskolát végzettek keresete 234. Nincs még egy európai ország, ahol ekkora lenne a különbség, csak a távoli Mexikóban, Chilében és az Egyesült Államokban ugrik hasonlót a diplomásbér.
Látszik, hogy még az alapképzés elvégzése is nagyobbat dob az ember fizetésén, mint bármelyik kiválasztott országban. A második szintet jobb híján neveztük el OKJ-nak: ide tartozik minden képzés, ami már nem középfokú, de még nem is felsőokú (angolul post-secondary, non-tertiary. Magyarországon jellemzően az OKJ-s tanfolyamok, vagy a szakiskolát végzettek érettségire való felkészítése tartozik ide. (A cseheknél és a szlovákoknál erről nincs adat).
Az OECD-országokban a diplomás 25-64 évesek 54 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek, de különösen a férfiak járnak jól: a diplomás nők 26 százaléka kevesebbet keres a diplomás férfiaknál. Azokban az országokban, ahol kevesebb az iskolázatlan ember, kisebbek az egyenlőtlenségek is. Ezért kritizálják sokan a magyar kormányt, amiért lejjebb vitte a tankötelezettségi korhatárt, vagy amiért az elmúlt években a diplomaszerzés helyett rendszeresen a szakmatanulásra biztatta a fiatalokat. (Ezzel bővebben foglalkoztunk abban a cikkünkben is, amelyben azt vizsgáltuk meg, hogyan lehetne szélesíteni a középosztályt az oktatás fejlesztésével).
A következő grafikon azt mutatja, milyen arányban szereznek diplomát Magyarországon és más országokban a különböző tudományterületeken. A megoszlások nagyjából hasonlóak, a legtöbben általában mérnöki és üzleti területeken végeznek, igaz, a humántudományos képzést tekintve például megelőzzük az általunk kiválasztott országokat. A finnek és a szlovákok ugyanakkor különösen nagy mértékben képeznek embereket az egészségügybe, szemben például a németekkel, az osztrákokkal vagy a magyarokkal.
A nemek közti különbségek itt is jelentősek. Az OECD-országokban átlagosan a férfiak 25 százaléka szerez mérnöki diplomát, míg a nőknek csak 6 százaléka. Másfelől csak a férfiak öt százaléka végez pedagógiai irányban, szemben a nők 14 százalékával.
A kötet jelentős része az oktatási kiadások alakulásával foglalkozik, ami akkor a legérdekesebb, ha a hosszú távú trendeket nézzük. Magyarország 2005 és 2015 között folyamatosan csökkentette az oktásra fordított közkiadások arányát az összes kormányzati költéshez képest. Ez így történt például a finneknél vagy a lengyeleknél is, de ők sokkal magasabbról indultak, és még mindig bőven előttünk vannak. A szlovákok viszont folyamatosan növelték ezt az arányt.
Az, hogy egy ország mennyit költ oktatásra, csak látszólag egyszerű kérdés. Előfordul, hogy az ország GDP-jéhez viszonyítják, máskor az összes kormányzati költéshez (ahogy most mi is). Ebbe az OECD beleszámolta a magánszektornak juttatott közkiadásokat és bizonyos, háztartásokat célzó támogatásokat is.
Lássuk, mennyit költöttünk oktatási intézményekre a GDP arányában 2015-ben, és hogyan teljesítettek ebben más európai országok! Ezek a számok sem magától értetődőek, ha például beleszámolnánk a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat, valamivel minden országban többet kapnánk.
Egy korábbi cikkünkben a rendszerváltástól tekintettük át, mennyit költöttek a közép-európai országok a nagyobb társadalmi alrendszerekre, köztük az oktatásra is. Ott az Eurostatra hagyatkoztunk, amely az OECD-től eltérő számokat hozott ki. Ebből is látszik, hogy az oktatási kiadásokat sokféleképpen lehet számolni, és nem mindegy, mit mivel hasonlítunk össze.
Arról, hogy mekkora probléma a tanárok toborzása, és mekkora szerepe van ebben a fizetésnek, nemrég írtunk egy másik, szintén OECD-kiadvány alapján. A tanárokat illetően itt most csak azt nézzük meg, hány tanítási órát kell vállalniuk évente a középfokú oktatásban dolgozóknak. Ebben valamivel az OECD-átlag alatt vagyunk, Costa Rica az éllovas, és a dán tanárokat terheli a legkevesebb óra. Nálunk ez a szám most 652, de 2000-ben még csak 555 volt, azóta folyamatosan nő.
Magyarországon állandóan középpontban van az iskolai autonómia kérdése. Különösen azóta, hogy a Fidesz-kormány állami kézbe vette az iskolákat, majd miután a központosítással létrehozott szuperszervezet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésképtelennek bizonyult, valamelyest lazítottak a kereteken.
Az OECD aszerint is összehasonlította a különböző országokat, hogy a döntések hány százaléka születik úgy, hogy előtte legalább konzultálnak a helyi vagy az iskolai szinttel. A 38-ból 16 országban a döntések többsége az iskolában születik, Csehországban és Hollandiában kétharmados ez az arány. Az országok felében a személyi döntéseket és a források elköltését utalták iskolai hatáskörbe. Tizenegy országban a központi döntések dominálnak, Luxemburg, Mexikó és Portugália a leginkább centralizált ebből a szempontból.
A kormány örül a jelentésnek
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést a kormánynak, és úgy látják, az OECD pozitív képet festett az országról. Ezt részben arra alapozta, hogy az OECD adatai alapján Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába és bölcsődébe, valamint az OECD-átlag felett költünk óvodai ellátásra.
A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban azt mondta, ezek 2013 óta jelentősen nőttek, bár még mindig elmaradnak a nemzetközi szinttől. Maruzsa szerint már látszik az életpályamodell hatása: “Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta viszont az eredeti szinthez képest 2015-re 10 százalékkal magasabbra emelkedett”. Az államtitkár azt ígérte, ezen a területen további intézkedések várhatók.
Maruzsa kiemelte, hogy a jelentés alapján a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt biztosít. Az oktatási kiadásokról azt mondta, a 2015-ös számok alapján “nem állunk előkelő helyen”, de azóta nőttek a ráfordítások.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Belföld
Magyarország legismertebb korrupciós perének elsőrendű vádlottja hatalmas összeget keresett a börtönben
Most ebből váltaná ki a lefoglalt vagyontárgyait.
február 18., 11:14
- Belföld
Tiborcz István a 444-nek beszélt az Elios-ügyről és a Direkt36 dokumentumfilmjéről
Szerinte a cáfolatok nem érdeklik a lapokat.
49 perce
- Belföld
Rablásért kaphat fegyházbüntetést egy kiskunmajsai férfi
A vádlott egy siketnéma férfit is kirabolt.
február 18., 12:26
- Mindeközben
Le sem tagadhatná lányát Kate Moss, a rá megszólalásig hasonlító Lila merész szettben érkezett egy eseményre
29 perce
- Mindeközben
„Rájöttem, nem szerencsés a rajongók közül összejönni egy lánnyal” – Szerelmi életéről vallott Peter Srámek
2 órája
- Címlapon
Megállapodott Ukrajna és az Egyesült Államok az ásványkincsekről
Volodimir Zelenszkij engedett az amerikai nyomásnak.
41 perce
- Címlapon
„Kicsinállak” – fenyegette meg a budapesti lakos a hajléktalant, majd eltüntetett egy buszmegállót
Zoltán a börtönt is megjárta, mielőtt az utcára került, és azt mondja, már az utolsókat rúgja.
4 órája
- Mindeközben
Barnai Judit: Nagyon nagy esküvőt szeretnék, hercegnős ruhára vágyom, pedig ez egyáltalán nem én vagyok
4 órája
- Címlapon
Menczer Tamás: Egyetértek Magyar Péterrel!
Szóba került az LMBTQ és Csipke Józsika is.
5 órája
- Belföld
Jegesmedveikrek születtek a Nyíregyházi Állatparkban
A bocsok egészségesek, és hamarosan a látogatók is láthatják őket.
február 18., 12:51
- Belföld
A világ 20 legjobbja közé került a Corvinus egyik képzése
A Quacquarelli Symonds két elismerésben részesítette az intézményt.
február 18., 11:06
- Belföld
Bicske polgármestere: Veszélyben van a város közbiztonsága
A lakosságot arra szólította fel, hogy ne kezdjenek önbíráskodásba.
február 18., 07:17
- Belföld
Sulyok Tamás: Izrael továbbra is számíthat Magyarország támogatására
A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarország elítéli az antiszemitizmust.
február 18., 13:59
- Belföld
Nem tud több beteget fogadni a győri kórház gyermekintenzív osztálya
A zalaszentgróti kórházban is orvoshiánnyal küzdenek.
február 18., 07:01
- Belföld
Naponta négy férfi életét követelő betegségre végeztek szűrést – riasztó végeredménnyel
Minden tizedik esetben találtak eltérést, pedig megelőzhető lenne.
február 18., 13:42
- Belföld
Tombol az influenzajárvány, a farsang elhalasztását kérik a Tolna vármegyei orvosok
Két hete a norovírus és a bárányhimlő-fertőzés is megjelent a gyermekpopulációban.
február 18., 08:03
- Belföld
Kiadó a legendás budapesti kávéház
A 140 éves múltra visszatekintő kávézó most bérlőt keres.
február 18., 09:54
- Címlapon
Emmanuel Macront még soha nem alázták meg úgy, mint Donald Trump a Fehér Házban
Az orosz−ukrán háborúról egyeztettek a felek, amikor furcsa jelenet zajlott le.
13 órája
- Belföld
Újabb jogszabály-módosítással gyorsítaná a kormány a betegellátást a szakrendelőkben
Megszűnhet a lehetőség, hogy csak a területükhöz tartozó betegekre korlátozzák az ellátást.
február 18., 07:35
- Belföld
Kutatás bizonyítja: ez nem változott a 2010-es Fidesz-visszatérés óta sem
Hiába a politikai rendszer és az intézmények változása.
február 18., 10:02
- Címlapon
David Pressman: Ami Magyarországon történik, az nem konzervativizmus, hanem korrupció
Az Egyesült Államok volt budapesti nagykövetét Orbán Viktorról és a demokráciáról kérdezték.
55 perce
- Belföld
Orbán Viktor közvetlen munkatársa üzent a Magyar Péter mellé állóknak
Nagy János egy Tisza István-portré előtt elmélkedett.
február 18., 08:33
- Mindeközben
A Cápák között vállalkozója magára tetováltatta a terméke logóját, annyira hisz annak sikerében
8 órája
- Mindeközben
Évek óta nem hallani az RTL egykori műsorvezetőjéről: „Máig felismernek az utcán, megkérdezik, hová tűntem”
9 órája
- Mindeközben
Opitz Barbi faképnél hagyta a Házasság első látásra Szabiját, csúnyán összekaptak egy luxusétteremben
10 órája
- Mindeközben
Millie Bobby Brown alig múlt 21 éves, de elérte, hogy mindenki tíz évvel idősebbnek nézze
12 órája
- Belföld
Letartóztattak három embert a drogkereskedelemmel gyanúsított rendvédelmi dolgozó ügyében
A kereskedők többek között marihuánát, speedet és kristályt árultak, valamint fogyasztottak.
február 18., 13:29
- Belföld
Egy férfi életéért küzdöttek egy budapesti villamosmegállóban
Egy járókelő mentette meg az életét.
február 18., 12:02
- Belföld
Emberrablás miatt áll bíróság elé hét férfi Szegeden
Csoportos garázdaság is szerepel a vádpontok közt.
február 18., 13:52
- Belföld
Minden előzmény nélkül fejbe lőtte ismerősét a miskolci férfi, vádat emeltek ellene
A fegyver eredetileg kóbor kutyák miatt került elő.
február 18., 06:15
- Belföld
Élettársát szúrta le egy nő Szegeden
Italozás közben alakult ki vita közöttük.
február 18., 10:48
- Címlapon
A forgalomban és az ingatlanárakban is Európa tetején Magyarország
És ami most jön, az még erre is rátesz egy lapáttal.
2 órája
- Belföld
Illegális gyorsulási versenyeket akadályoztak meg a budapesti rendőrök
Összesen 190 embert igazoltattak.
február 18., 11:03
- Belföld
Tavaly május óta eltűntként kerestek egy budapesti nőt, most kiderült, a barátja ölhette meg
Egyre több jel utalt bűncselekményre, a nyomozók pedig két férfit őrizetbe is vettek.
február 18., 08:04