Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Statisztikai alapon biztosan nem történt szisztematikus csalás

IMG 7173
2018.04.13. 07:12
A rengeteg összeesküvés-elmélet ellenére a nyilvánosságra került adatok nem utalnak semmiféle szisztematikus választási csalásra. Bár voltak olyan szavazókörök, ahol sok tévedés történt, úgy tűnik, ezekben nincs rendszerszintű torzítás a Fidesz javára. Szinte biztos, hogy ezek nélkül is meglett volna a kétharmad.

A mostani választás után kiugróan sok választási furcsaság miatt berzenkedtek, döntő részben az ellenzéki szavazók. Ezek egy jó része magyarázható a jelenlegi szabályrendszerünkkel, illetve megoldhatja az esetleges újraszámolás, ezeket itt foglaltuk össze legutóbb. Az előforduló hibák egy részét ráadásul biztosan magyarázza egyes önkormányzatok kivéreztetése, a közszolgák szakszervezete már hónapokkal előtte levélben jelezte a Orbánnak, hogy a községekben olyan szintű lehet már az emberhiány, ami a választások lebonyolítását veszélyeztetheti.

Az ország egészében összesen 112 ezer érvénytelen szavazat volt, ami ugyan soknak tűnhet, de egyáltalán nem kiugró érték. Négy éve is ez volt a nagyságrend (2014-bebn kisebb részvételnél 98 ezer érvénytelen volt), és az összes 2018-as szavazatnak ez csak az 1 százaléka. A listás helyeket 8,3 millió szavazat alapján számolják ki, országosan 100 ezer további szavazat nem sokat változtatna az erőviszonyokon még akkor sem, ha ezeket mind az ellenzék kapta volna.

Ez országosan olyan mennyiség, ami nem befolyásolhatta érdemben a választások végeredményét.

A nagy statisztikai lebukás

A legsúlyosabb vádat, a rendszerszerű csalás lehetőségét azonban alaposan ellenőrizhetjük statisztikai alapon is. A választási csalások gyanújánál érdemes például alapból megnézni a Benford-törvény alapján a számok előfordulásának gyakoriságát. A számjelölő rendszereink nyelvtani szerkezetéből adódóan a számok előfordulási gyakorisága nem azonos, ha átírogatják a számokat, akkor ennek az anomáliának meg kell látszania a szavazóköri eredményeknél is. 

Ha megnézzük az utolsó számjegyet a Fideszre leadott szavazóköri szavazatok számánál és az ellenzéki pártokra leadottaknál, akkor alapvetően azonos mintázatot kapunk, ami önmagában elég erősen kizárja, hogy komolyan belenyúltak volna választásba. 

Ha csak az első számjegyek eloszlását vizsgáljuk meg, ott se látunk jelentős anomáliát, nagyjából így kell kinéznie az első számoknak a Benford-törvény alapján (ha kivesszük a nullákat).

És ahol nem volt ellenzéki a bizottságban?

A másik klasszikus csalási módszer például a legnépszerűbb orosz vagy az afrikai eszköztár alapján, ha egyszerűen az üres szavazólapokat valamikor kitöltik, és értelemszerűen a kormánypártra leadott szavazatok lesznek belőlük. Ilyenkor így megnő a részvétel, és kormánypártra leadott szavazatok aránya is. Ha az alábbi ábrán lenne a jobb felső sarokban jó pár szavazókör, akkor okkal gondolhatnánk, hogy ezekben talán csalhattak. A színek itt azt jelölik, hogy volt-e ellenzéki delegált a szavazókörben, ahol sárga, ott nem volt.

Ezzel együtt is lehet látni, hogy legfurcsább szavazókörökben nem volt ellenzéki delegált, és a magyar szavazókhoz képest azért extrém furcsán viselkedett valamiért Tiszabő vagy a borsodi Fáj. (Az adatokat itt tudja leellenőrizni, a szavazókört a "JFID_egyeni" alatt találja meg, így Tiszabő az 51819, Fáj a 47883). Ezek a listás szavazatokat jelentik, de az is izgalmas, ha valahol mindenki elment és lényegében mindenki a Fideszre szavazott, ritka az ekkora egyetértés a magyarok közt egy-egy településen.

Az ilyesmire néhol magyarázat lehet az egy kormánypártnak kedvező szabályozásunk is.  Mindenesetre ez is az mutatja, hogy nincs rendszerszintű csalás, de akad egy-két problémásnak tűnő szavazókörünk. Ezeken a helyeken pedig valamiért sehol nem volt ellenzéki delegált. 

A hírek alapján érdemes volt még megnézni azt is, hogy az ellenzékre leadott egyéni szavazatok alapján mennyi lett az érvénytelen listás szavazatok aránya adott szavazókörben. Itt is azt látjuk, hogy rendszerszerű csalás biztosan nem történt az érvénytelenített szavazatokkal, de rengeteg extrém esetben nem volt ellenzéki delegált a szavazókörben.

Ahol rengeteg lett az érvénytelen

Hol született feltűnően sok érvénytelen szavazat? Az élen a Marcali hetes szavazókör van, ahol minden harmadik szavazatot érvénytelenítették – valószínűleg azzal összefüggésben, hogy itt valaki olyan erőteljesen fejezte ki szavazói akaratát, hogy beszakadt az urna alja. Utána jön a sokat cincált Bogdása, és ott van a közvetlen élmezőnyben a Nógrád megyei Dejtár is, amiről szintén sokat írtak az elmúlt két napban. Összesen 171 olyan szavazókört találtunk, ahol kiemelkedően sok, 5 százalék fölött volt az érvénytelenek aránya. Itt volt a legtöbb:

Megye Település Szavazókör Érvénytelen listás szavazatok aránya Érvénytelen egyéni szavazatok aránya Összes érvénytelen szavazat aránya
Somogy Marcali 7 33.43% 33.15% 0.3329
Baranya Bogdása 1 47.83% 1.80% 0.2904
Hajdú-Bihar Hajdúnánás 1 20.74% 15.75% 0.1872
Baranya Pécsudvard 1 33.86% 1.07% 0.1835
Nógrád Dejtár 1 32.98% 0.59% 0.1773
Borsod-Abaúj-Zemplén Zádorfalva 1 0.56% 31.63% 0.1721
Borsod-Abaúj-Zemplén Fulókércs 1 27.48% 5.69% 0.1693
Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszarád 1 26.51% 2.56% 0.1512
Borsod-Abaúj-Zemplén Encs 3 16.16% 11.98% 0.1407
Veszprém Porva 1 24.74% 1.87% 0.1375
Pest Biatorbágy 2 25.00% 0.95% 0.1336
Békés Sarkad 7 14.31% 11.77% 0.133
Borsod-Abaúj-Zemplén Beret 1 17.46% 8.94% 0.132
Jász-Nagykun-Szolnok Kunmadaras 5 18.91% 5.67% 0.1242
Somogy Kaposfő 2 22.44% 1.31% 0.1225
Baranya Cserdi 1 20.28% 4.20% 0.1224
Baranya Kisszentmárton 2 13.51% 10.81% 0.1216
Baranya Mohács 6 22.69% 0.74% 0.1208
Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszalök 6 13.89% 10.19% 0.1204

Mi jellemzi ezeket?

  1. Döntően falvak, kistelepülések szavazóköreiről van szó, még ha becsúszott például egy pécsi, egy fehérvári, egy pesti is. Talán van, aki azt gondolná, hogy ezeken a helyeken azért sok az érvénytelen, mert sokan biztos nem tudnak eligazodni a szavazólapon, ergo „a választók a hibásak”. Na de:
  2. Ezeken a településeken 2014-ben az emberek még tudtak szavazni, a 171 településre nézve négy éve 3 százalék volt az érvénytelenek aránya, és nem valószínű, hogy azóta felejtettek volna el.
  3. Az érvénytelenek között kiemelkedően sok az olyan szavazókör, ahol sokan szavaztak nemzetiségi listára. Miközben az ország egészében csak a választók 0,4 százaléka döntött úgy, hogy pártlista helyett a nemzetiségire szavaz, a sok érvénytelent produkáló szavazókörök nagy részében ennél sokkal többen: a 171-ből 34-ben az összes megjelent szavazó több, mint 10 százaléka. Ez megerősíti, hogy a nemzetiségi listákkal legalábbis helyi szinten sokfelé rendszerhiba volt. Jó pár helyen ronthatta el a szavazást a helyi bizottság Bogdásához hasonlóan.

Ez történhetett többek között:

  • a vecsési 8-asban: 95, vagyis minden 5. listás szavazólapot érvénytelenítettek utólag, 105 nemzetiségi szavazó mellett;
  • a Bogdán László polgármester révén országos hírű faluban, Cserdiben, ahol 20 százalék nemzetiségi listára szavazott, és a listás szavazatok ugyancsak 20 százalékát semmisítették meg;
  • Jászfelsőszentgyörgyön
  • Kimlén
  • Forrón,
  • és még több tucatnyi szavazókörben.

A vizsgált szavazókörök többségében a listás szavazatok között volt jóval több az érvénytelen, ez megint típushibára utal. De kire szavaztak ott, ahol sok érvénytelen lett? A Fidesz (illetve a fideszes jelölt) ebben a 171 érdekes szavazókörben átlagosan 58 százalékot kapott. Ez ugyan 10 százalékponttal magasabb a párt országos eredményénél, azonban nem extrém magas: valójában pontosan megegyezik a Fidesz eredményével a falvakban.

Mennyit veszthetett az ellenzék?

Van egy olyan ábra is, ami némi gyanakvásra valóban okot ad, bár ez se döntő mértékű. Az alábbi ábra azt jelzi, hogy az ellenzékre leadott egyéni és listás szavazatok aránya hogy aránylik az érvénytelenített listás szavazatokhoz. Ami itt tehát a vízszintes tengelyen nullától jobbra van, és függőleges tengelyen is több mint nulla, az fájó lehet az ellenzéknek. Itt mintha jobbra dőlne ez az eloszlás, azt sejthetjük, hogy valamiért inkább ellenzéki szavazatok veszhettek el érvénytelenítés miatt. 

Több helyen sejthető is, hogy miért vesztett többet az ellenzék az érvénytelenített listás szavazatok miatt. Ahol a bizottság utólag jött rá, hogy szisztematikusan elrontották, és mondjuk egyéni helyett listás szavazólapot adtak azoknak is, akik nemzetiségi listára szavaztak, a törvény erre vonatkozó rendelkezése szerint utólag kellett minden párttól annyi listás szavazatot érvényteleníteniük, ahány plusz volt. Mint bemutattuk, ez történhetett például a baranyai Bogdásán, ahol minden párttól levonhattak 25-öt. A gyakorlatban azonban ennyit valószínűleg csak a Fidesztől tudtak levonni, mert a többi párt jelöltjére eleve kevesebben szavaztak, mínuszba meg nem lehet menni. Az ellenzéki pártok így itt nullát kaptak, a Fidesz pedig száz százalékkal végzett.

Számít ez?

Ha feltételezzük, hogy országosan minden bejutó párttól ugyanolyan mennyiségű szavazat lett érvénytelen, az azt jelenti, hogy a bő 100 ezer érvénytelen szavazat miatt minden parlamenti párt 20 ezres mínuszban van. Mennyit számít ez?

20 ezer szavazatnak akkor van mandátumszerzés szempontjából jelentősége, ha ezek miatt nyer vagy veszít a párt egy listás helyet. A magyar választási rendszerben a listás mandátumkiosztás pontos módszerét nem könnyű laikusként megérteni (a D'Hondt-módszer szerint történik, itt lehet utána olvasni, mi most nem megyünk bele a részletekbe), de a lényeg, hogy senki nem tudja előre megjósolni, hogy 20 ezer szavazatnyi veszteséggel igazából ki hogy fog járni. Ezt csak a választás végleges eredménye után lehet majd csak látni, amikor tehát bárki szavazatokat érvénytelenít, nem tudhatja biztosan, hogy ez a Fidesznek lesz majd jó, vagy másnak. Erre tudatosan nem lehet csalást tervezni.

És ha a szervereken buheráltak?

És végül röviden a másik félelemről, hogy esetleg nem is a szavazókörökben, hanem magában az informatikai rendszerben lehetett valami suskus: a számítógépes rendszerben nincs értelme csalni, egy héten belül ugyanis szinte biztos a lebukás. A Nemzeti Választási Iroda a választás után kiadja az eredeti, kézzel írt szavazóköri jegyzőkönyveket. Ezt az összes párt megkapja, az ellenzékiek is. Ha az adatok nem stimmelnek, az kapásból kiderül, amint valaki összeveti a beszkennelt jegyzőkönyveket a valasztas.hu-n fent lévő szavazóköri adatokkal.

Ezt már most meg lehet tenni, az NVI ugyanis szerdán kiadta az egyéni szavazás jegyzőkönyveit mind a 10 ezer szavazókörből, a pártlistásokat pedig csütörtökön adják oda. Hiába tehát a szerverleállás, a lassú adatközlés vasárnap este, a korábbi választások ideiglenesen nem látható adatai; ezek ugyan mind komoly szakmai problémák, de a csalás nincs bennük. Ehhez nem kell vakon bízni senkiben, elég azt tenni, mint más összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban is: végiggondolni, hogy valóban elképzelhető-e olyan konspiráció, amiben adott esetben több tízezren vesznek részt, mégsem buknak le.

Annyi tanulságot lehet tehát leszűrni, hogy kicsit is érdemi, rendszerszerű csalás gyakorlatilag kizárt, hogy történt a szavazatok leadása után. „Hogy is lett volna a Fidesznek kétharmada, ha az ismerőseim között alig van fideszes?” – kérdezik sokan. Azt a jelenséget azonban, hogy az ismeretségi kör nem reprezentálja az országot, nem választási csalásnak hívják, hanem véleménybuboréknak. Azt viszont érdemes az eszébe vésnie minden pártnak, hogy nem véletlenül szoktak ellenőrzőembereket küldeni a szavazókörökbe, valahogy mindig az jár eggyel rosszabbul, aki nem küld.

Ábrák és számítások: Kárpáti András

Borítókép: szavazók a Bocskai úton április 9-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index.