Amerikai csapatmozgásokról és semlegességről is tárgyalt a magyar külügy Washingtonban

A magyar-amerikai kapcsolatok hosszú évek után tavaly végre javulni kezdtek, de a 2018. december 18-án Washingtonban tárgyaló Magyar Levente külügyminiszter-helyettes azzal szembesült, hogy amerikai tárgyalópartnerei frusztráltak és újra kritikusak, írja a Direkt36 oknyomozó portál a birtokába került magyar diplomáciai távirat alapján, amelyet a washingtoni magyar nagykövet jegyez. A cikk a 444.hu-n jelent meg. 

A dokumentum bepillantást enged a magyar-amerikai kapcsolatokba, és kiderül belőle, hogyan próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra az amerikai diplomácia a számára fontos ügyekben, miközben a magyar kormány próbál lavírozni szövetségese, az Egyesült Államok és Oroszország között. 

A cikk szerint az Obama-adminisztráció még nyíltan bírálta Orbán Viktor kormányát jogállamisággal, emberi jogokkal, antiszemitizmussal, médiaszabadsággal és korrupcióval kapcsolatos ügyekben. 2012 után a külügyminiszteri szintű találkozók is megszűntek a két ország között. Trump elnökké választása után a viszony enyhült. Ebben jelentős szerepe volt annak a Wess Mitchell külügyi államtitkárnak, akivel más amerikai diplomaták mellett Magyar Levente decemberben Washingtonban tárgyalt.

A diplomáciai távirat szerint a tárgyalásokon a következő témákról esett szó: 

• Az amerikai külügy kerüli a magyar kormány bírálatát belpolitikai és ideológiai témákban, cserébe azt várja, hogy a számukra fontos kérdésekben segítse az Egyesült Államokat.
• Az amerikaiakat frusztrálja, hogy bár változtattak a magyar kormányhoz való hozzáállásukon, úgy érzik, a magyar fél ezt nem viszonozza kellőképpen.
• Egyre nagyobb a nyomás az amerikai adminisztráción a Magyarországgal kapcsolatban kialakított, szövetségi politika miatt. Az amerikai külügyminisztérium komoly politikai kockázatot vállal és támadásokat kap a magyar kormánnyal kapcsolatos politikaváltás miatt, magyar részről viszont a kiemelt ügyekben nincs előrelépés.  
• A CEU ügye tavaly év végén már nem szerepelt az amerikai kormányzat legfontosabb prioritásai között. Az amerikai diplomaták legfeljebb azt említették meg, hogy az egyetem ügye egy újabb tehertétel, ami miatt a külügyminisztérium védekezésre kényszerül az amerikai kongresszus bírálataival szemben.
• Az irat nem említi, hogy jogállamisággal, médiaszabadsággal, korrupcióval kapcsolatos bármiféle kritika elhangzott volna.
• Terhelte a magyar-amerikai viszonyt az a  Direkt36 által feltárt történet  és az arra adott magyar kormányzati reakció is, amikor a közös amerikai-magyar akcióban Magyarországon elfogott két orosz fegyverkereskedőt mi végül az oroszoknak adtuk ki. Ennek kapcsán szó esett az amerikai kiadatási gyakorlatról.   
• Pozitívumként az amerikai diplomaták többször kiemelték, mennyire hasonlít a Trump- és az Orbán-kormány politikája.
• Dicsérték a közel-keleti újjáépítésben való magyar részvételt és az üldözött keresztényekért tett lépéseket.
• Az amerikaiak külön megköszönték, hogy Magyarország nem csak az EU-n belül, de az ENSZ-ben is kiáll Izrael és a Jeruzsálemmel mint fővárossal kapcsolatban hozott amerikai döntés mellett. 
• Az amerikai diplomácia együttműködést vár Magyarországtól a védelmi együttműködésben (DCA). Itt az egyik legjelentősebb vitapont az, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban szabadon mozgathatná csapatait Magyarország területén. A cikk szerint az Orbán-kormány az ország szuverenitására hivatkozva ebbe nem akar belemenni, és minden további csapat- és eszközmozgatáshoz külön parlamenti szavazással adna felhatalmazást.
• A diplomáciai iratban előkerül Orbán Viktor egy tavaly év végi állítólagos kijelentése is.  Magyarország "semlegességéről". A dokumentum szerint Wess Mitchell azt mondta: „David Cornstein nagykövet szerint Orbán Viktor miniszterelnök úr kifejtette számára, hogy Magyarország lehet, hogy egy semlegesebb, Ausztriához hasonló pozíciót venne fel a katonákat érintő kérdésben”. 
• Az amerikaiak sürgették azt is, hogy Magyarország vásároljon amerikai gázt, még ha ennek árát Orbán Viktor sokkalja is, tekintve , hogy az 20 százalékkal drágább a pici átlagárnál. Az amerikai diplomácia üzenete az, hogy  a gázbeszerzés stratégiai döntés, nemcsak az árnak kell mérvadónak lennie. Az USA  két energetikai projektben, a cseppfolyósított amerikai gáz fogadására alkalmas horvátországi, Krk-szigeti LNG terminál és a román-magyar gázvezeték fejlesztése ügyében szeretne együttműködést.