Az Építészfórummal közösen szervezett Média Építészeti díjon idén is megszavazhatják, melyik épület legyen a győztes. A listára került épületek azt a képet keltik, hogy az emberiség megoldotta a környezeti problémákat, és mostantól erdei lombházakban éli az életét, teljes harmóniában az őstermészettel. Most, hogy minden gondunk megoldódott, már csak annyi a feladat, hogy megszavazzák, melyik bioépület a legjobb. Adjon 10-es, ha azonnal költözne, és alacsony pontszámot, ha nem teljesen elégedett. Aztán menjen ki a ház elé, és hallgassa a madárcsicsergést.
Erdei lakótelep
Az üdülőnek készült erdei garzonok fából épültek, bennük egy francia ággyal, ahonnan a fenséges természetre és a cuki Noszvaj falucskára nyílik kilátás. A természetközeliség, a házak minimalizmusa, és a műfajban kötelező, burkolt luxus, amit itt a jacuzzik képviselnek, minden városlakó szívét meglágyítják. Kivéve, ha mint a szerző, az erdei házak rajongója, és tudja, hogy a lombház stílus valójában nem merül ki abban, hogy a lombkoronák szintjébe építünk néhány kockát. A fára szállt ufókat, japán meditációs kuckót vagy lebegő miniházat idéző dizájnok után a bükki ingatlanokról egy erdei lakótelep jut az ember eszébe. De ki ne szeretne egy ilyen erdei lakótelepen hétvégézni?
Tervező: Fábián Gábor
Hotel dinoszaurusz
A Hotel Pangea épülete arra az ideára épül, hogy az emberi civilizáció megfelelő érzékenységgel képes beolvadni az őstermészetbe. Ha eltekintünk attól, hogy ez az elv nem igaz, már csak azért sem, mert az őstermészetet időközben sajnos megszüntettük, akkor a szálloda remekül szimbolizálja az elképzelést.
Bár hatalmas épületről van szó, a homlokzatot uraló oszlopok erdőt idéznek, amelyeken feketególya-fészkeknek tűnnek az erkélyek. A hátsó bejárat már plázaszerűbb, de a jól tagolt épület még így is érdekes marad. A felsőbevilágítós átrium pedig olyan élettelivé teszik a belső teret, hogy az a több emelet magas totemoszlop-monstrumot is ellensúlyozza. A hotel környezetét dinoszaurusz-szobrok színesítik, emlékeztetve a pihenni vágyó vendégeket az emberiség sorsára.
Tervező: Gáva Attila
Kortárs reinkarnáció
Az építészeti hagyományok őrzése ma hivatalosan azt jelenti Magyarországon, hogy úgy építkezünk, mintha még mindig a múltban élnénk. Pedig a múlt értékeit és hangulatát ízléssel és gondolkodással is tovább lehet vinni, mutat rá ez a mértéktartó családi ház.
A letisztult formájú épületbe gond nélkül lehetne koktélpartit szervezni menő kortárs építészeknek. Miközben a tömbök mérete, elhelyezkedése és az anyaghasználat az egykor itt álló épületek reinkarnációja. Az építész az eredeti kőház mellől elbontotta a keresztirányú pajtát, hogy pontosan ugyanakkora, és ugyanolyan formájú, de kortárs épületszárnnyal helyettesítse. A megszüntetett istállóra pedig az épület bemetszése, és egy kis átrium emlékeztet. Ha nem szereti a műbarokk tornyokat, és a tűzép-alapanyagokból ácsolt székelykaput, adjon magas pontszámot.
Építész: Papp László
Napelemes szánkódomb
A high-tech építészetről a legtöbben hűvös króm falakra, villogó LED-ekre és látszóbetonra asszociálnak, pedig az nézhet ki úgy is, mint ez a székelyföldi épületegyüttes. A fa és a vályog a betonnal egészül ki, a szalmabálás szigetelést pedig kőből és dróthálóból álló, gabionnak nevezett ipari fal egészíti ki. A kívülről klasszikus vonalak belül tágas és fényes tereket zárnak be. A házat pedig napelemek és hőszivattyú teszi szinte teljesen önellátóvá.
Egyedül falakra felfutó, esetlen ívű zöldtetők funkciója bizonytalanított el minket. Arra gyanakszunk, hogy a lakók a kis kockázatú szánkózás hívei. A szánkózás és a zöldenergia hívei imádni fogják ezt a komplexumot.
Tervező: Ravasz Norbert, Benedek István, Kiss Emőke
Napkeleti erőmű
A tibeti Napiskola jelentőségét kétszeresen is nehéz bemutatni. Egyrészt, mert a szerző ott volt a projekt kezdeteinél, az indiai Himalájában, ahol önkéntes magyar építészek kis csoportja kezdett bele Kőrösi Csoma egykori lakhelyének felújításába, hogy aztán iskolaépítésbe torkolljon az éveken át tartó munka. Túl sok az információ. Másrészt a napiskola a fotók alapján egy vályogkocka.
Érdekességét és értékét a nem látható tényezők adják: a napiskola olyan okos szerkezet, amely a nagy üvegfelületek és a jól elhelyezett vastag falak miatt fűtés nélkül, a nap energiájától lesz meleg. Ezzel sok fát és pénzt óv meg a kopár és szegény himalájai faluban. Az épületet pedig csak természetes anyagok és technikák felhasználásával, tájba illeszkedő módon építették a magyar önkéntesek. Akit bővebben is érdekel, nézze meg helyszíni videóriportunkat. Amennyiben örül, ha a tibeti gyerekek mínusz 40 fokban is kesztyű nélkül tanulják az írást, szavazzon a szolársulira.
Tervezők: Szelecsényi Balázs, Bárdi Emese, Irimiás Balázs, Kacsó János, Fehér Anna
Nem Liget-projekt
A fehér kockákból álló épület ránézésre nem lenne több, mint egy jó ízléssel megtervezett budai villa, amelyből sokat látunk az építészeti blogokon, és persze sokkal kevesebbet a Rózsadombon. Különlegessé az az információ teszi, hogy a házat úgy építtették a tulajdonosai, hogy a telek fái ne sérüljenek. A családi ház két blokkját például azért kötötték össze híddal, hogy így ne kelljen megbolygatni a ház mellett álló diófa gyökereit. Egy mandulafát kellett kivágni, amelyre a helyére kerülő szobában Van Gogh Mandulavirágzás című képének másolatával emlékeznek. Az épület tehát teljesen korszerűtlennek számít Magyarországon, ahol a Liget-projekttől a budai szuperkórházig egész állami megaberuházásokat szentelnek a fairtásnak. Ha Ön is gyűlöli a zöldet, pontozza le jól a villát.
Építész: Petrus Ferenc
Nyílthelyi dolgozat
Jól látja, nincs trükk. Ez itt valóban egy kis patakon átívelő egyszerű híd. Nem speciális megoldásai révén került a listára, hanem részben azért, mert lelkes építészhallgatók összefogásából született, részben azért, mert ezen egyetemistáknak vélhetően sok, szavazásra buzdítható barátja van.
A kis híd alakja egyébként a Gyergyócsomafalva melletti patakon keresztül dőlt fák kiadta formát idézi meg. Arról nem tudunk, hogy miért fontos átkelni a kis patakon, de ha már nem hisz az építészetben, vagy szereti a furcsa formájú pallókat, esetleg barátja a 12 egyetemistának, akkor itt tolja magasra a pontszámot.
Tervezők: Szilágyi Norbert, Bíró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz, Szökő Kristóf István
Rejtőzködő üvegház
Ha egy építészeti magazin el akarja kápráztatni az olvasóit, akkor egy faltól falig családi házat rak a címlapra. Az ilyen házak látványosak, elegánsak és izgalmasak. És csak a kritikusabb nézőknek jut eszükbe, hogy leginkább távoli sivatagokban vagy lakatlan szigeten érdemes ilyeneket építeni, ha csak a lakók nem szeretnék az életük minden pillanatát megosztani a környezetükkel.
Ezt a problémát küszöbölték ki ennél a remek budai villánál, amikor a kétszintes épületet úgy tervezték meg, hogy az utca felé zárt formákat mutat, és csak az erdő irányába lesz átlátható a ház. Az végül is nem zavarja a szerencsés lakót, ha az őzek látják, amint alsógatyában ülve tömi magába a popcornt a tévé előtt. Mindezt a lejtős terep adottságainak kihasználásával érték el a tervezők.
Az alul beton, felül faborítású családi ház a domb irányából nem hogy zárt, hanem szinte láthatatlan, mert csak a lapos tetőt mutatja meg. A ház ideális rejtőzködő lelkületű állatmegfigyelők, természetfotósok számára. Szavazzon, ha ön is inkább a rejtőzködő luxust kedveli.
Tervező: ifj. Benczúr László
Svédek a Balatonnál
A káptalantóti nyaraló valójában egy ikerház két család részére. Az épület azonban pont olyan távol van a klasszikus magyar vikendházkultúra jellegzetes megoldásától, mint magától az archetipikus vikdendháztól.
A félig fehér vakolású, félig faborítású épület állhatna akár Svédországban is, ha az egyik fal jellegzetes vörös kövei nem lennének ismerősek a Balaton környékéről. Az épület skandináv módon engedi át a figyelmet a körülötte álló ősfásnak. Tágas belső terei pedig esős időben akár tollaslabdásázra is alkalmasak.
Tervező: Répás Ferenc
Takarékos luxus
Fejlett civilizációnk egyik nagy előnye, hogy például a jó életminőséghez egyre kevésbé pénz kell, mint inkább kreativitás. A ránézésre drága villát például öt hajózási konténerből rakták össze. Értékét nem a különleges anyagok adják, hanem – a kilátás mellett persze – az építész ötletei. A konténereket a lejtős táj fölé helyezték el, hőszigetelő fával borították, nagy ablakokkal látták el, és teraszt épített köré, így végül olyanná vált, mint egy másik versenyző, a lombház. Amennyiben a takarékos luxus híve, erre az ötletre adjon sok pontot.
Építész: Csupor Anna
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
