Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Megszűnhetnek a fizetős szolgáltatások a kórházakban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
„A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk” - Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban az Emberi Erőforrások Minisztériuma - derül ki egy jogszabály-tervezetből, amelyet a Népszava szerzett meg.
Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben "közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás." Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni.
Most például az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amelyet egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét. Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik.
A Népszavában nem szólal meg az Emmi, de a Magyar Hírlapnak adott interjújában Kásler Miklós Emmi-miniszter céloz arra, hogy ilyesmire készül.
A kormány álláspontja világos: az egészségügy nem üzlet. Mi ellenezzük a fizetős egészségügyi ellátás beemelését a közegészségügybe.
"Mi nem többszintű, hanem egységes állami ellátási rendszerben gondolkodunk, ahol a közegészségügy keretein belül mindenki számára biztosított minden típusú ellátás díjmentesen. Ezért a kormány nem szűkíteni, hanem bővíteni akarja az ingyenesen elérhető ellátások körét" - mondta Kásler.
A fizetős szolgáltatásoknak pedig a magánkórházakban van a helye.
Kásler szerint meg kell határozni, kik dolgoznak a magánellátásban, és a tevékenységüket pontosan hol végzik, pontosan mit csinálnak. "Felmerül az a kérdés is, hogy, ha valaki a magán- és az állami szférában egyaránt praktizál, akkor a munkaideje hogyan alakul, van-e átfedés a kettő között."
Nem véletlen az sem, hogy Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár is erről a témáról beszélt péntek reggel a Kossuth Rádióban. Azt mondta, "egyértelmű politikai felhatalmazás van" a köz- és magánegészségügy ellátására. "Fontos az átláthatóság, a tiszta szereposztás."
Kásler ugyanebben az interjúban beszél arról is, hogy azért választotta Horváth Ildikót az egészségügyi államtitkárának, mert "a népegészségügy szakértője. Értékítélete és etikai viszonyai a legfelsőbb emberi minőséget képviselik." Az csak "találgatás, fikció, az események tudatos elferdítése", hogy ne lett volna gördülékeny a kommunikációja Nagy Anikó távozó egészségügyi államtitkárral. De a valós okot nem árulja el.
Szintén az interjúban, egy sokadik kérdésre derül ki két intézményvezetői kinevezés a kulturális területen. Az Operettszínház élére Kiss B. Attila, a Pesti Magyar Színház vezetésére pedig Zalán János került.
(Borítókép: Egyágyas vip-szoba az Uzsoki utcai kórházban 2013-ban - fotó: Kovács Attila / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
