Ha 54 perc van rá, akkor annyi alatt kell véleményezni a törvényt

További Belföld cikkek

Interjút adott Palkovics László az e heti 168 Órának, amiből hétfőn előzetest is közzétett a lap, amit akkor szemléztünk is. Most viszont végre a teljes interjút is elolvashattuk, ami alapján úgy tűnik, Palkovics miniszter a logika mint tudomány megújítását is küldetése részének tekinti. Mellőzzük is a további hangulatkeltést, nézzük inkább az önkényesen kiragadott részleteket.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter

Fotó: Ajpek Orsi

Az már hétfőn kiderült, hogy a miniszter szerint a CEU nem költözik, minden marad a régiben, nincs semmi látnivaló. Az interjúból viszont Palkovics teljes érvelése kibontakozik.

Az Oktatási Hivatal fogja eldönteni, hogy a CEU megfelel-e a feltételeknek,
de az OH ezt nem vizsgálja,
mert a CEU nem nyújtotta be a szükséges dokumentumokat,
mivel nem jött létre a feltételként támasztott államközi egyezmény.

Ehhez Palkovics egyebek mellett még (konkrétumok nélkül) annyit tett hozzá, hogy

a CEU sok mindent megtehetett volna, de nem tett meg.

Összefoglalólag tehát a CEU nem kap működési engedélyt, mivel képtelen prezentálni az utolsó elvárt dokumentumot, egy nemzetközi egyezményt New York állammal, mert azt a kormány nem hajlandó aláírni, és a helyzetért a kormány illetékese szerint a CEU felelős, ami amúgy sem fog elköltözni.

Az interjúban a Palkovics László tárcája alá tartozó Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi tulajdonba kerüléséről is szó esik. A lap arról kérdezte a minisztert, hogy mi a garancia, hogy az alapítványnak átadott állami vagyont nem lopják el. A miniszter szerint

a magyar közösség jó egyetemeket akar működtetni. Ez elég garancia.

Nem kell tehát túlgondolni a dolgokat: elég például akarni, hogy az embernek a kocsija jól működjön, és a veszély, hogy ellopják, hipp-hopp, el is múlik. A 168 Óra azonban tovább akadékoskodott: lesz-e ennél konkrétabb garancia is az állami vagyon védelmére? A miniszter szerint

„az ingatlan esetében a vagyontörvény elrendezi, amit kell";
„a többi vagyonelem esetében el kell hinni, hogy Magyarország is akar jó egyetemeket működtetni".

Később kiderült az is, hogy a Corvinuson az új modellben nem állami ösztöndíjasok lesznek, hanem „ kiválósági ösztöndíjasok", amire az egyetem jó működése lesz a garancia. Felmerül, hogy miért éri meg az államnak átadni a vagyont, ha nincs biztosíték, hogy legalább annyi ember tanulhat majd ösztöndíjjal, mint jelenleg. Az innovációs miniszternek erre is volt válasza:

A fenntartónak kell olyan konstrukciót működtetnie, hogy a jó hallgatóknak ösztöndíjat tudjon adni.

Foglaljuk megint össze: az állam átruházza a Corvinus vagyonát egy alapítványra, ahol az azért lesz biztonságban, mert a magyarok azt akarják, hogy az egyetem jól működjön. Az állam nem ad többé ösztöndíjat a corvinusos diákoknak, azt az egyetem majd kigazdálkodja maga. Hogy eddig miért nem gazdálkodta ki az ösztöndíjakat a Corvinus? Ezt sajnos nem kérdezték meg Palkovicstól, de az innovációs logika alapján nyilván azért, mert a magyar közösség ezt eddig nem akarta.

A hetilap a Magyar Tudományos Akadémiától elvont forrásokról is kérdezte a minisztert. Például arról, hogy elég-e az MTA elnökének 54 perc, hogy véleményezze az akadémia működését feje tetejére állító törvénymódosítást.

Palkovics, aki nemcsak a dedukció terén képes nagyot alkotni, de frappáns válaszokért se megy a szomszédba, nem jött zavarba. Azt mondta, ha az ember vezető, akkor az intézmény érdekében reagálni kell, annyi idő alatt, amennyi van.

Ha 54 perc áll rendelkezésre, akkor annyi idő alatt.

Az MTA elnökének egyébként két napja (!) volt reagálni, védekezett Palkovics. A miniszter amúgy nem tart attól, hogy ha, miként az a határidők alapján sejthető, esetleg késik a megállapodás a kormány és az MTA között az új rendszerről (vagyis a kormány a finanszírozás késleltetésével zsarolná az akadémiát), akkor az MTA-nak ne lenne miből fizetni a kutatókat.