Szilvia
5 °C
16 °C

Három Facebook-poszttal ment a kukába 13 év karrier

nt 03
2018.10.30. 07:31
A fővárosi főügyészt és helyettesét is tanúként meghallgató munkaügyi per van folyamatban: egy ügyész 13 év ügyészi szolgálat és számos szakmai elismerés után három, választások előtti Facebook-posztja miatt a választást követő napon kapta a telefont, hogy fegyelmi eljárás indul ellene. Végül menesztették. A döntést bíróságon támadta meg. A pernek tárgya többek között, hogy a posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos ez a büntetés.

Egy kirúgott ügyész perli volt munkahelyét, miután pár Facebook-posztja miatt egy fegyelmi eljárás után felmentették. A per tárgya eldönteni, hogy

  • a lefolytatott fegyelmi eljárásban bizonyított volt-e a jogsértés;
  • ha igen, akkor ennek bizonyítása jogszerű volt-e;
  • a szólásszabadság része-e a három Facebook-poszt;
  • és végül, arányos szankció-e a hivatalvesztés a fegyelmi jogsértés miatt egy ilyen szakmai előéletű, munkája elismeréséért folyamatosan jutalmakban részesített ügyész esetében.

Az első nyilvános tárgyalási napon, október 12-én, az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibor és helyettese, Fürcht Pál voltak a meghallgatott tanúk. 

A pert indító Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi vezetőhelyettesként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél ügyészkedett, vitt többek között Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd vs. Tomcat ügyeket, de ő foglalkozott az első magyar holokauszttagadás ügyével is.

A pert indító ügyész keresetét megnézhettem, de sajnos a főügyészség ellenkérelmét nem ismerhettem meg részletesen, hiába kértem. Ennek ellenére már az első tárgyalási napon, a főügyész és helyettesének tanúkihallgatásából is sok minden kiderült. A tárgyalás egy másfél órás zárt tárgyalással kezdődött: a felperes ügyész személyes meghallgatásán elhangzó érzékeny egészségügyi adatok miatt kérték. A felperesi meghallgatás tartalmából egyetlen mondatot elárult végül az ügyész: elmondta, hogy a posztokat valóban ő posztolta Facebook-oldalára.

A kérdés ezzel továbbra is áll, hogy jogszerűen szerezték-e meg a posztokat a fegyelmi eljáráshoz. És a kérdés több szempontból is felvetődhet: nemcsak azért, mert a felmentett ügyész a privát Facebookján osztotta meg azokat, úgy, hogy csak az ismerősei láthatták, hanem azért is, mert a felperes szerint kiderült, ezen a tárgyaláson némileg be is bizonyosodott, hogy nem feltétlenül történt minden úgy és akkor, ahogy az ügyészség dolgozói állították a fegyelmi eljárás alatt, illetve most a bíróság előtt. De ezekre a részletekre később visszatérünk.

Birkanyáj, összefogás és Kósa németnyelv-tudása

Mert bármennyire is keveredtek bele a posztok mentésével és a fegyelmi eljárás jogosságával kapcsolatban ellentmondásokba mind a tárgyaláson meghallgatott informatikus, mind a budapesti főügyész helyettese, és bármennyire is elsődlegesen majd azt kell megállapítania a munkaügyi bíróságnak, hogy bizonyították-e a jogsértést a fegyelmi eljárásban, ráadásul azt jogszerűen tették-e: valójában az olvasók számára sokkal izgalmasabbak első körben a posztok.

Hogy beleférnek-e azok tényleg a szólásszabadság kereteibe, pláne, ha ezt egy ügyész teszi. Hogy egy ügyész posztjainak magánemberként, Facebook-ismerősei előtt mást kell-e jelenteniük, mintha ügyészként posztolná azokat. Hogy egy 400 fős virtuális ismeretségi kör jelenthet-e szűk baráti társaságot. És végül leginkább az, hogy egy, a munkáját 13 éve kifogástalanul végző ügyész, aki évről évre elismerésekben részesült, megérdemli-e, hogy amennyiben hibázott Facebook-posztjaival, azonnal elveszítse az állását, hogy egyik napról a másikra véget érjen ügyészi karrierje.

És akkor nézzük a posztokat, nem időrendi sorrendben:

  • Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."

A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. Nyilván a bíróság dolga eldönteni, hogy ez így van-e, azért érdemes hozzátenni, hogy a poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.

  • A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"

Az ügyész szerint az összekapcsolódó kezek a nemzeti zászló előtt, illetve a nemzeti dal egy részlete csak az összefogás nemzeti erényére hívja fel a figyelmet, és bár a pártlogók adhatnak fogódzkodót egyfajta értelmezésre, de nincs ott, hogy ki ellen is kellene összefogni. Szintén a bíróság dolga eldönteni erről is, hogy ez mennyire politikai üzenet, és hogy mennyire alkalmas az ügyészi hivatás lejáratására, de laikusként itt sem lehet nem látni: az összefogásról posztolni, ellenzéki pártok logóival, a választások előtt talán picit több, mint fogódzkodó az értelmezéshez, pláne a megosztásra való buzdítás kíséretében.

  • És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és ami leginkább meghatározó volt a felmentési döntésében, a következő: 
papp

A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket". Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé:

NOS, MINDEN „VÁDLOTT" MAGA VÁLASZTJA MEG A VÉDEKEZÉSE SORVEZETŐJÉT, MAXIMUM KIRÖHÖGJÜK. HAJRÁ... JA, ÉS ÁPRILIS 8.

Na, itt aztán tényleg van minden. Van vádlottozás idézőjelben, kiröhögés, és még a választás dátuma is. És Kósa Lajos. El lehet dönteni, milyen üzenete van egy ilyen posztnak a választás előtti kampány hajrájában, nyilván a bíróság is el fogja.

Az ügyész szerint Kósa ügye számtalan dühödt posztot és kommentet váltott ki sok emberből a Facebookon, de ez visszafogott, szerinte ennek a posztnak nincs politikai színezete. Sajnos nem láthattuk a fegyelmi eljárás iratait, így csak a felperesi kérelemből ismerünk néhány részletet, de ezek szerint az ügyészség véleménye egészen más erről a posztról is. Plusz ezt a bírósági tanúvallomásokban is kifejezésre juttatták. 

Fürcht Pál szerint a vádlott szó használata egyértelműen arra utal, hogy ügyészként posztolták. Ez a megjegyzés azért lényeges, mert a felperes ügyész a Facebook-oldalán ugyan nem tüntette fel, hogy ügyészként dolgozik, de ha a posztból valóban kiderül, hogy ügyész, annak az ügy megítélése szempontjából jelentősége lehet. A tanúmeghallgatáson Fürcht elmondta, az utóbbi poszttal az is a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, bármikor átkerülhet ez az ügy vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik.

Hogyan tudjuk azt mondani, hogy a fővárosi ügyészség megfelelően kezeli az ügyet, ha korábban egy ügyészünk kinyilatkoztatja, hogy az ilyen védekezést ki szoktuk röhögni?

– tette fel a kérdést, ami akkor is releváns, ha a konkrét ügyben az ügyész csak egy sajtóhírre reagált. Fürcht szerint ezekből a posztokból az látszik, hogy a felperes ügyész nem tudta kezelni a politikai indulatait. De hogy korábban lett volna bármi probléma a munkájával vagy az ügyészi döntéseivel kapcsolatban, olyan példát nem tudott mondani.

A felperes ügyész egyébként már a fegyelmi eljáráson elfogultsággal vádolta Fürchtöt, mondván, személyes és szakmai viták voltak köztük. Ezt Fürcht a tárgyaláson vitatta, példaként említette, hogy korábban egy depressziós posztja miatt már szóban figyelmeztette őt Ibolya Tibor az ő jelenlétében, és ezután még futni is elhívta a Margitszigetre, hogy segítsen neki kijönni a depresszióból.

Ez a korábbi depressziós poszt már csak azért is fontos, mivel a perben a főügyészség arra hivatkozott, hogy az ügyésznek ezek a posztjai nem előzmény nélküliek, már korábban is szidta az ügyészséget a Facebookon, és ez benne van egy több évvel ezelőtti előkészítő iratban is, ami az ügyész vezetői kinevezésének visszavonását volt hivatott alátámasztani. Az ügyészség tehát ellenkérelmében hivatkozik egy ilyen iratra, azt azonban hiába kérte az ügyész és jogi képviselője, hogy csatolják, végül megtagadták. A tárgyalás elején kiderült, hogy az ügyészség azzal a végső indokkal tagadta meg a jegyzet kiadását, hogy azt megismerve az ügyész személyiségi jogi pert indíthatna.

Az ügyész és jogi képviselője szerint ez több dolgot is jelenthet, például azt, hogy valótlan tartalma van, amit könnyedén lehetne perelni. Így bemondásra azonban szerintük nem lehet figyelembe venni, komolytalan. Az ügyészség szerint nem kell bemutatniuk azt, majd a tanúvallomásokból is kideríthető lesz, hogy miről szól az az irat. És végül a tanúvallomásból kiderült egy Facebook-poszt, azt azonban egyik tanú sem állította, egyik sem emlékezett úgy, hogy az ügyészséget szidta volna az ügyész bennük, Ibolya Tibornak valami teljesen más témájú – „női nemmel kapcsolatos filozofálgatás" –  Facebook-poszt rémlett, de sem a poszt pontos tartalmára, sem annak idejére nem emlékezett.

A bíróság mindenesetre ilyenkor figyelembe szokta venni, hogy egy olyan dokumentumra hivatkozik a peres fél, amit bírói felhívás ellenére sem mutat be.

A tárgyalás egyik legérdekesebb része mégiscsak az volt, amikor tanúként hallgatták meg Ibolya Tibor budapesti főügyészt – ritka, amikor ebben a szerepben jelenik meg egy tárgyaláson. Ő volt az, aki végül a felperes hivatalvesztéséről tett javaslatot Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki a döntést szignózta.

Ibolya elmondta, a márciusi ünnepi hosszú hétvégén helyettese, Fürcht Pál küldte el neki a posztokat, és ő arra utasította, az első munkanapon vizsgálják ki, valódiak-e a posztok, és tényleg az ügyészhez tartoznak. Fürcht azt kérdezte, informatikusokat is bevonhat-e, amire ő engedélyt adott. Ibolya elmondása szerint már akkor látta: ha a posztok valódiak, ebből fegyelmi eljárás lesz. A főügyész szerint egyébként sajnos nem egyedi eset, ha nem is tömegével, de megszaporodtak az olyan ügyészi viselkedések a közösségi médiában, ami a szakma integritását veszélyezteti. Többnél is lett hivatalvesztés a vége.

Az ügyész jogi képviselőjének, majd a bíró megismételt kérdésére aztán elmondott konkrét eseteket: az egyik egy kommentben zsidózás volt, ami egy országos sajtóorgánum nyilvános felületén történt. Ebben az esetben végül nem volt fegyelmi és hivatalos szankció, az ügyész maga távozott. A másik eset egy valamilyen belső irat meghamisítása miatti felmentés, a harmadik esetben pedig munkaidőben posztoltak olyat, amiből kiderült, az ügyészek nem munkával töltik az idejüket.

Ibolya felsorolta a három posztot a felperessel kapcsolatban, hogy mire emlékszik belőlük, a birkanyájasnál szerinte a felvonuláson résztvevőket birkáknak állítja be, az összefogós-pártlogós poszt szerinte nyíltan politikai tevékenységnek minősülő kép, mert szerinte egyik ügyész sem engedheti meg magának, hogy egy kampányban valamelyik oldalra álljon, ha a Facebookon meg is osztja, az pedig már kampányolás. És lehet azon rugózni szerinte, hogy nyilvános csoport, zárt csoport, mindegy, mert egy olyan csoportnál, ahol vannak más hivatásrendben dolgozó tagok is, ott „nincs miről beszélni".

Szintén gáz

Majd jött a harmadik poszt, ami Ibolya megszólalásából is úgy tűnt, hogy a legerősebb. Ahogy ő visszaemlékezett: Kósa Lajossal volt összefüggésben, az őt érintő, most is folyamatban lévő „Bróker Marcsikás üggyel". (Ibolya végig brókermarcsikázta az ügyet, de ez csak hirtelen zavar lehetett, nyilván a csengeri javasasszony ügyére gondolt.) Ibolya hozzátette: ez azért is volt kiemelkedően szerencsétlen poszt, mert akkor ezzel kapcsolatban nemcsak a közvélemény előtt ismert büntetőügy volt folyamatban, hanem egy feljelentés miatt a budapesti nyomozó főügyészségen is volt egy ehhez kapcsolódó ügy a nemzet feljelentőjének, Tényi Istvánnak köszönhetően.

Abban ugyan később nem indult nyomozás (Kósa és a jegyző ellen), de ezzel arra utalt, hogy hiába volt alapvetően az ügyben egy vidéki ügyészségen folyamatban az eljárás, a budapesti érintettség miatt még kellemetlenebb szerinte, ha ezzel kapcsolatban így nyilvánul meg egy budapesti ügyész. A poszthoz fűzött kommentről pedig azt mondta:

"SZINTÉN GÁZ, EGY ÜGYÉSZ NE MINŐSÍTSEN NYILVÁNOSAN SE GYANÚSÍTOTTAT, SE VÁDLOTTAT, SE TANÚT, SE SÉRTETTET, SE SENKIT."

Később azzal is kiegészítette, hogy a vádlott szó Kósa fejével a posztban kifejezetten szerencsétlen összekapcsolás, hiszen Kósa tanúként szerepelt abban az ügyben, de ha vádlott lenne, akkor sem minősíthetne így egy ügyész. 

Ezután a felperest képviselő ügyvéd arra kérdezett rá Ibolyánál, hogy amennyiben az ügyészségi szervezet jó hírnevének sérelmére alapozza a legsúlyosabb szankció (felmentés) arányosságát, és azt mondja határozottan, hogy az ügyészek nem minősíthetnek se tanút, se vádlottat, se senkit, akkor ez hogyan áll arányban azzal, hogy ő, mint budapesti főügyész, nem egy zárt Facebook-csoportban, hanem nyilvánosan interjúkban és publikban olyanokat írt, hogy:

Egy kicsavart logikán alapuló butaság, egy törvényen (és nem mellesleg nemzetközi egyezményeken is) alapuló szakmai szabály következetes betartása miatti aktuálpolitikai hiszti és egy konkrét valótlanság. Itt tartunk. Itt tart 2017-ben a bíróság által biztosított személyiségi jogvédelem Magyarországon.

A fenti idézet Ibolya Tibor Indexen megjelent írásából van, az írást a Kúria azon döntésére reagálva írta a budapesti legfőbb ügyész, miszerint lehet fideszesnek nevezni Polt Péter ügyészségét.

Az ügyvéd szerint itt mégiscsak a bíróságról mondott elég keményet ügyészként Ibolya, de Ibolya indulatosan annyit mondott,

"TANULJON MEG SZÖVEGET ÉRTELMEZNI! ÉN EGY KONKRÉT DÖNTÉSRŐL MONDTAM. ÉS NEM AZ ELJÁRÁS TÁRGYA. ÉN ELLENEM NEM INDULT FEGYELMI ELJÁRÁS EKKOR. HOGYAN GONDOLTA, HOGY FELHOZZA EZT A KÉRDÉST?"

Az ügyvéd azzal érvelt, ő csak azt szeretné megtudni, miért tartják arányosnak az ügyfele ellen meghozott döntést, illetve hogyha Ibolya szerint nem szabad kritizálni egy bírósági eljárásban egyik szereplőt sem nyilvánosan, akkor az hogy fér össze az ilyen nyilatkozatokkal. Bizonytalan jogfogalmaknál a vezető viselkedése az iránymutató, mondta az ügyvéd. Majd egy újabb mondatot idézett Ibolyától:

A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból, amely ahelyett, hogy ezt kikérte volna magának, még asszisztált is hozzá.

Ezt Ibolya egy Magyar Hírlapnak adott interjúban mondta, azután, hogy a fővárosi ítélőtábla Biszku-ügyben másodfokú határozatával hatályon kívül helyezte a korábbi, elmarasztaló ítéletet, és új eljárást írt elő.

Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. És megkérdezte, hogyan kellene értelmezni azt, hogy más hivatásrendet nem kritizálhat egy ügyész, mert azzal az ügyészség jó hírnevét sérti.

Ibolya szerint itt teljes félreértés van, két különböző dologról van szó. Ő interjút adott, és konkrét ügyben írt publicisztikát, ami ráadásul a személyét és a magyar ügyészi szervezet első emberét bűncselekménnyel vádoló nyilatkozat után született meg.

"Nem is értem, hogy jön ez ide"

– mondta. Felmerült a kérdés, hogy az informatikusra informatikusi mivolta miatt esett-e a választás, vagy inkább azért, mert tudták, hogy a felperes ismerőse, erre nem emlékezett pontosan, de nem zárta ki, hogy akkor már tudták, hogy az ismerőse. Illetve hogy felkeresték-e a Facebookot, de Ibolya elmondta, hogy ezt a felesleges kört már kihagyják, hiszen pontos tapasztalatuk, hogy a céghez el sem jut a kérésük, mert az amerikai igazságügyi minisztérium az alkotmányra hivatkozva ezeket a kéréseket eleve elutasítja. Példaként említette a mai napig vígan működő Kuruc.infót.

Az ügyész hivatalvesztését ő javasolta Polt Péternek

A döntéssel kapcsolatban elmondta, hogy a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi biztos mindig tesz javaslatot, viszont neki nem kell a javaslatával egyetértenie. Ő javaslatot tesz a legfelsőbb ügyésznek, ha az olyan szintű fegyelmi vétség, ahol már neki kell döntenie. Mert a legenyhébb fokozatokban dönthet a budapesti legfőbb ügyész is, de a legsúlyosabban már mindenképp a legfőbb ügyésznek kell döntenie. Arra nem emlékezett, mit javasolt a fegyelmi biztos, de azt megerősítette, hogy a végső döntés megegyezik azzal, amit ő javasolt Polt Péternek.

Az ügyészség, bár az ellenkérelmet nem küldte meg nekem, általánosságban elküldött egy törvényi és egy ajánlási részletet. Mindkettő felmerült ügyészségi érvként a tárgyaláson. Az egyik az Alaptörvény 29. cikk (6) bekezdése, ami szerint: Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A másik, Fürcht által is említett legfőbb ügyészi ajánlás, amelyben az áll: „az ügyészeknek (...) a pártatlan és egységes eljárásuk során annak látszatára is ügyelniük kell; tartózkodniuk kell a pártatlanság követelményével összeférhetetlen bárminemű politikai tevékenységben való részvételtől; a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyesüléshez való jogot úgy lehet gyakorolniuk, hogy az összeférjen a hivatalukkal, és ne legyen hatással, illetőleg ne tűnjön úgy, hogy hatással van az ügyészség függetlenségére vagy a pártatlanságra."

Utóbbival kapcsolatban a tárgyaláson az ügyész jogi képviselője rákérdezett Fürcht Pálnál, hogy tapasztalta-e valaha, hogy pártos befolyás lenne az ügyész munkájában, hogy döntései nem pártatlanok – pláne, hogy szinte minden évben pénzbeli jutalomról döntöttek vele kapcsolatban –, de Fürcht ezt azzal ütötte el, hogy korábban ezt soha nem vizsgálták, így ő most visszamenőleg ezt nem tudja megmondani.

És akkor vissza az informatikus paródiaszerű meghallgatására

A felmentett ügyész március 14-én, 15-én és 17-én osztott meg egy-egy politikai tartalmú Facebook-posztot. Április 9-én, a választások másnapján pedig kapott egy telefont, hogy azonnal menjen a Fővárosi Főügyészségre, ahol a jogi képviselője átvette az üzenetet: fegyelmi eljárást indítanak ellene ügyészi hivatáshoz méltatlan viselkedés miatt. A fegyelmi büntetésként kiszabott hivatalvesztésre pedig végül két hónappal később, az eljárás végén június 5-én került sor.

A fegyelmi eljárás első maghallgatásán az ügyész elé tették a három megosztásról készült képeket, kinyomtatva, fekete-fehérben. Az ügyész nem tett vallomást, azt kérte, bizonyítsák, hogy tőle származtak a posztok, és egyáltalán, hogy azokat jogszerűen szerezték be. A második meghallgatásra a fegyelmi vizsgálatot levezető biztos elhozott egy feljegyzést, amiben az állt, hogy a budapesti főügyész helyettese 3 MMS-üzenetet kapott, benne az ominózus posztokkal. Ezután felettese, Ibolya Tibor kérésére a következő munkanapon, március 19-én az utasított egy ügyészségi informatikust, hogy nézzék meg az ügyész Facebook-oldalát, és nyerjék ki onnan a három posztot, valamint nyomtassák ki az ismerősi listát is.

Csakhogy – vetette fel a tárgyaláson a felmentett ügyész – ez egész egyszerűen már csak azért sem lehet igaz, mivel az elé tárt és a bírósághoz is benyújtott felvételeken az látható, ahogy a 14-i poszt alatti két komment „egy napja" készült. Azaz a képeket már a hétvégén, március 15-én nyerték ki az ügyész Facebook-oldaláról. Tehát a fegyelmi eljárásban használt képeket nem menthették március 19-én, akkor, amikor a tanúk állították.

Sőt, hát az informatikus tanúvallomása már-már paródiaszerű volt: egy tíz éve a legfőbb ügyészségen dolgozó informatikus megpróbálta elmagyarázni, hogy az az „egy napja" az nem azt jelenti, hogy a posztolás után egy nappal, hanem valami egészen mást, ezért ez simán lehet egy március 19-én lementett kép. Később azt is mondta, nem ért annyira a Facebookhoz, illetve az sem volt végül egyértelmű, hogy a képek mentésének vagy kinyomtatásának időpontjában tényleg az ismerőse volt az ügyésznek az informatikus, vagy nem.

Végül feladta, belátta, hogy ezt a képet nem lehetséges, hogy 19-én mentették.

A budapesti főügyész helyettesének meghallgatásán maga Fürcht sem tudta ezt a kérdést tisztázni: a kimentés általa bemondott ideje (március 19.) és az egyik posztnál látható kommentből kiderülő valódi lementési dátum (március 15.) közötti feszültséget neki sem sikerült feloldania.

Következő tárgyalási nap november 28-án lesz. Itt többek között tanúként hallgatják meg a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi biztost is. A perben egyébként a felmentett ügyész szeretné megkapni az elmaradt bérét, illetve, amennyiben a bíróság megállapítaná, hogy jogellenesen szüntették meg a jogviszonyát, úgy sérelmi díjként 20 milliót követel.

FRISSÍTÉS: A cikk eredeti verziójában egy helyen tévesen szerepelt, hogy az ügyészt a választás másnapján menesztették. Valójában akkor csak a fegyelmi eljárás megkezdéséről tájékoztatták, a fegyelmi eljárás végén megszületett döntésre június 5-én került sor. A hibára a Fővárosi Főügyészség hívta fel a figyelmünket: "A cikk állításával szemben a fegyelmi büntetésként kiszabott hivatalvesztésre nem a „választást követő napon”, hanem - a még a választásokat megelőzően elrendelt - fegyelmi eljárás eredményeként 2018.06.05. napján került sor" - írta az ügyészség.

(Borítókép: Ibolya Tibor fővárosi főügyész nézi a Facebook-posztokat. Fotó: Németh Tamás / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?