A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karain. A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban
– írja az Oktatói Hálózat közleményében.
Megkerestük az ELTE BTK és TTK dékánjait, hogy valóban lesz-e, és ha igen, milyen mértékű leépítés lesz az intézményben. Amint választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük a cikket.
Arról, hogy komoly gondok vannak és megszorítások jönnek az ELTE-n, tavaly október végén mi is írtunk, akkor azonban a oktatók elküldéséről még keveset lehetett tudni.
Az OH egyébként azt írja, hogy „az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira. A létszámleépítés nem megoldja, hanem tetézi a karok problémáit, megnöveli a maradó oktatók amúgy is megemelkedett oktatási terhelését, és gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményez. Mindez a hallgatókat is sújtja, hiszen rövid távon elkerülhetetlenül rontja az oktatás minőségét."
Az Oktatói Hálózat szerint
az ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket.
Az Oktatói Hálózat ezért követeli:
- az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi;
- a kormányzattól pedig a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.