További Belföld cikkek
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
- Hollik István: Magyarországnak a saját útját kell járnia
- Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
"Mikor megyünk a Cinege utcába? Kéne egy jó kis szilveszteri tűzijátékot csinálni!" - a néni huncutul kuncogott saját ötletén, majd a többiekkel együtt megpróbálta kivenni, mit is mond a DK szóvivője a Vértanúk terén, Nagy Imre szobrának hűlt helyén.
A vacak kihangosítás csak Jánosi Katalin, Nagy Imre unokájának beszéde idejére javult valamit, mert az egyik szervező a vállára emelte a recsegő hangfalat, így azt már a megjelent 200, elsöprő többségében idős tiltakozó java része hallhatta, hogy Orbán szakadékot robbantott a nemzetbe, elmozdítva az utolsó, a jobb- és a baloldal által is elfogadott, közmegegyezéssel, és közadakozással 1996-ban felállított szobrot. A nemzet sírgödrévé tette Nagy Imre szobrának helyét, de talán jobb is, hogy a parlament felé tekintett mártír kormányfő szobra "nem is látja ezután, mi folyik a parlamentben."
Lassan, de jó felé
Jánosi után Mécs Imre vette át a recsegő mikrofont. "Hangosabban! Hát nem igaz, mindig ezt csinálják!" - kiáltotta egy érces hangú tüntető, mire egy idős hölgy hátra pisszent, hogy "nincs hangfaluk, ez van". Végül a hangfal alatt görnyedő szervező magasabbra emelte a hangfalat, így kivehető volt, hogy az 1956-ban előbb halálra ítélt, majd végül börtönben ült Mécs Imre, az SZDSZ egykori prominens képviselője sajátosan dicséri meg Nagy Imrét, "akiben nagyon bízott a nép".
"Volt benne valami professzoros, hogy is mondjam, lassúság, de végül mindig jól döntött" - mondta Mécs. "A parasztság sorsát mindig a szívén viselte" - mesélte róla, bár erről azok a kortársak, akik "padlássöprő miniszternek" becézték, talán az 1953 előtti korszakáról talán mást mondanának, így nem biztos, hogy ezt az időszakot érdemes felidézni egy 1956-os beszédben.
A jó úton, bár lassan járó Nagyról Mécstől azt is megtudhattuk, hogy "minden nap megváltoztatta a kormány összetételét, úgy, ahogyan a nép akarta" - bár Mécs annak szánta, nem biztos, hogy ez dicsérete egy politikusnak. Önfeláldozását és elvhűségét végül azért sikerült egyértelműbben is megfogalmaznia Mécsnek, mondván, Nagy Imre megmenthette volna a saját életét, ha aláír egy nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy ő hívta be az oroszokat. "Nem tette meg ezt a szívességet."
Mécset végül néhány tüntető hozta lendületbe, akik a szobor visszaállítását "Követeljük, követeljük!" skandálással faragták használható üzenetté. "Gyalázat, amit csinálnak, azok, akik összelopkodták a nemzeti vagyon felét! Ahelyett, hogy meghúznák magukat, pofátlanul elmozdítják a szobrot" - mondta végül, jobban igazodva a hangulathoz.
Ebben a szellemben vette át a szót Örsi Gergely, az MSZP budapesti alelnöke, aki szerint az éj leple alatt elszállított Nagy Imre szoborral Orbán bebizonyította, hogy annak idején, a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédekor "Nagy Imre koporsóját csak ugródeszkának" használta.
Az éj leple alatt elmozdított szobor ráadásul nem is az első Orbán kormányfősége alatt: ugyanígy helyezték át Károlyi Mihály szobrát, állították fel a Szabadság téren a német megszállás emlékművét.
Molnár Csaba már az éjszaka elhurcolt szobrokat az ötvenes évek éjszaka elhurcolt ellenzékijeivel állította párhuzamba. A DK alelnöke és EP-képviselője fogalmazott a legkeményebben, - ekkor a hangfaltartó embert már felváltotta egy másik segítő váll - szerinte
"Orbán rendszerét meg kell dönteni, lehetőleg még a választások előtt" - de nem pontosította, hogyan is kell elképzelni az ellenállást, bár utalt rá, amikor azt mondta: "Nagy Imre szobra azt is jelképezte, hogy a hatalom a népé, és a nép bármikor vissza is veheti azt", ha valaki visszaél vele. Orbán zsarnoki rendszere akárhogy tapasztja be a füleket, szemeket, teszi rá kezét a szájakra, a szabadság igénye hangosan fog előtörni az odatapasztott ujjak között - mondta líraian, végül megígérve, hogy a szobor - amely részben Demján Sándor adományozásából születhetett meg - visszakerül erre a helyre.
Orbán ugyanis nem a tér "eredeti" állapotát akarja visszaállítani, hanem a 30-as években mindössze tíz évig ott állt emlékművet tenné oda, és ennek konkrét célja van: "Ha valaki diktátorrá akar válni, akkor ahhoz előbb egy diktátor elődöt kell nemzeti gúnyába bújtatnia" - Molnár szerint ez Horthy Miklós, akit felpántlikázva használna fel Orbán, saját nagyságát megteremtve.
"Megtanulták Orwelltől, aki uralja a múltat, uralja a jövőt, aki uralja a jelent, uralja a múltat." Az időhurkokból kikeveredve aztán világossá tette: "amikor egy zsarnoki rendszer összeomlik, a Nagy Imréknek állítanak emlékműveket, a zsarnokok pedig a szemétdombra kerülnek."
"Én neten néztem a közvetítést, aztán a kutyámat pont meg kellett sétáltatnom, úgyhogy erre jöttem" - mondta a tüntetés kevés 60 év alattijának egyike. A fiatal lány szerint vannak persze fontosabb kihívások is az országban, de nincs rendjén, hogy szobrokat ide-oda mozgatunk néhány évtizedenként. Sem ideológiailag, de egyszerűen városképileg sem" - mondta, amit ha más nem, hát az igazol, hogy a nap első felében több turista is járt a téren, akik a szobor híján azt hitték, eltévedtek.
A rövid felszólalások után a szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy gyújtsanak mécsest a szobor emlékére. Eközben a tömegből valaki hangosan azt kiabálta be: "Nagy Imrét a helyére, Orbánt meg a fenébe!"
Egy másik tüntető azt mondta, a jelenlévőknek el kell dönteniük, hova helyezzék Orbán Viktort. "Börtönbe" - jött a skandáló válasz néhány embertől.
(Borítókép: Huszti István / Index)