Van 20 ember Magyarországon, akinek a hatóságok sem ismerik az állampolgárságát

Az elmúlt két évben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) több mint 9 ezer unión kívüli állampolgárnak adott tartózkodási engedélyt – méghozzá a rejtélyesen hangzó "egyéb célból”- derül ki a Direkt36 szerdán publikált tényfeltáró riportjából.

Az "egyéb célból" kategóriába elvileg sok minden beleférhet az ingatlanvásárlástól a nyelvtanuláson át a családfakutatásig, mivel a 2007-es, külföldiek tartózkodását és beutazását szabályozó törvény szerint a BMH többek között tanulmányi, munkavállalási vagy kutatási céllal is adhat tartózkodási engedélyt külföldieknek. Ami furcsa, hogy a BMH azt állítja,

Az ilyen engedélyek száma különösen nagyot ugrott az után, hogy a kormány 2017-ben lezárta a sokat támadott letelepedési kötvényprogramját, melynek lényege az volt, hogy külföldi (nem-uniós) országok állampolgárai lényegében szabadon vásárolhattak tartózkodási engedélyeket. Míg a letelepedési kötvények utolsó évében csak 3724-en kaptak „egyéb célból” tartózkodási engedélyt, addig 2018-ban már 5413 külföldi szerzett így papírokat.

A két módszer között három jelentős különbség van:

1. Az ár: míg a kötvényprogramban 290-360 ezer euróval (90-110 millió forinttal) lehetett részt venni (ennyiből jött ki a kötvény ára és az azt árusító cégek részére járó díj), addig az egyéb típusú tartózkodási engedélyért mindössze 18 ezer forintos ügyintézési díjat kell fizetni a BMH-nak.
2. A jogok: az egyéb célú tartózkodási engedéllyel nem lehet munkát vállalni, és csak határozott idejű tartózkodásra jogosít (igaz, három év magyarországi tartózkodás után letelepedési engedélyt is lehet igényelni, amely már határozatlan idejű tartózkodásra jogosít). Viszont mindkét típus szabad mozgást garantál az EU schengeni határain belül.
3. A mérlegelés: Míg a kötvényvásárlás esetében szinte automatikusan jártak a magyar papírok ( a kötvényes külföldieknek csupán 0,3 százaléka nem kapott magyar papírt), a kötvény nélküli jelentkezők esetében a BMH mérlegelésen múlik a pozitív elbírálás. A 21 napon belül lefolytatott eljárás mérlegelési szempontjairól azonban semmit nem tudni, és több, a gyakorlatot ismerő ügyvéd állítja, hogy

Ez egy Jolly Joker lehetőség, bármi lehet az egyéb cél mögött.

A Direkt36 által megkérdezett ügyvédek megemlítették, hogy ezt a lehetőséget előszeretettel használják ki például ingatlanvásárlás céljából.

Irániak és kínaiak az élvonalban

A Direkt36 által megkeresett, jelenleg is Magyarországon élő külföldiek tapasztalata szerint a BMH "egyéb" célként igen változatos indokokat is elfogad; volt, aki magyar nyelvet akart tanulni, volt, aki egy vállalkozás beindítására hivatkozva kapott tartózkodási engedélyt. Ilyen módon 2008 és 2012 között évente átlagosan 2200 külföldi kapott magyar papírokat, 2012-től a hivatlosan megállapoított indokokhoz csatlakozott az elhíresült, a többi országhoz képest roppant kedvező feltételeket kínáló kötvényvásárlás, melyet a program 2017-es leállításáig összesen 6583 befektető használt ki. Eközben azonban továbbra is voltak olyanok, akik kötvényvásárlás nélkül jutottak egyéb típusú tartózkodási engedélyhez. A számuk a kötvényprogram fennállása alatt is fokozatosan nőtt, és mindig magasabb volt, mint a kötvényes befektetőké), de igazán a program berekesztése után ugrott meg igazán.

Az engedély kedvezményezettjeinek állampolgárság szerinti összetétele is igen érdekes: tavaly Iránból érkeztek a legtöbben ilyen módon (1223 fő), őket követték a kínaiak (881 fő), amerikaiak (716) és oroszok (460). 2015 és 2017 között azonban

Ezekhez az adatokhoz (csakúgy, mint a kötvényesekhez) érdemes azonban hozzászámolni az esetleges családtagokat, hiszen egy kötvényes befektető például átlagosan két további családtagja számára kért letelepedési engedélyt. A kötvényvásárlás nélkül tartózkodási engedélyt kapó külföldiekről azonban a hivatal nem tartja számon, hány családtagjuk igényelt magyar papírokat.