Észrevette egy tanár: fű alatt csökkentették a garantált bérét

Furcsa dologra lett figyelmes egy Budapest környéki iskolában dolgozó tanár. Elkezdődött az új tanév, fizetése megérkezett a bankszámlára, kicsivel több is, mint az előző tanévben.

A pedagógus azonban megnézte az idei évre szóló kinevezési dokumentumát, amelyben érdekes változást vett észre. Meglepődve vette észre, hogy a papír alapján az előző tanévhez képest közel 10 ezer forinttal csökkent a garantált alapilletménye, amelyet törvény határoz meg a képzettsége és a munkában eltöltött évei alapján.  

A tanár szerint kollégái nagy részének fel sem tűnt a változás, hiszen a bankszámlára mindenki megkapta eddigi fizetését – pedig fontos dologról van szó.  A garantált illetmény nem módosítható, nem csökkenthető, ha pedig ezt teszik, az törvénysértő, mondta a pedagógus az Indexnek. Most tulajdonképpen az történt, hogy garantált illetményét fű alatt visszaállították a 2016-os szintre, és erről sem őt, sem kollégáit nem tájékoztatták. 

A dolgok megértéséhez menjünk vissza egy kicsit az időben. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevéhez fűződő reform részeként jelentős béremelést ígértek a pedagógusoknak 2010 után. Már az elején látszott, hogy több mint 100 ezer tanárnak egyszerre ilyen mértékben nem tudják megemelni a bérét, ezt ugyanis nem bírná a költségvetés. 

• 2013-ban így az a döntés született, hogy négy lépcsőben emelik a tanárok bérét.
• A kormány már 2015-ben alkalmazott egy trükköt. Addig ugyanis a minimálbérhez volt kötve a tanárok alapbére: ennek 100-265 százalékát vették a garantált alapilletmény kiszámításához. A minimálbér azonban folyamatosan emelkedett, túl sok pénzük lett volna így a tanároknak.
• 2015 óta így már nem a minimálbér, hanem csak egy „vetítési alap" felszorzásával számolják ki a tanári fizetéseket.
• Ez a vetítési alap a 2014-es minimálbérnek felel meg (101 500 forint), és azóta sem változott.

A négyütemű béremelés 2017 szeptemberében ért véget, de itt is történt egy módosítás. A béremelés utolsó elemét már nem kaphatta meg mindenki: ezt a keretet 2017 szeptemberétől az iskolaigazgatók elvileg a tanárok teljesítménye alapján, az egyes pedagógusok között különbséget téve oszthatták ki. Egy kikötés volt, hogy a garantált alapilletménye senkinek nem lehet kevesebb az előző tanévre vonatkozó, 2017. augusztus 31-ig érvényes összegnél.

Ehhez minden iskolának el kellett készíteni egy saját teljesítményértékelési rendszert, amelyben figyelembe veszik a tanár oktató-nevelő munkáját, munkafegyelmét, képzettségét, iskolán belüli vagy kívüli pluszmunkáját és egyéb helyi szempontokat. A célja ennek az, hogy valamennyire objektív módon határozzák meg, ki kap több-kevesebb vagy semmilyen emelést.    

A szakszervezetek tiltakoztak ez ellen. Nem a minőségi munkát elismerő bérezés ellen voltak, hanem nagyon jogosan azt vetetették fel, hogy ha 2013-ban minden pedagógusnak béremelést ígértek, akkor miért nem adják oda mindenkinek ezt a pénzt. Ezzel az iskolák nagy része is egyetértett, így az intézmények több mint 90 százaléka nem differenciált, minden tanárnak megadta az emelést.

A pedagógus levele alapján most megint történt valami módosítás vagy hiba. Elképzelhető, hogy tavaly a minőségi munkáért járó pluszpénzt tévedésből beépítették az alapbérébe, most pedig kivették onnan. A tanár erre azt mondja: „Ha hibát követtek el, ez engem mint munkavállalót nem érdekel. Ha tavaly így állapították meg az alapilletményemet, egy évig így kaptam a pénzt, akkor most milyen alapon csökkentik ezt." A pedagógus szerint azért is hátrányosan érinti ez, mert hiába nem csökkent a fizetése,  a nyugdíj alapjául a garantált illetményt veszik, ha pedig az csökken, a nyugdíja is kevesebb lesz.  

Azt nem tudni, hogy csak helyi hibáról van-e szó, vagy az ország összes állami iskolájában fennáll ez a probléma. Kérdéseinket pénteken elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központnak. Választ egyelőre nem kaptunk.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja az Indexnek azt mondta: feltehetően azt történt, hogy a minőségi munkáért járó, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt tavaly nem különítették el a kinevezési dokumentumon, most pedig korrigálni akarják ezt a hibát. Pedig a pedagógusok garantált illetménye és a minőségi bérkiegészítés között alapvető különbség van. Az előbbi határozatlan időre szól, míg a másik határozott időre, csak egy tanévre. Ettől függetlenül törvénysértő, ami történt.

Nagy Erzsébet szerint teljesen jogos a pedagógus kifogása, főleg úgy, hogy nem kapott tájékoztatást a változásról. Ezt jó eséllyel a bíróságon is meg lehetne támadni, nem lehet ugyanis egyoldalúan csökkenteni a törvényesen meghatározott garantált alapilletményt. A pedagógusok nagy része ugyanakkor feltehetően minden kifogás nélkül átvette és aláírta az idei évre szóló, bérét megállapító kinevezési dokumentumát, ezzel pedig létrejött a megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között.