A decemberi tüntetések tíz újdonsága

A túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvény elfogadása után kezdődött spontán tüntetések már két nap alatt számos új mozzanatot hoztak be a magyarországi tüntetéskultúrába. A szerkesztőség tüntetések feldolgozásával foglalkozó része a következő, korábban nem tapasztalt elemeket emelte ki:

1. Nagyon fiatal a tömeg

Korábbi kormányellenes megmozdulásoknál is észrevehető volt már, hogy egyre fiatalabb az elégedetlen emberek átlagéletkora, a mostani tüntetésekben leginkább az az újdonság, hogy a középkorú, illetve annál idősebb réteg szinte egyáltalán nincs jelen, a 18–24-es korosztály a jellemző.

2. Jóval indulatosabb a tömeg, mint korábban

A korábbi tüntetésekre egyáltalán nem volt jellemző az a vehemencia, amit most látni Budapest belvárosában. Sokan poénra veszik a dolgot, mármint hogy jó móka elöl tolakodni, még be is számolnak együtt, hogy mikor tolják meg a rendőrfalat. 

3. Sokkal több a dobálás

Az egyik legújabb elem, hogy a tömeg a békés hőbörgésen túl is hajt végre akciókat. Nagyon sok tojást, petárdát, narancsot, kisebb követ dobtak a rendőrök közé, leginkább a Parlamentet célozva, de például szerda este a Kossuth téren álló karácsonyfa volt egy ideig a csatatér szimbolikus pontja.

4. Füstgránát

A jó hangulatú lelátókat idézi, hogy számos füstgránát dobja fel a tüntetést. Ezeket leginkább a Momentumhoz lehet kötni, a párt két vezetője is füstgránátozott. A színes füstöt pöfögő gránátok nem robbannak, nem csinálnak zajt, csak jó nagy füstöt, ami teljesen új elem a tüntetéseken.

5. Gyújtogatás, borogatás, visszapakolás

A korábbi budapesti tüntetések egyik jellemzője a pedáns viselkedés volt, most viszont a korábbiaknál jóval vegyesebb a tömeg összetétele. Éppen ezért fordulhat elő az, hogy néhányan tojásos dobozokat, kukákat, hasonló dolgokat gyújtanak fel az utcán, mások pedig igyekeznek ezeket eloltani, a kiborított kukákat szépen visszapakolni. Csütörtök este kisebb szóváltások is kialakultak tüntetők között arról, hogy mi a helyénvaló viselkedés: borogatni vagy visszapakolni?

6. Szimbolikus terek elfoglalása

Az nem újdonság, hogy viszonylag kis létszámú csoportok képesek Budapest olyan forgalmas csomópontjait pillanatok alatt blokkolni, mint az Oktogon. Az viszont új fejlemény, hogy a tüntetők be tudtak venni néhány szimbolikus teret. Szerda este kis híján sikerült feljutni a Parlament lépcsőjén, sőt a déli kapunál nagyjából húsz tüntető a rendőröket teljesen meglepve egyszerűen leült a kapuba. A Kossuth térre több helyen O1G (Orbán egy geci) graffitiket fújtak fel, a Parlament egyik ablakát bedobták kővel, szóval számos olyan mozzanat történt, ami szimbolikájában jóval erősebben fejezi ki az elégedetlenséget, mint korábban bármi.

7. Könnygáz bőkezű használata

Évek óta nem volt példa arra Magyarországon, hogy spontán tüntetéseken a rendőrségnek könnygázt kelljen bevetnie. Ez a mostani, lassan tüntetéssorozatnak nevezhető esemény ebben is újat hoz, ráadásul a rendőrök igen bőkezűen bánnak a maró anyaggal. Jellemző viszont a tömeg felindultságára, hogy tényleg csak néhány percre képes a könnygáz csitítani az indulatokat.

8. Az ellenzék megpróbál a tüntetés élére állni

A szerdai tüntetés annak hatására indult el, hogy egyrészt a kormány elfogadta a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szólót, illetve hogy az ellenzék – amennyire erre lehetősége volt – botrányos jeleneteket teremtve igyekezett megakadályozni a parlamenti ülés megkezdését. Szerdán a párbeszédes Tordai Bence vezette egy ideig a tömeget, a momentumosok szép számmal megjelentek, csütörtökön pedig már kifejezetten sok ellenzéki politikus volt a tüntetők között, ráadásul az első sorokban, és kaptak a könnygázból ők is. A korábban az ellenzék passzivitását is számonkérő tömeg ebből a szempontból is teljesen heterogén, nagyon jól megférnek benne a különféle ellenzéki politikusok.

9. A rendőrök teljes tanácstalansága

Nem lehet tudni, hogy merre mennek a tüntetők, teljesen spontán az egész, így a rendőröket sokszor váratlanul érik a megmozdulások. Ez történt szerdán, amikor a Vörösmarty utcától kezdve megszűnt a rendőri biztosítás, és onnantól kezdve a tüntetés a forgalomban haladt, ez megismétlődött csütörtökön is. Ebben is volt egy újdonság: a korábban sokszor idegesen dudáló autósok közül egyre többen csatlakoztak a tüntetőkhöz a rigmusok ritmusában előadott dudálásokkal.

Hasonló tanácstalanság volt szintén szerdán, amikor egy csapat tüntető a Parlament déli kapujához tudott vonulni, vagy csütörtökön, amikor a rendőrök csak sokadik próbálkozásra tudták feltartóztatni az éjszaka közepén a Nagykörútra kiáramló tüntetőket. De ide lehet sorolni azokat a csütörtöki eseményeket is, amikor a rendőrsorfal néha hiányosan állt fel, és könnyedén meg lehetett kerülni, vagy éppen amikor szintén csütörtök este a tüntetők váratlanul levonultak a Kossuth térről, és háborítatlanul robogtak végig az Alkotmány utcán és a körúton.

10. Nemzetközivé vált a tüntetés

Az egyik leginkább meglepő és merőben új fordulat, hogy a tüntetésre nagyon sok külföldi kíváncsi. Az egy dolog, hogy a városban járva a karácsonyi vásároktól kicsit elbóklászó turisták érdeklődve szemlélik a történéseket, de a facebookos élő közvetítésünket közel annyian nézték külföldről, mint Magyarországról.

(Borítókép: Huszti István / Index)