Tönkreteheti-e egy kisvasút a börzsönyi Csarna-völgyet?

Az utóbbi évek egyik legnagyobb természetvédelmi vitája kezd kibontakozni a börzsönyi Csarna-völggyel kapcsolatban, ahol a kormány most kisvasutat szeretne. A természetvédelmi szervezetek szerint az a Börzsöny érintetlen vadonját, a fokozottan védett Csarna-völgyet teljesen átformálná a tervezett kisvasút. Ráadásul a Börzsönyben van már 5 kisvasút, felesleges egy újabbat építeni. A kisvasútbarátok szerint ugyanakkor a Börzsönyben jelenleg három kisvasút üzemel (Kismaros-Királyrét, Szob-Nagybörzsöny, Kemence), és a szóban forgó felújítás nem új vonal építése, hanem egy most is meglévő és helyenként járhatatlan vonalszakasz felújítása, ha úgy tetszik a természetes elhasználódás helyreállítása.

Az érintett terület egy körülbelül ezerhektáros, hegyekkel körbezárt terület, ahová könnyűszerrel csak a Kemence település közelében kibukkanó Csarna-patak mentén, egy irányból lehet bejutni. Alját bükkösök borítják, a meredek, napsütötte hegyoldalakon idős tölgyeseket találunk. Bár érinti egy turistaút, nem igazán számít turisztikai célpontnak. A Csarna-patak völgyében haladt egykor a mai Kemencei Erdei Múzeumvasút elődjének csarnavölgyi fővonala. A vasút melletti Csarna-patak áradása 1995-ben részben, majd 1999-ben teljesen elmosta a vasúti hidakat, és sok helyen a sínek töltését is. Ezért a vasútszakasz több mint 20 éve nem üzemel, a környék pedig mintegy 40 éve élvezi a legerősebb hazai természetvédelmi besorolást. Számos ritka és értékes növény és állatfaj élettere van itt, ugyanakkor gazdálkodási és turisztikai szempontból mellékes terület. Az egykori kisvasút-vonalat 2000 óta önkéntesek fokozatosan újítják fel, jelenleg a Kemence településtől a Fekete-völgyig tartó 4 km-es szakasz van használható állapotban. 

A kisvasút-projekt: a Fekete-völgyi végállomástól számítva 3,1 km hosszan újítanák fel a 20 éve elsodort, a természet által már benőtt pályát, ami a hegység belseje felé vinne. A patak szeszélyessége miatt 26 hidat terveznek – minden híd előtt és után 15-15 méteres kőpaplanos parterősítéssel. Három állomást építenének újjá. A vasúti üzemet 50%-ban villany, 50%-ban dízelüzemre tervezik. A dokumentációban szerepel egy további meghosszabbítás, ami egy lóvontatású Mutatványos Erdei Vasút szakasz lenne, de ennek részletei nincsenek kidolgozva.

A kisvasút meglévő (zölddel jelölt) és tervezett (pirossal jelölt) szakaszai:

A tervek alapján az érintett patakszakasz több mint fele mesterségessé válik – a zöldek szerint ez nem túl barátságos elgondolás egy távlatilag is érintetlenül hagyandó területen. A vasút építéséhez erdészeti utat fognak csinálni és két éven keresztül használják majd az építőanyagok szállítására, ennek hatása is elképesztő. Az út később várhatóan az erdészeti célokat (kitermelt fa szállítása, vadászat) is szolgálni fogja. A vasút működtetése és fenntartása mindig nehézkes: favágás, vegyszerezés és állandó patakkorrekció várható. Ezen túlmenően a dízelüzem zajos és kevéssé egyeztethető össze a békés természeti környezettel.

A kisvasútbarátok szerint éppen a börzsönyi kisvasutak felújítása bizonyította legutóbb, hogy a kisvasút építés nem jár természeti károkozással, mi több, a környezetvédelmi hatósági előírásokat is betartva új vizes élőhelyek jöttek létre a Bezina-völgyben. Számos más szigorúan védett, akár nemzeti parki területen is közlekednek kisvasutak (pl. Hortobágy, Gemenc, Kaszó, vagy Szlovéniában a Postojnai-barlang), és az érintett területekre jórészt csak kisvasúttal lehet bejutni. Hortobágyon éppen maga a Nemzeti Park Igazgatóság építette és üzemelteti a kisvasutat. 

A kemencei kisvasút jelenleg üzemelő, 4 km-es szakaszának újjáépítése döntően önkéntes munkával történt 18 éve. Igaz, hogy ez a szakasz nem hatol még be mélyen a hegységbe, de folyamatos működése semmilyen természeti kárt nem okozott. A kisvasút hétvégente üzemel márciustól október végéig, és működtetői szerint nyugat-európai trend alapján szervezi a forgalmát, miszerint a bakancsos turizmus csökkenésével az erdőbe látogató lábával nem érintve a talajt, a kisvasút szerelvényeivel belátogat az erdőbe, majd onnan távozik is a visszafelé jövő vonattal. 

A kisvasútbarátok szerint a Csarna-völgy jelenleg is bejárható gyalogosan, a kisvasút több, mint 100 évvel ezelőtt épült és a 1990-es években árvizek által megrongált vonalának helyreállítása a környezeti terhelést nem hogy növeli, hanem éppen csökkenti. A kisvasút soha nem riasztott és riaszt el sem baglyokat, sem hiúzokat, és még sasokat sem, továbbá a patak medrében sem közlekedik, hanem a közel 115 éve meglévő töltésen, így a petényi márna és a különféle rákfajok most is jól érzik magukat mellette. 

A természettel való együttélés ékes példája, hogy az érdeklődők a szeptemberben a kisvasút vonatairól hallgathatják meg a szarvasok őszi koncertjét, anélkül, hogy az állatok bármilyen módon zavartatva éreznék magukat. A kisvasút felső szakaszán a vágányok több helyen a patakmederbe fordulva várják a helyreállítást, amely állapot e szakaszon messze nem tekinthető természetinek és konzerválandónak a felújítást támogatók szerint.

Az ellenzők szerint bár évi 25-30 ezer látogatót várnak az új szakaszra, a négy másik börzsönyi kisvasutat nézve ez nem túl életszerű szám, főképp ha hozzávesszük, hogy a tervben 1800 Ft-os felnőtt jegyárral kalkulálnak. Egy négyfős család tehát legkevesebb 5000 Ft-ért mehet majd megnézni a „semmit”. Azért a semmit, mert a Csarna-völgy egy szűk és emiatt alapvetően sötét völgy, körülötte magas és nehezen mászható hegyoldalakkal, nem sok mindent lehet majd ott csinálni vagy látni, ami egy átlagos turistának érdekes lehet. Ezen felül a látogatók elvárják, hogy legyen WC, ajándékbolt és kávéautomata, ez sem fér össze túlságosan az érintetlen természettel. 

És hogy miért baj, ha van WC? Mert ennek csak ott van ennek értelme, ahol szennyvízkezelés is van, itt pedig egy köves patakmeder mellett ez nem megoldható. Gyűjteni nyilván lehet az anyagot, de akkor szippantós-kocsival kell elszállítani. Ha pedig tényleg több tízezer ember érkezik egy évben, akkor jelentős egyéb fajta hulladéktermelést lehet vizionálni, erre sok példa van.  A zöldek úgy vélik, hogy a bakancsosok vasút nélkül is megoldják az ilyen hosszabb túrát, rájuk kár hivatkozni. A kocaturista nagyon kényelmetlenül fogja magát érezni itt: hiszen vagy fizet, vagy kis toporgás után „romantikusan lesétál” a most még nem létező erdészeti úton a kiindulási pontig.

A természetvédőknek a különböző félelmek mellett az elv a lényeges. Mint mondják, nem a völgy a fontos, az csak a rendszer egyik eleme. Önálló vízgyűjtő. A tiszta víz, a talaj és a levegő az életünk alapja. Lehet libegőt csinálni víztározóból készült műhavas sípálya mellett és villanyvonatot a hegy legsötétebb völgyébe, de minek? 

A Csarna-völgyben évtizedek óta 1000 hektár van a természeti folyamatokra bízva, ha úgy tetszik, ez a természetvédelem homokozója. Nemzeti Park. Több remek kisvasút fut a Börzsönyben: nincs megközelíthetetlen, feltáratlan terület. Pontosabban egy van: a Csarna. Nehéz, meredek, emberi szempontból kellemetlen. Kicsi, de a miénk. Egy csepp illúzió, a Kárpátok peremén fekvő minivadon – amit megőrizni kell, nem pedig művi módon fejleszteni – mondják a zöldek.

De mit mond ön?

A környezetvédelmi engedély ügyében hamarosan dönt a kormányhivatal. A döntés előtt még lesz egy közmeghallgatás Perőcsényben, december 4-én, ahol élőben összecsapnak majd az érvek.

Borítókép: zsolt68 / Indafotó.