Emma
-2 °C
6 °C

Trócsányi hamarosan már válogathatja is az új közigazgatási bírókat

D VAJ20190125007
2019.01.29. 17:00

Kedden délelőtt lejárt a véleményezési határideje annak a rendelettervezetnek, amely február elsejével léphet életbe, s amely alapján Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordulhatnak a jelenlegi rendesbírósági rendszerben dolgozó bírók és bírósági titkárok, továbbá a kúriai főtanácsadók kérvényezve áthelyezésüket az ősz során létrejövő és 2020. január 1-jétől működő közigazgatási bírósági rendszerbe. 

A kormány honlapján szereplő dokumentum (pdf) azokat a nyilatkozatokat tartalmazza, amelyekkel a bírók előterjesztik feletteseikhez kérésüket. Az egyes bíróknak az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez vagy a Kúria elnökéhez kell intézniük a nyilatkozatukat, de a végső döntést formálisan az igazságügyi miniszter hozza meg.

A határidő 2019. április 30., illetve május 31., miután pedig június 1-ig le is kell záruljon a válogatási folyamat – ekkor hatályát is veszti majd a rendelet –, ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) listáját vezető miniszter, azaz Trócsányi válogathat az új szervezetbe jelentkezők közül.

A május 26-i uniós választás után ugyanis az Orbán-kormány jelenlegi igazságügyi minisztere mindenképpen lemond posztjáról, de nem azért, mert minden bizonnyal beül az EP-be, hanem azért, mert a kabinet őt jelöli majd az Európai Bizottság tagjává, a Navracsics Tibor után következő magyar uniós biztosi posztra. Utódja az igazságügyi miniszteri bársonyszékben a hírek szerint Bajkai István fideszes politikus, az Orbán-család ügyvédje lehet.

Érdekesség, hogy a mostani rendelettervezet kibővült egy rendelkezéssel és az indoklás is tartalmazza azt a kitételt: „a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének – a megbízatásuk megszűnése esetén – lehetővé teszi, hogy a rendelet már nem hatályos szabályainak alkalmazásával tehessék meg nyilatkozatukat". Magyarán Darák Péter Kúria-elnök, valamint a korábban éppen munkaügyi bírósági vezetőként feltűnt Handó Tünde, azaz az Országos Bírósági Hivatal – botrányoktól nem mentes – elnöke a kijelölt időn túl is nyilatkozhat arról, hogy szeretne a közigazgatási bíróságokhoz csatlakozni.

Nagy kérdés, hogy a korábban a Nemzeti Választási Bizottság éléről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori székéről is lemondott, hónapok óta a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára aspiráló Patyi András fenyegetve érezheti-e magát Handó Tünde esetleges „jelentkezésétől". Mindenesetre a döntést e bírósági vezetők esetében is maga az igazságügyi miniszter hozza majd meg, már ha bármikor is jelentkeznek a különbírósági struktúrába.

Az már a közigazgatási bíróságok létrehozásáról rendelkező törvény, valamint az ahhoz szükséges átmeneti rendelkezések elfogadásakor egyértelmű volt, hogy az új, különbírósági rendszerbe nemcsak tapasztalt bírók kerülhetnek majd be. A mostani nyilatkozatok alapján például „munkáltató által igazolt joggyakorlati idővel rendelkező bírósági fogalmazók" is benyújthatják kérvényüket bizonyos posztokra, ráadásul a tervezet indoklása szerint „a rendelet célja a közigazgatási bíróságokra átkerülni kívánó bírák és más igazságügyi alkalmazottak nyilatkozattételének elősegítése, illetve annak biztosítása, hogy a nyilatkozatok alapján megállapítható legyen, hogy hány új közigazgatási bírói pályázat kiírása szükséges, illetve hány új bírósági titkár, fogalmazó felvétele indokolt annak érdekében, hogy a közigazgatási bíróságok a működésüket 2020. január 1-jén megkezdhessék.”

Mindez előrevetítheti, hogy a mai mintegy 3000 ezer fős bírói karból nem áll majd rendelkezésre elegendő, szükséges tapasztalattal rendelkező – és Trócsányi, avagy Orbán Viktor miniszterelnök elvárásainak megfelelő – munkaügyi és közigazgatási ügyszakban dolgozó szakember. Őket a közigazgatásból érkező új emberekkel pótolhatják majd, amelynek veszélyeire számos szakmai és civil szervezet figyelmeztetett már a törvény elfogadása előtt és azóta is. Legutóbb éppen a múlt héten rendezett ebben a témában nemzetközi konferenciát a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország, amelyen ismét figyelmeztettek: nincsenek megalkotva a bíráskodás függetlenségének szilárd garanciái. A különbíróságok az igazságügyi miniszter irányítása alatt állnak majd, akire az új szabályozás a rendszerváltás óta példa nélküli módon széles jogköröket ruház.

A decemberben elfogadott törvény és annak átmenetei rendelkezései alapján ugyanis a miniszter, vagyis egy politikus mondja majd meg, hogy ki lehet bíró és ki nem, és ő dönt majd a bírók előléptetéséről is. Az is lehetséges lesz, hogy a Közigazgatási Felsőbíróságra olyan embereket ültessen be a miniszter, akik bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkeznek, mert állami hivatalnokokat is ki lehet nevezni bíróként akár a legfelsőbb szintre is. „Nagy a veszélye annak, hogy tömegesen kerülnek a bíróságokra olyan emberek, akik nem az önálló, független és pártatlan bírói, hanem az utasításokat teljesítő hivatalnoki munkát szokták meg” – fogalmazták meg aggályaikat a civilek.

„Mindez azt jelenti, hogy egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki” – figyelmeztetett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Egy ilyen rendszer mindannyiunk jogait korlátozza, sérti a hatalmi ágak elválasztását és aláássa a jogrendszerbe vetett bizalmat, ami végső soron az ország gazdaságát és versenyképességét is veszélyezteti” – tette hozzá Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Az új közigazgatási bíróságok sok embert érintő és politikailag kényes ügyekben döntenek majd, úgy mint az adókról szóló vitákban, környezetvédelmi és versenyjogi ügyekben, valamint gyülekezési jogi és menekültügyi eljárásokban.

(Borítókép: Trócsányi László igazságügyi miniszter. Fotó: Vajda János / MTI)