Az AB elutasította a szovjet emlékművet festékkel leöntők indítványát

Az Alkotmánybíróság elutasította a szovjet emlékművet festékkel leöntők indítványát, mert a véleménynyilvánításnak ez a formája nem a szólásszabadság része. 

Az alkotmányjogi panaszt indítványozók a budapesti Szabadság téren található szovjet katonai emlékművet többszörnarancssárga festékes léggömbbel dobálták meg. Céljuk a figyelemfelkeltés volt, tettükkel kinyilvánították politikai véleményüket, hogy nem tetszik nekik a kormány oroszbarát politikája. 

Az ügyben első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy az indítványozók a garázdaságot követtek el, és kihívóan közösségellenes cselekményük alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást, riadalmat váltson ki. Az indítványozók fellebbeztek a Fővárosi Törvényszékhez, amely az elsőfokú döntést hatályában fenntartotta. A másodfokú bíróság indoklásában egyetértett azzal, hogy politikai vélemény nem csak szóban fejezhető ki, ugyanakkor leszögezte: a külső szemlélők számára egyértelmű kell hogy legyen, mire irányul a cselekmény, ez azonban nem történt meg. 

Az indítványozók a bíróságok elmarasztaló döntését támadva fordultak alkotmányjogi panasszal az alkotmánybírósághoz.  Az AB az ügyben azt vizsgálta, hogy milyen szempontok alapján minősülhet egy tettleges megnyilvánulás véleménynyilvánításnak, védendő-e a szólásszabadság körében az, ha valaki festékkel önt le egy emlékművet.

Indioklásuk szerint a az Alaptörvény a politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül. A közügyekről folytatott vitákban tehát a polgárok nemcsak szóban, hanem más, változatos formákban is részt vehetnek. Fontos kérdés azonban, hogy az adott cselekmény valóban a szólásszabadság körébe tartozik-e. 

Az Ab szerint egy tett véleménynyilvánításként történő kezelésének szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy az elkövető véleménye kifejezésének céljából cselekedjen.