Orbán új eszközt talált a bevándorlás ellen

1. Fekete kordonok között még nem volt évértékelő

1999 óta tart évértékelő beszédeket Orbán Viktor – miniszterelnökként vagy ellenzéki vezetőként –, a mostani, 21. évértékelő biztosan a családvédelmi akciótervnek elnevezett döntések bejelentéséről lesz emlékezetes. Nem mellékes azonban, hogy milyen körülmények között rendezték ezt az évértékelőt.

Balog Zoltán az Orbánt felvezető beszédében azt mondta, hogy „soha ennyien nem akartak évértékelőre bejutni”, ám ezt kívülről nem hagyták megítélni. Míg korábban a meghívottak előszeretettel nyilatkoztak a várakozásaikról, szívesen dicsérték Orbán Viktor kormányzását az ott gyülekező újságíróknak, most fekete lepellel leterített kordonokkal takarták el az érkező vendégsereget. A dolog nem véletlen: az ellenzék ugyanis az MSZP-től a DK-n és az LMP-n át a Jobbikig közös tüntetést hirdetett. A szervezők a jelek szerint mindenképp meg akartak előzni bármilyen atrocitást, amely elterelhetné a fókuszt a beszéd tartalmáról

2. Vízió mellett konkrétumok

Maga az évértékelő (itt olvashatja percről percre) ugyanis a korábbi évektől eltérően nagyon is konkrét bejelentéseket tartalmazott, amellyel Orbán láthatóan meg akarja határozni a következő hetek, hónapok politikai napirendjét. Korábban az évértékelők a hosszabb távú víziók terepe volt, Orbán előszeretettel filozofált arról, hogy látja az ország jövőjét, ám a tervei a hangzatos szólamok szintjén maradtak („három gyerek, három szoba, négy kerék”, „felemelkedés éve”).

Ilyen hangzatos jelmondat most is volt:

fel fogjuk számolni a szegénységet Magyarországon,

illetve „lesz mindenkinek munkája, lesz mindenkinek otthona, lesz minden gyereknek bölcsőde, óvoda, iskola”.

Ám most nem vádolhatja senki a miniszterelnököt azzal, hogy keveset árult volna el a terveiből. Az őszi családügyi nemzeti konzultáció után (ezt a beszédben kiemelkedően sikeresnek nevezte) hétpontos tervet jelentett be konkrét intézkedésekkel, konkrét számokkal. Nézzük is meg a családvédelmi akciótervnek elnevezett program elemeit:

1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 40 év alatti nő 10 millió összegű kedvezményes kölcsönben részesül.
2. Bővítik a csok (a családi otthonteremtési kedvezmény) kedvezményes hitelét.
3. A második gyermek születésekor 1, a harmadik gyermek érkezésekor 4 millió forintot, minden további gyereknél 1-1 millió forintot vállal át a kormány a szülők jelzáloghiteléből.
4. Azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek, életük végéig mentesülnek az szja megfizetése alól.
5. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját, a 7 személyes autókra 2 és fél millió vissza nem térítendő támogatást ad a kormány.
6. Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást. 2022-ben minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét.
7. Bevezetik a nagyszülői gyedet.

A hét pont mellett Orbán még két konkrétabb bejelentést tartogatott a végére. Azt ígérte, minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén. És azt is bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintot fordítanak egészségügyi fejlesztésekre, ideértve a budapesti centrumkórházak megépítését is.

Ha politikai szempontból tekintünk a bejelentésre, akkor már most levonhatunk egy egyértelmű következtetést: csupa olyan intézkedésről van szó, amelyet összességében aligha vitathat majd épeszű reálpolitikus. Ki ne akarna több bölcsődei férőhelyet? Ki ne akarná, hogy a négygyerekes nők mentesüljenek az szja alól? Ki ellenezné a nagyszülői gyedet?

A támogatások részletein, mértékén persze lehet majd némi vita, elképzelhető, hogy valaki még több támogatást sürget, de a kormánynak nyilván nem kell nagy ellenállásra számítania.

3. Bevándorlók vs. családok

Orbán gondolt az előbb említett politikai szempontra, ugyanis a családvédelmi intézkedések szükségességét egy sajátos gondolatmenetbe ágyazta bele:

ez a magyarok válasza és nem a bevándorlás.

Már maga az akcióterv elnevezése is a harcra utal: hiszen – gondoljunk csak bele –

Orbán szerint a bevándorlás „fegyverletételt” jelent, „nekünk viszont nem számok, hanem magyar gyerekek kellenek”. A kormányfő szerint nincs megírva az emberiség történetében, hogy a magyarnak lennie kell, a világot ez hidegen hagyja, a kormánynak ezért cselekednie kellett.

Láthatóan azt akarta érzékeltetni a miniszterelnök, hogy a bevándorlás támogatói nem érdekeltek a magyar családok támogatásában. Vagyis leegyszerűsítve – ha elfogadjuk Orbán gondolatmenetét – az egyik oldalon áll a nemzeti kormány, amely a családokat támogatja, a másik oldalon pedig a bevándorlást támogató erők, amelyek migránsokkal akarják növelni az egyes országok lélekszámát.

És Orbán nem is hagyott kétségét a beszédében, kik ezek a migránspárti erők: Brüsszel, Soros György és persze az általuk mozgatott magyar ellenzék.

4. Választásra készül Orbán

Nem meglepő, hogy Orbán pár szóban kitért a közelgő európai parlamenti választásra is. Még a családvédelmi akcióterv bejelentése előtt hosszan szapulta a brüsszeli vezetést, és ezúttal internaconalistának nevezte őket – Orbán többször is idézett a kommunista Internacionáléból.

Az új internacionalizmus fellegvára Brüsszel, eszköze a bevándorlás.

A kormányfő szerint megint vannak, akik nemzetek nélküli világot, nyílt társadalmat akarnak, nemzetek feletti világkormányt „eszkábálnak”, és ma is külföldről irányítják őket. A beszédben név szerint kitért Frans Timmermansra, az Európai Bizottság alelnökére, az európai szocialisták csúcsjelöltjére, akit Soros György emberének és bevándorláspártinak nevezett.

Európa népe történelmi válaszúthoz érkeztek – adott nagy tétet az EP-választásnak Orbán, aki szerint a bevándorlást támogató országok „kevert népességű országot” hoznak létre, és elvesznek. A bevándorlóországokban szerinte keresztény–muszlim világ jön létre folyamatosan zsugorodó keresztény aránnyal. Szerinte nem lesz lassú folyamat, még ő is látni fogja az egykor keresztény országok gyors átalakulását, erre a vonatra „retúrjegy pedig nincs”.

5. Kiemelten támadott egy magyar ellenzékit

Orbán beszédében volt még egy kivételes elem: a miniszterelnök, aki a nyilvános megszólalásaiban ritkán tér ki napi pártpolitikai ügyekre, feltűnően sokat foglalkozott az ellenzékkel, Karácsony Gergelynek, az MSZP–Párbeszéd főpolgármester-jelöltjének pedig külön üzent.

Orbán azzal kezdte, hogy az ellenzéket Soros György fizetett embereinek és bevándorláspárti politikusoknak  tartja. De azért kell beszélnie róluk, mert eljutottunk oda, hogy „megtörténhetett a szocialisták és a szélsőjobb koalíciója” – célozva a baloldal és a Jobbik közeledésére. „Maga a politikai pornográfia.”

Ezután kitért Karácsony Gergely egyik megszólalására, aki relativizálni próbálta Gyöngyösi Márton zsidó-listázós kijelentését a héten a Hír TV-ben. Karácsony, aki annak idején tüntetett Gyöngyösi javaslata ellen, azt mondta, ez önmagában nem zsidózás, és Gyöngyösit nem tartja antiszemita politikusnak. Orbán Karácsony nevét ki nem ejtve azt mondta:

a budapestiek polgármestere akar lenni, ahelyett, hogy elkullogna csendben a kertek alatt. Szégyen!

Orbán kitért az ellenzéki képviselők akcióira is. Szerinte a köztévé székházában „pókembereset játszottak”, kezdő színészek szárnypróbálgatásaiként a földre feküdtek. Emellett a parlamentben szerinte fizikai erőszakot alkalmaztak, „randalíroztak, arcunkba nyomták a kameráikat.

Talpig úriemberek. Talpig – node onnan fölfelé?"

Orbán közönsége ennél a résznél volt a leghálásabb: őszinte hahotázással és tapssal jutalmazták. A kormányfő halkan meg is jegyezte, hogy „hálás téma”.