Nő a kórházi fertőzések száma, a kormány titkolózik

2018.12.05. 19:44

Folyamatosan nő Magyarországon a kórházi fertőzések száma, de az adatokat a kormány - törvényi kötelezettsége ellenére is - egy ideig visszatartotta, majd olyan kaotikus formában hozta nyilvánosságra, hogy az csak összezavarja az átlagos érdeklődőt. A dokumentumot a TASZ által felkért szakértők értelmezték, megállapítva, hogy egyre többen kapnak fertőzést az amúgy a gyógyulásra létrehozott állami intézményekben.

MRK

A multirezisztens kórokozók (MRK-k) olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak. Az általuk kiváltott különböző típusú kórházi fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatóak. Az MRK-fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10.000 kibocsájtott betegre. A jelentés szerint közel 5000-en kaptak el tavaly multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést. Ez egy kisváros lélekszámának felel meg, értelmezi az adatokat a TASZ szakértője.

10.000 betegre jutó multirezisztens kórokozók (MRK) általi fertőzések száma 2013-17
Infogram

Vérmérgezés és CDI

A vérmérgezés, vagyis szepszis még mindig az egyik legsúlyosabb szövődménye az egészségügyi ellátásnak. A vérmérgezéses esetek száma folyamatosan emelkedik. 

A dokumentum szerint a Clostridium difficile (CDI) fertőzési száma kismértékben csökkent. Az adatok értelmezését azonban nehezíti, hogy az emberi minisztérium nem kórházakra lebontva, hanem régiónként közölte az adatokat. Látszólag semmi nem indokolja, hogy a dél-dunántúli régió 11 intézményében több mint másfélszer fertőzést regisztráljanak, mint a 12 észak-magyarországi intézményben, de a jelentésből épp csak a lényeg nem derül ki: hogy a két régió intézményei más-más profillal rendelkeznek-e, hány beteget láttak el, mások-e a környezeti adottságaik. 

A csökkenő esetszám miatt látszólag kedvezőbb képet árnyalja, hogy az EU-ban a horvátok után nálunk végzik a legkevesebb tesztet, ugyanakkor ezek a legtöbb esetben fertőzést jeleznek. Vélhetően a javulásnak köze van a kevés teszthez.

10.000 betegre jutó clostridium difficile (CDI) általi fertőzések száma 2013-17
Infogram

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma éppen a legjellemzőbb számnál, az összes fertőzés számánál adta meg a legkaotikusabb módon az adatokat. A jelentésből hiányoznak bizonyos adatok – a 4935 MRK-fertőzött közül csupán a biztosan MRK-fertőzésben meghaltak számát közli. A számokkal könnyű játszani, a különböző módszertanok közül az aktuálisan legkedvezőbbet kiválasztani.

Azoknak a száma ugyanis relatíve elég alacsony, akik esetében dokumentálták, hogy a halált valamelyik kórházi fertőzés okozta.

Az már gyakoribb, hogy egy beteget diagnosztizálnak ugyan kórházi fertőzéssel, de a halál okánál már nem tüntetik ezt fel – ez máris sokat javít a statisztikán. És akkor azokról az esetekről még nem is beszéltünk, amiket diagnosztizáltak ugyan, de a fertőzés tényét és következményét mégsem jelentették a központi rendszerbe. Meg vannak persze azok is, akiknek a dokumentációjába be sem kerül a fertőzés ténye, és akik még a diagnózisig sem jutnak el.

10.000 betegre jutó véráramfertőzések (VÁF) száma 2013-2017
Infogram

Piszkos kezek

Az alkoholos kézfertőtlenítők fogyása fontos mutatója a kézhigiénének a kórházakban, mert a kórházi fertőzéseket terjesztő kórokozókat alapvetően a személyzet tagjai viszik át egyik betegről a másikra. A fertőtlenítőszer használata épp csak minimális mértékben növekedett az elmúlt három évben. Ez tehát bár növekvő tendencia, de messze alulmarad az átlagos európai mennyiséghez képest. 

Az összes MRK, CDI és VÁF fertőzés és haláleset (2017)
Infogram