Rejtély, hogy lesz 21 ezer új bölcsis férőhely 2021-ig

Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén bejelentette hétpontos családvédelmi akciótervét, aminek egyik fontos pontja a bölcsődei férőhelyek megnövelése volt.

Nem csoda, hogy a népességfogyás megállítását szándékozó magyar kormány a bölcsődék fejlesztésén is fáradozik, hiszen a gyermekvállalás ösztönzőivel foglalkozó tanulmányok állítják: a 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátásának megoldása fontos kérdés lehet a gyerekvállalással kapcsolatos döntésekben. Néhány példa ezekre:

• Az olcsó és széles körben elérhető jó minőségű napközbeni bölcsődei ellátás növeli a gyerekvállalás esélyét – írja Chiara Pronzato, a Torinói Egyetem kutatója. De azt is hozzáteszi, hogy a magas minőségű bölcsődei ellátásnak köszönhetően az anyák könnyebben térnek vissza a munkaerőpiacra, ami pedig akár hátráltathatja is a második gyerek bevállalását.
• Egy 23 európai országot vizsgáló kutatás azt mutatta ki, hogy azokban az országokban, ahol a gyerekek nagy számban járnak napközbeni intézményekbe, a magas iskolai végzettségű anyák nagyobb valószínűséggel vállalnak második gyereket. 
• Japánban 2000 és 2010 között a napközbeni gyerekellátás hozzáférhetőségének bővülése még ha kicsit is, de kimutathatóan növelte a termékenységi arányszámot.

A miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelő beszédében rendkívül bátor vállalást tett:

2019 végéig ebből megépítenek tízezret, 2020-ban ötezret és 2021-ben pedig további hatezret.

Ez azt jelenti, hogy 2022-re minden szülő, már aki akarja, bölcsődébe viheti a gyermekét – jelentette be a kormányfő. Ennél több részletet egyelőre nem árult el, hogy miből épülnek meg majd az új bölcsődék, hogy épülnek-e újak egyáltalán vagy pedig valami más módon érik el a férőhelybővítést, vagy hogy kik fognak dolgozni a sokkal több bölcsis mellett.

Csiribú, csiribá: bölcsőde

Egyelőre rejtély, hogy lesz ennyire sok hely ilyen hamar. Az elmúlt egy évtized bölcsődefejlesztési stratégiáival nem áll összhangban az ígéret. 

Az első varázsütésszerű bővítésről még a Bajnai-kormány döntött: 2010-ben tízről tizenkét főre emelték a csoportlétszámokat a bölcsődékben (és tizennégyre azokban a csoportokban, ahol minden kisgyerek betöltötte a második életévét). Ezzel az egyetlen rendelkezéssel egyik napról a másikra ötezerrel több férőhely lett a magyar bölcsődékben, mondja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője. 

Az Orbán-kormány idején is épültek ugyan új bölcsődék, de 

2017. január elsejétől a kormány módosította a gyermekvédelmi törvényt, ami azóta kimondja, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermekek ellátásának megszervezését minden esetben bölcsődei ellátás keretén belül kell megvalósítani. Tehát gyorsan kellett sok bölcsőde, ezt pedig az EU-s pályázatokból történő, de nem elegendő férőhelyet biztosító bölcsődeépítkezések mellett kétféleképpen oldották meg.

Egyrészt a korábbi családi napköziket családi bölcsődékké alakították át, másrészt  a kisebb településeken jellemző, még a Gyurcsány-kormány idejében bevezetett "egységes óvoda-bölcsődék" bölcsődei részéből úgynevezett minibölcsődéket hoztak létre. Az egységes óvoda-bölcsődéket egyébként kezdettől nagyon támadta a bölcsőde-pedagógiai szakma, mert hogy közös csoportban voltak az óvodás és bölcsődés gyerekek.

Ezek egy 2017-es törvénymódosítás értelmében meg is szűntek 2018 szeptemberre, leválasztották az ovisokról a 3 év alattiakat, innentől ők is bölcsődeként jelentkeztek a nyilvántartásban. Ez szakmai szempontból előremutató döntés volt, de új bölcsik nem épültek vele.

Létrejött mindezeken felül a munkahelyi bölcsőde kategória is, ami hangzatos ugyan, de alig használják a munkáltatók, mondja Szűcs, összesen nyolc darab ilyen létezik az országban.

Pusztán ezekkel az új ellátási formák megalkotásával Szűcs Viktória szerint a statisztikákban egy csapásra 6-7000 új férőhely mutatkozott, pedig valójában csak annyi történt, hogy olyan férőhelyeket neveztek el bölcsődének, amit korábban másnak neveztek. 

Habár a KSH adatai szerint 2009-ben 26 687 bölcsődei férőhely volt, 2018-ban pedig 47 169, Szűcs szerint 

Mindeközben uniós forrásokból azért zajlottak zöldmezős bölcsődeépítések is, körülbelül kilencezer férőhely lett új bölcsődeépületekben tavalyig Szűcs szerint. 

A 2017 januári családvédelmi törvénymódosítás értelmében egyébként 2018 végéig elvileg minden olyan településen kellene lennie bölcsődének, ahol negyven, 3 év alatti kisgyerek él, vagy legalább öt gyerek szülei szeretnék ezt. Ehhez képest a gyerekek napközbeni ellátását ismertető Statisztikai tükör szerint a bölcsődéket illetően

2017-ben még 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás.

Ez azt jelenti tehát, hogy a három év alatti gyerekek 26 százalékának egyáltalán nem elérhető a lakóhelyén bölcsőde. 

Korábbi bölcsődefejlesztési ígéretek, amik nem valósultak meg

Korábban is előfordult már, hogy a magyar kormányok bátor ígéreteket tettek bölcsődeépítéseket illetően, amiket aztán nem sikerült tartaniuk. 

• Magyarország 2002-ben vállalta, hogy 2010-re teljesíti azt a barcelonai célkitűzést, hogy a gyerekek 33 százaléka számára legyen bölcsődei férőhely biztosítva. Ezt máig nem sikerült elérni.
• 2016 januárjában pedig egy sajtóközlemény a kormány honlapján úgy fogalmaz, hogy "100 milliárd forintból hatvanezerre nő a bölcsődei férőhelyek száma 2018-ig Magyarországon".

Ez sem történt meg, jelenleg 47 ezer férőhely van az országban, és 2017-ben a gyerekek mindössze 16 százalékának volt bölcsis hely. 

Mindezek fényében rejtély, hogyan lesz három év alatt újabb 21 ezer, azaz összesen közel hetvenezer bölcsődei férőhely az országban. Az biztos, hogy jelenleg is vannak nyitott bölcsődefejlesztési pályázatok, ezekben építésre, bővítésre és felújításra lehet pályázni, de egyelőre nem ismertek az adatok, hogy a 2018-2019-es pályázati forrásokból hány új bölcsődei férőhely alakul majd az országban. 

Ki fog dolgozni a 21 ezer új bölcsis mellett?

Szűcs Viktória szerint habár elegendő hallgató végez a bölcsődei kisgyermeknevelő képzéseken, a szakember szerint vannak annyian, akik ellátnák a megnövelt létszámú bölcsis gyereksereget.  Vannak, akik főiskolán tanulnak, mások pedig érettségit kiegészítő OKJ-s képzésen.

"De sajnos tisztán látszik, hogy a fiataloknak nem vonzó a hazai bölcsődei pálya, sokan azonnal külföldre mennek dolgozni, ez főként a bérezés miatt van így" – fogalmaz a szakszervezeti vezető. Ez nem is csoda a fizetések ismeretében: egy pályakezdő diplomás bölcsődei kisgyermeknevelő mindössze nettó 121 ezer forintot visz haza, egy tíz éve dolgozó kollégája 164 ezer forintot, a 20 éve dolgozó pedig 182 ezret.

(Borítókép: Bsip / Getty Images)