Vesztettek Strasbourgban a kényszernyugdíjazott magyar bírók

Az Emberi jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy a bírók 2011-es kényszernyugdíjazásakor elszenvedett sérelmeket a 2013-as szabályozás megfelelően orvosolta. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította (időközben sokan elálltak a követelésüktől). Szerintük a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit. A bíráknak ugyanis nem volt módjuk a bírói jogorvoslatra, az életkoruk alapján hátrányos megkülönböztetés érte őket és jövedelemtől estek el.

A strasbourgi bíróság még 2014-ben úgy döntött, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. A logika az, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai, és ha külső kényszerítő ok miatt nem dolgozhat tovább, ezek megszakadnak, így sérül a magánélethez fűződő joga.

Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai, ugyanakkor a döntés a többi cikk sérelmére is sorra veszi. A strasbourgi bíróság szerint a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) megfelelően rendezte a 2011-ben elszenvedett sérelmeket.

Előzmények

• A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon, de a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege arra utalt, hogy a valódi cél a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért.
• A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette.
• Orbán Viktor azonban ragaszkodott a bírák nyugdíjazásához, ezért a parlament módosított formában ismét törvényt fogadott el róla.
• Eszerint a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól vonatkozik mindenkire. Addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. A korábban kényszernyugíjazott bírók három opció közül választhattak: 1. a nyugdíjuk mellé a korábbi alapbérük 80 százalékához szükséges kiegészítés megkapásáért cserébe nyugdíjasként készenléti pozícióban maradhattak; 2. ismét teljes állásba kerültek a korábbi bérükért, megkapták a kiesett bérüket, de a korábbi pozíciójukat nem; 3. nyugdíjban maradtak, de kártérítésként egy évnyi fizetésüknek megfelelő összeget kaptak, valamint az igazolható egyéb vagyoni kárukat is megtérítették.

• Ez elég nagy zavart okozott, mert a megsemmisített törvény nyomán időközben indult munkaügyi perekben született ítéletek nem illeszkedtek ebbe a rendbe. A bírók azt is kifogásolták, hogy a kényszernyugdíjazás miatti esetleges nem vagyoni káraikat a törvény nem engedte megtéríteni, és hogy miközben a feladatakörük és a jogállásuk hasonló, az alkotmánybírákra más nyugdíjszabályok vonatkoznak.

(Borítókép:  Komka Péter / MTI)