CEU: A kormány nem hajlandó aláírni az egyezményt, Bécsbe költözhetnek

Az egyetem közösségének ma délutáni gyűlésén a CEU vezetése bejelentette, hogy

• az amerikai nagykövetet a kormány három hete arról tájékoztatta, hogy nem hajlandók aláírni az államközi egyezményt New Yorkkal;
• ezért, ha decemberig nem történik az ügyben haladás, az egyetem jövő szeptembertől Bécsbe költözteti az USA-ban akkreditált képzési programjait;
• aki Budapesten kezdte meg a tanulmányait, itt is fejezheti be, tehát a költözést felmenő rendszerben vezetnék be;
• ennek ellenére a CEU megtartja budapesti belvárosi épületeit;
• David Cornstein, az USA magyarországi nagykövete ígéretet tett rá, hogy megpróbálja kijárni decemberig az egyezmény aláírását;
• Bécsben már rendelkezésre állnak a szükséges létesítmények, és az akkreditáció is elintéződött;
• az esetleges költözés költségeit amerikai forrásokból fedezik, nem a CEU meglévő vagyonából.

Később az amerikai nagykövetség közölte, hogy még semmi sem dőlt el, dolgozik a megoldáson. A magyar kormányszóvivő "Soros-féle politikai blöffnek" tartja a CEU bejelentését.

Ami sok, az sok

A délutáni sajtótájékoztatón a CEU rektora, Michael Ignatieff elmondta, még mindig nincs késő, és továbbra is maradni szeretnének. Megköszönte a támogatást a magyaroknak, Cornstein nagykövetnek, New York kormányzójának és a kongresszusnak.

Enyedi Zsolt rektorhelyettes arról beszélt, hogy a megállapodás szövege rég kész van, elindultak a CEU amerikai képzései, az egyetem mindkét feladatnak eleget tett, de az amerikai követségen keresztül olyan jelzés érkezett, hogy a kormány nem akarja aláírni a megállapodást. A megállapodásra egyébként decemberig ad időt a CEU.

"A kormány egyes tagjai, a nemzetközi közvélemény, a tudományos élet támogat minket abban, hogy maradhassunk. De ha mennünk is kell, akkor is Budapest marad az otthonunk. Nem azért megyünk el, mert menni akarunk. Erre kényszerítenek, nincs más választásunk. Bécs sokkal drágább, nemcsak anyagilag, de humán oldalon is nagyok a költségek, sok magyar kényszerülne külföldre. Ez cinizmus a kormány részéről" – mondta a CEU másik rektorhelyettese, Livu Matei.

Ignatieff azzal folytatta, hogy ami sok, az sok, van még esély a maradásra, de már eleget vártak.

Akkor maradunk, ha a CEU függetlenségét és az oktatási szabadságot is garantálja a kormány

– válaszolta egy kérdésre. Beszélt arról is, hogy a Lex CEU óta a kormány nem hajlandó tárgyalni a CEU-val, ami pedig jelenleg zajlik, az nem hivatalos mederben, hanem az USA nagykövetségének égisze alatt zajlik, és eddig nem vezetett sehova. 

"Épp most kapott a CEU és az MTA egy közös, 10 millió eurós támogatást. Mi mutathatja jobban a CEU magyarországi beágyazottságát, elkötelezettségét?" – tette fel a kérdést Ignatieff. 

Azért nem várják meg az Európai Bíróság döntését, mert a törvény szerint nem vehetnek fel diákokat a jövő szeptemberben kezdődő tanévre, és mert az egyetemet mindenképp működtetni kell, nincs idejük várakozni. Azt egyelőre nem tudják, a stáb mekkora részének kellene Bécsbe költöznie az ősszel. Ezen még dolgoznak, de a költözés drága és szükségtelen, ám ha muszáj, akkor elmennek. 

Reagált az amerikai nagykövet és a magyar kormányszóvivő is

A CEU bejelentése után közleményt adott ki az USA Budapesti Nagykövetsége. Eszerint David B. Cornstein nagykövet kijelentette, hogy „a CEU prioritás az USA kormánya számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban. Megértem a CEU álláspontját – a hosszantartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében. Azonban még mindig lehetséges megoldást találni. Még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék, de gyorsan kell cselekedni. Mindkét féllel együtt dolgozom azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások, és elfogadható megoldást találjunk december 1-e előtt".

A magyar kormány is megszólalt az ügyben. Kovács Zoltán az MTI szerint úgy fogalmazott, a Közép-Európai Egyetem "ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is" Magyarországon fog működni. Az a bejelentés, hogy az egyetem az amerikai diplomát adó képzéseket Bécsbe költözteti, ennek a politikai blöffnek a része, a kormány pedig ilyenekre nem reagál, nem dolga ezekkel foglalkozni. 

Kovács a további tárgyalásokra vonatkozó kérdésekre válaszolva azt mondta, inkább azokkal a tényekkel kellene a CEU-nak foglalkoznia, amelyeket "már ezerszer közöltek velük". Az egyetem pontosan ismeri a magyar szabályozást, amelyek szerint működhetne, a tényleges megfelelés helyett azonban politikai blöff a válasz – tette hozzá.

A CEU bejelentése után a Momentum és az LMP is tüntetéseket jelentett be, ezekről itt írtunk. 

Másfél éve húzódik az ügy

A CEU-ügy a 2017 márciusában kezdődött, amikor a kormány kezdeményezte a felsőoktatási törvény módosítását, amit pár nappal később a parlament sürgősséggel meg is szavazott. Az új szabály lényege az, hogy a külföldi egyetemek csak akkor működhetnek Magyarországon, ha az anyaországban is végeznek akkreditált oktatási tevékenységet, és jelenlétüket államközi megállapodás is megerősíti.

A módosítás papíron a valódi képzést nem nyújtó kamuegyetemek kiiktatását szolgálta, de leginkább a nemzetközi szinten legmagasabban jegyzett (amerikai alapítású) magyar egyetem, a Central European University (Közép-Európai Egyetem) ellehetetlenítését célozta. Az amerikai és magyar diplomát is adó CEU elleni támadás eleve jól illeszkedett a kormány Soros Györgyöt lejárató propaganda-hadjáratába, de a kormánypárti politikusok nyilatkozatai (a CEU nem élvezhet privilégiumokat), és Orbán Viktor szavai (a milliárdosok sem állhatnak a törvény felett) teljesen világossá tették, hogy a módosítás valójában a Soros György által alapított egyetem ellen irányul.

A CEU elleni támadás miatt 2017 tavaszán Budapesten tömegtüntetést tartottak, az egyetem elleni támadást itthon és külföldön, tudományos és politikai körökben széles körben elítélték. 2018 tavaszára a CEU teljesítette az új feltételek rá vonatkozó részét, amit New York állam oktatási hivatala is megerősített. Áprilisban magyar kormányküldöttség is megtekintette a CEU New York-i társintézményét, és nem beszéltek hiányosságokról.

A magyar kormány (Orbán Viktor) azonban továbbra sem hajlandó aláírni az államközi egyezményt New Yorkkal, és a halogatás okairól sem nyilatkozik. Az egyetem 2019. január 1-ig kapott haladékot, hogy megfeleljen a törvény előírásainak, ez azonban már rég nem rajta múlik. A CEU rektora, Michael Ignatieff 2018 májusában közölte, hogy ha nyárig nem születik megállapodás, az egyetem Bécsbe költözik. Közben megkezdték az előkészületeket a bécsi kampusz kialakításához.

Az Európai Unió közben, részben a CEU-ügy miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, és a CEU is az Európai Unió bíróságához (EUB) fordult. A magyar Alkotmánybíróság nem mert dönteni, és az EUB évek múlva várható döntése után lesz csak hajlandó foglalkozni azzal, hogy a törvénymódosítás sérti-e az oktatás szabadságához fűződő alapjogot.

A patthelyzetet részben az is okozza, hogy továbbra sem világos: megszűnik-e a CEU működési engedélye jövő év elején önmagában attól, ha a kormány nem írja alá az egyezményt New York Állammal, vagy ehhez külön jogszabályra van szükség. Nem valószínű, hogy a kötelezettségszegési eljárás alatt álló Orbán-kormány egy ilyen, nyíltan a CEU ellen irányuló lépést meg mer kockáztatni, ugyanakkor az sem látszik, hogy miért tenne Orbán bármilyen engedményt a CEU maradása érdekében. Közben a diákjaiért és tanáraiért a nemzetközi piacon versengő egyetem sem várhat időtlen időkig, mert a bizonytalanság rontja a versenyképességét.

(Borítókép: A Közép-európai Egyetem (CEU) - épülete Budapesten, az V. kerületi Nádor utcában 2018. október 25-én. Fotó: Szabó Bernadett/Reuters)