Hiába minden, diplomával lehet jól keresni Magyarországon
További Belföld cikkek
-
Tiborcz István a 444-nek beszélt az Elios-ügyről és a Direkt36 dokumentumfilmjéről
- Szexuális visszaéléssel gyanúsítják a Veszprémi Főegyházmegye iskolájának igazgatóhelyettesét
- Jogerősen is hét év börtönre ítélték az utasát megerőszakoló taxist
- Orbán Viktor: Elfogadhatatlan, ami a boltokban van
- Magyarország beperli Brüsszelt az egyetemek ügyében
Ha azt nézzük, hogy különböző iskolai végzettségekkel mennyit lehet keresni, Magyarországon még mindig nagyon megéri egyetemre menni, derül ki a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Education at a Glance 2018 című kötetéből.
Ez máshol is így van, de nálunk különösen. Ha 100-nak vesszük a középfokú végzettségűek (érettségizettek) keresetét, a Magyarországon mesterképzést vagy doktori iskolát végzettek keresete 234. Nincs még egy európai ország, ahol ekkora lenne a különbség, csak a távoli Mexikóban, Chilében és az Egyesült Államokban ugrik hasonlót a diplomásbér.
Látszik, hogy még az alapképzés elvégzése is nagyobbat dob az ember fizetésén, mint bármelyik kiválasztott országban. A második szintet jobb híján neveztük el OKJ-nak: ide tartozik minden képzés, ami már nem középfokú, de még nem is felsőokú (angolul post-secondary, non-tertiary. Magyarországon jellemzően az OKJ-s tanfolyamok, vagy a szakiskolát végzettek érettségire való felkészítése tartozik ide. (A cseheknél és a szlovákoknál erről nincs adat).
Az OECD-országokban a diplomás 25-64 évesek 54 százalékkal többet keresnek, mint a középfokú végzettségűek, de különösen a férfiak járnak jól: a diplomás nők 26 százaléka kevesebbet keres a diplomás férfiaknál. Azokban az országokban, ahol kevesebb az iskolázatlan ember, kisebbek az egyenlőtlenségek is. Ezért kritizálják sokan a magyar kormányt, amiért lejjebb vitte a tankötelezettségi korhatárt, vagy amiért az elmúlt években a diplomaszerzés helyett rendszeresen a szakmatanulásra biztatta a fiatalokat. (Ezzel bővebben foglalkoztunk abban a cikkünkben is, amelyben azt vizsgáltuk meg, hogyan lehetne szélesíteni a középosztályt az oktatás fejlesztésével).
A következő grafikon azt mutatja, milyen arányban szereznek diplomát Magyarországon és más országokban a különböző tudományterületeken. A megoszlások nagyjából hasonlóak, a legtöbben általában mérnöki és üzleti területeken végeznek, igaz, a humántudományos képzést tekintve például megelőzzük az általunk kiválasztott országokat. A finnek és a szlovákok ugyanakkor különösen nagy mértékben képeznek embereket az egészségügybe, szemben például a németekkel, az osztrákokkal vagy a magyarokkal.
A nemek közti különbségek itt is jelentősek. Az OECD-országokban átlagosan a férfiak 25 százaléka szerez mérnöki diplomát, míg a nőknek csak 6 százaléka. Másfelől csak a férfiak öt százaléka végez pedagógiai irányban, szemben a nők 14 százalékával.
A kötet jelentős része az oktatási kiadások alakulásával foglalkozik, ami akkor a legérdekesebb, ha a hosszú távú trendeket nézzük. Magyarország 2005 és 2015 között folyamatosan csökkentette az oktásra fordított közkiadások arányát az összes kormányzati költéshez képest. Ez így történt például a finneknél vagy a lengyeleknél is, de ők sokkal magasabbról indultak, és még mindig bőven előttünk vannak. A szlovákok viszont folyamatosan növelték ezt az arányt.
Az, hogy egy ország mennyit költ oktatásra, csak látszólag egyszerű kérdés. Előfordul, hogy az ország GDP-jéhez viszonyítják, máskor az összes kormányzati költéshez (ahogy most mi is). Ebbe az OECD beleszámolta a magánszektornak juttatott közkiadásokat és bizonyos, háztartásokat célzó támogatásokat is.
Lássuk, mennyit költöttünk oktatási intézményekre a GDP arányában 2015-ben, és hogyan teljesítettek ebben más európai országok! Ezek a számok sem magától értetődőek, ha például beleszámolnánk a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat, valamivel minden országban többet kapnánk.
Egy korábbi cikkünkben a rendszerváltástól tekintettük át, mennyit költöttek a közép-európai országok a nagyobb társadalmi alrendszerekre, köztük az oktatásra is. Ott az Eurostatra hagyatkoztunk, amely az OECD-től eltérő számokat hozott ki. Ebből is látszik, hogy az oktatási kiadásokat sokféleképpen lehet számolni, és nem mindegy, mit mivel hasonlítunk össze.
Arról, hogy mekkora probléma a tanárok toborzása, és mekkora szerepe van ebben a fizetésnek, nemrég írtunk egy másik, szintén OECD-kiadvány alapján. A tanárokat illetően itt most csak azt nézzük meg, hány tanítási órát kell vállalniuk évente a középfokú oktatásban dolgozóknak. Ebben valamivel az OECD-átlag alatt vagyunk, Costa Rica az éllovas, és a dán tanárokat terheli a legkevesebb óra. Nálunk ez a szám most 652, de 2000-ben még csak 555 volt, azóta folyamatosan nő.
Magyarországon állandóan középpontban van az iskolai autonómia kérdése. Különösen azóta, hogy a Fidesz-kormány állami kézbe vette az iskolákat, majd miután a központosítással létrehozott szuperszervezet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésképtelennek bizonyult, valamelyest lazítottak a kereteken.
Az OECD aszerint is összehasonlította a különböző országokat, hogy a döntések hány százaléka születik úgy, hogy előtte legalább konzultálnak a helyi vagy az iskolai szinttel. A 38-ból 16 országban a döntések többsége az iskolában születik, Csehországban és Hollandiában kétharmados ez az arány. Az országok felében a személyi döntéseket és a források elköltését utalták iskolai hatáskörbe. Tizenegy országban a központi döntések dominálnak, Luxemburg, Mexikó és Portugália a leginkább centralizált ebből a szempontból.
A kormány örül a jelentésnek
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést a kormánynak, és úgy látják, az OECD pozitív képet festett az országról. Ezt részben arra alapozta, hogy az OECD adatai alapján Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába és bölcsődébe, valamint az OECD-átlag felett költünk óvodai ellátásra.
A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban azt mondta, ezek 2013 óta jelentősen nőttek, bár még mindig elmaradnak a nemzetközi szinttől. Maruzsa szerint már látszik az életpályamodell hatása: “Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta viszont az eredeti szinthez képest 2015-re 10 százalékkal magasabbra emelkedett”. Az államtitkár azt ígérte, ezen a területen további intézkedések várhatók.
Maruzsa kiemelte, hogy a jelentés alapján a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt biztosít. Az oktatási kiadásokról azt mondta, a 2015-ös számok alapján “nem állunk előkelő helyen”, de azóta nőttek a ráfordítások.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Belföld
Meglepő dolgokat árult el a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze, ezt mindenkinek tudnia kell
A legtöbben rosszul tudják, hogyan kell szedni vagy tárolni a tablettákat.
február 19., 19:47
- Belföld
Magyar Péter soha nem állt ki mellettünk – cáfolja a Tisza Párt elnökének állításait az Átlátszó főszerkesztője
Bodoky Tamás szerint ezentúl egy tréfás átok is lehetne, hogy „álljon ki melletted a Magyar Péter”.
február 19., 16:41
- Belföld
Megindokolta a főváros, miért nem készülhet többé gírosz és kürtőskalács a budapesti aluljárókban
Az év elejétől tilos sütni az aluljárókban.
február 19., 18:48
- Mindeközben
Le sem tagadhatná lányát Kate Moss, a rá megszólalásig hasonlító Lila merész szettben érkezett egy eseményre
tegnap, 21:36
- Mindeközben
„Rájöttem, nem szerencsés a rajongók közül összejönni egy lánnyal” – Szerelmi életéről vallott Peter Srámek
tegnap, 20:32
- Belföld
Bevodkázva gázolt halálra egy motorost egy nyírbogdányi férfi
Tettéért börtönbe kerülhet.
február 19., 18:33
- Belföld
Nem csillapodik a vita a gyógyászati segédeszközök állami támogatása kapcsán
Gyakori a hivatalos tájékoztatás elmaradása.
február 19., 18:39
- Belföld
A lepukkant fővárosi lakások miatt még a legtehetősebbek egy része is energiaszegénységben él
A Budapesti Klímaügynökség új programja csepp a tengerben.
február 19., 16:21
- Címlapon
Megállapodott Ukrajna és az Egyesült Államok az ásványkincsekről
Volodimir Zelenszkij engedett az amerikai nyomásnak.
tegnap, 21:25
- Belföld
Február utolsó hétvégéjét sem kell otthon töltenünk
A We Love Budapest összeszedte a legérdekesebb és legizgalmasabb programokat.
február 19., 19:30
- Címlapon
„Kicsinállak” – fenyegette meg a budapesti lakos a hajléktalant, majd eltüntetett egy buszmegállót
Zoltán a börtönt is megjárta, mielőtt az utcára került, és azt mondja, már az utolsókat rúgja.
tegnap, 18:21
- Belföld
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
február 19., 06:58
- Belföld
Először hajtanak végre éleslövészetet az új H225M helikopterrel
A gyakorlat mérföldkövet jelent a helikopteres műveletek színvonalának emelésében.
február 19., 20:17
- Mindeközben
Barnai Judit: Nagyon nagy esküvőt szeretnék, hercegnős ruhára vágyom, pedig ez egyáltalán nem én vagyok
tegnap, 17:37
- Címlapon
Menczer Tamás: Egyetértek Magyar Péterrel!
Szóba került az LMBTQ és Csipke Józsika is.
tegnap, 17:24
- Címlapon
Emmanuel Macront még soha nem alázták meg úgy, mint Donald Trump a Fehér Házban
Az orosz−ukrán háborúról egyeztettek a felek, amikor furcsa jelenet zajlott le.
tegnap, 09:21
- Belföld
Egy korszak vége: megszűnt az egyik ellenzéki párt frakciója
Több millió forintot veszítettek ezzel.
február 19., 14:45
- Belföld
Karácsony Gergely: A főváros csatlakozik az állam elleni perhez az Óbudai Gázgyár méregtelenítéséért
200 ezer tonna mérgező, rákkeltő szennyező anyagot kellene felszámolnia az MVM-nek.
február 19., 06:45
- Belföld
Bíróság előtt az egyik ellenzéki párt, tiltott támogatást fogadhattak el
Tavasszal lehet ítélet az ügyben.
február 19., 15:29
- Belföld
Szalay-Brobrovniczky Kristóf kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, aki a lemondását követelte
A szóváltást a Ruszin-Szendi Romulusz körüli botrány eredményezte.
február 19., 20:54
- Címlapon
David Pressman: Ami Magyarországon történik, az nem konzervativizmus, hanem korrupció
Az Egyesült Államok volt budapesti nagykövetét Orbán Viktorról és a demokráciáról kérdezték.
tegnap, 21:11
- Belföld
Évek óta ólomszennyezett a váci gimnázium ivóvize, mégsem tett senki semmit
Botrány kellett a cselekvéshez.
február 19., 13:42
- Belföld
Hiába fizeti ki valaki a lakást, és költözik be, egy fontos lépés még hiányzik
Panaszkodnak az ügyvédek az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre.
február 19., 10:15
- Belföld
Közel 3,5 milliárd forintba került az államnak a Nemzeti Sport
A sportújság eladásain az államosítás sem segített.
február 19., 08:49
- Mindeközben
A Cápák között vállalkozója magára tetováltatta a terméke logóját, annyira hisz annak sikerében
tegnap, 14:14
- Belföld
Jó hír az autósoknak: ismét csökkenhet az üzemanyag ára
Csütörtöktől lesz érdemes figyelni.
február 19., 11:21
- Belföld
Bezuhant a születésszám, óvodabezárási hullám jöhet Budapest egyik kerületében
A szülők dühösek, a városvezetés a tragikus születésszámokkal érvel.
február 19., 07:39
- Belföld
Mentelmi jogot szeretett volna az Integritás Hatóság több bűncselekménnyel is gyanúsított elnöke
Varga Judit akkori igazságügyi miniszternél lobbizott a mentelmi jogért.
február 19., 11:14
- Belföld
Változások jönnek Ferihegyen, hamarabb érdemes kiérni a reptérre
Csütörtökön kezdődnek a felújítási munkálatok.
február 19., 13:16
- Belföld
Elkezdett befagyni a Balaton, újabb szezonrekord született
Az elmúlt éjszaka az ország döntő részén mínusz 10 fok közelébe csökkent a hőmérséklet.
február 19., 12:38
- Címlapon
A forgalomban és az ingatlanárakban is Európa tetején Magyarország
És ami most jön, az még erre is rátesz egy lapáttal.
tegnap, 20:01
- Mindeközben
Évek óta nem hallani az RTL egykori műsorvezetőjéről: „Máig felismernek az utcán, megkérdezik, hová tűntem”
tegnap, 12:50
- Belföld
Nyugdíjas drogdílert fogtak Gyöngyösön
A 72 éves asszony hónapok óta kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott.
február 19., 21:18
- Belföld
Nem kapott pénzt, ezért halálra késelte alvó nagymamáját egy hajdúszoboszlói férfi
Emberölés miatt emeltek vádat ellene.
február 19., 11:50