Nem ezt a hatást várták a hajléktalanellenes jogszabálytól

Felemás hatása van a hajléktalanok ellen hozott törvénymódosításnak, derült ki az első három nap tapasztalatai alapján. A hajléktalanok valóban eltűntek a frekventált belvárosi helyekről, ugyanakkor a szállókra jelentkezők száma nem nőtt. A szigorú szabályozás egyelőre annyit ért, hogy új helyekre űzte az utcán élőket, derült ki a Menhely alapítvány vezetőjével folytatott beszélgetésből.

A hétfőn életbe lépett törvénymódosítás lényege, hogy országos szinten teszik büntethetővé a hajléktalanságot. Az utcán élők könnyebben kerülhetnek fogdába, miközben ingóságaikat, személyes tárgyaikat elégethetik. Részeletesen itt írtunk az ügy jogi hátteréről.

A hajléktalanokat segítő szervezetek tapasztalatai szerint a tájékoztatás és az intenzív rendőri jelenlét rövid távon is megtette a hatását, és sokkal kevesebb utcán alvó embert látni.

“Azt látjuk, hogy az utcán élők egyre kevésbé találhatóak meg fix helyeken” - mondta az Indexnek Aknai Zoltán. A Menhely alapítvány igazgatója szerint az új szabályozás “ha másra nem jó, arra biztosan, hogy vándorlásra kényszerítse a hajléktalanokat.”

Hasonló véleményen volt a hajléktalanoknak kerékpárral ételt osztó Bike Maffia vezetője is.

Tapasztalataink szerint vándorolgatás kezdődött

- foglalta össze a helyzetet Havasi Zoltán. Az önkéntesek három napnyi tapasztalata szerint a hajléktalanok egyelőre nem is mennek messzire megszokott helyüktől. “Nem mennek messzire. Akit eddig valamelyik aluljáróban találtunk meg, az a környező utcákba húzódott vissza, hogy kapualjakban töltse az éjszakát.”

Mivel a hajléktalanok eltűntek a megszokott zónáikból, a rászorulók jó részét mindkét szervezet szem elől tévesztette. “Ha jönnek a hidegek, ez veszélyes helyzeteket teremthet. Azzal, hogy bujkálásra kényszerítették az embereket, nehezebben találjuk meg őket, nehezebben tudunk segíteni” - nyilatkozta Havasi. Magyarországon eddig is igen magas volt a fagyásos halálesetek száma, a KSH adatai szerint évente 200-250 ember fagy meg az utcán, írta a Népszava. A helyzetet az állam eddig az adatok eltitkolásával próbálta kezelni, számolt be a 444.

A rendőrök emberségesek

A Menhely alapítvány igazgatója attól tart, hogy kritikus helyzetet teremthet, ha a rendőrség nemcsak az aluljárók lakóira száll rá, de azokra is, akik a külső kerületekben, állandó helyeken élnek. “Az elhagyott helyeken, saját építésű bungalókban élők a legkiszolgáltatottabbak az ilyen akcióknak” - foglalta össze Aknai Zoltán - Ezeknek az embereknek önálló életük van, ők nem fognak bemenni egy sok ágyas szállóra, ahol szigorú szabályok vannak. Szociális bérlakás Magyarországon pedig nincs.”

A hajléktalanok ezen kevéssé ismert rétegét korábban kétrészes  cikkben mutattuk be. Riportunk szerint ezek a hajléktalanok rendezett életet élnek, amelyben az a szokatlan, hogy házukat nem vásárolták, hanem maguk építették a város valamely eldugott részén.

Aknai szerint az állami szigor egyelőre nem érte el a hatását. “Diszpécser szolgálatunk jelentései, és a saját szállónkon tapasztaltak szerint nem mutatható ki ugrás a szálláson jelentkezők számában.”

A szakember úgy véli, hogy az utcán tartózkodókat is csak addig lehet elűzni, amíg állandó és látványos a rendőri jelenlét. “A rendőri kapacitástól függ, hogy mit hoz a jövő. Ha leállnak a rendszeres igazoltatásokkal, akkor az emberek vissza fognak szivárogni” - vélte.

Egy, a hajléktalanokkal foglalkozó önkéntes pedig arról számolt be, hogy a rendőrök amúgy sem lelkesek új feladatuktól. “Nyíltan nem merik mondani, de a legtöbb rendőr nem ért egyet ezzel az intézkedéssel. Azt mondják, nem az a dolga a rendőrnek, hogy hajléktalanokat vegzáljon. A legtöbben emberségesen bánnak ezekkel az emberekkel.”