A szomszéd felszerelt egy kamerát, ami telibe minket vett

Kerttel körülvett társasházban a Csibész rá akarta bírni a Szomszédot, hogy csalásban való részvétellel vegye meg az ingatlanát. A Szomszéd nem megy bele, Csibész bekamerázza a Szomszédot, a felvételeket számos hivatalos helyre be is nyújtja. Az eseményekről értesül a közös képviselő, a rendőrség, a jegyző, azonban –az egyértelmű bizonyítékok ellenére – érdemben senki nem tesz semmit.

Ezzel keresett meg minket egy olvasónk, Judit, akinek üzenete dióhéjban annyit jelent: a szomszéd kamerával megfigyelte, és bár jelentették ezt a rendőrségen, nem indult nyomozás az ügyben.

Friss szomszédság

Judit 2014 őszén költözött be élettársával a két évvel korábban vásárolt VIII. kerületi huszonnégy lakásos társasház egyik részébe. A szomszéd – nevezzük Bélának - egy ötvenes éveiben járó férfi, aki feleségével együtt Judit szerint legalább már húsz éve él ott.

Még be sem lakták rendesen a helyet, de 2015 januárjától Béla és felesége elkezdték megkörnyékezni őket:

Béla azt szerette volna, hogy Juditék írjanak alá egy visszadátumozott, fiktív kölcsönadási szerződést, mintha ő maga korábban magánkölcsönt adott volna Juditéknak, és ennek fedezetére haszonélvezetet alapítottak volna a Béla által felkínált lakásra: tehát Juditék lettek volna a lakás haszonélvezői. Ezzel a szerződéssel Béla azt akarta elérni, hogy a lakás piaci értéke lecsökkenjen, és így a bank könnyebben kiengedje őt abból a teherré vált jelzáloghitelből, ami a lakáson volt, és hogy olcsóbban értékesítse majd azt egy esetleges árverésen.

Béla azt is akarta, hogy Juditék a lakásért tegyenek hétmillió forintot ügyvédi letétbe. (A lakás árát egyébként hatmillióra becsülték hivatalosan.) Ebből a pénzből az ügyvéd megbízottja megvette volna a banktól a lakást az ingatlanárverésen, és utána továbbadta volna Juditéknak. Akik így tehát hétmillió forintot fizettek volna a lakásért, Bélának pedig elengedték volna a hitel nagy részét. Juditék viszont nem akartak belemenni ebbe.

Béláék közben megoldották mással a dolgot: a férfi a feleségének eladta a saját részét a lakásból, aki azon haszonélvezeti jogot alapított egy másik nővel. 

Juditék az ügyben feljelentést tettek, csalás bűntettének kísérlete miatt a VIII. kerületi rendőrkapitányságon, amelynek illetékesei megvizsgálták az ügyet, majd végül elutasították azt, és megszüntették a nyomozást. A hivatalos rendőrségi jelentés szerint 

És Béláék szerződése a másik nővel szintén nem számít bűncselekménynek, mert az okiratok nem lettek visszadátumozva, és mindkét fél beleegyezett annak aláírásába.

Telibe a lakásba?

Judit azt mondja, itt nem állt meg a történet. Az összes lakásnak van ugyanis egy közös udvar része, amit mindenki használhat. Juditék szerint „Béla kutyái rendszeresen odaszartak", és gyakran ugattak az ablakuk alatt is, ez pedig egy állandó konfliktusforrás lett. Béla pedig úgy érezte, nincs biztonságban, ezért kamerákat szerelt fel erre a közös területre.

Miután Juditék közölték, hogy nem akarnak belemenni ebbe a lakás-dologba, a rövid ideje tartó szomszédság megromlott. 2016 őszén

A kamerák a nap huszonnégy órájában felvételt készítettek. Juditék előbb jegyzőhöz fordultak, aki eltiltotta Béláékat a kamerázástól, majd a közös képviselő is hivatalos levélben szólította fel őket a kamerák leszerelésére. És bár Juditék a VIII. kerületi rendőrségre is bementek, ők azt valamiért bejelentésnek minősítették azt, nem pedig feljelentésnek.

Ezután a társasház közös képviselője tett rendes feljelentést a rendőrségen, tiltott adatszerzés bűntette miatt. Az ügyben nyomozás indult, amiben Judit szerint Béla elismerte, hogy kamerákat telepített. A nyomozást végül megszüntették, mire 2018 tavaszán a közös képviselő panaszjoggal élt.  A válasz pár hete, 2019 januárjában érkezett meg.

A feljelentést tévő közös képviselőnek pedig nem engedik, hogy panasszal éljen a döntés miatt, mert nem ő a tényleges sértett az ügyben.

Mivel a rendőrség nem volt hajlandó a feljelentésükkel foglalkozni, ezért személyiségi jog megsértése miatt Juditék pert indítottak a Fővárosi Törvényszéken. Ennek a végére még nem került pont, márciusban lesz a negyedik tárgyalási nap. Judit azt mondja, „a bizonyítékok egyértelműek, hogy személyiségi jogaink sérültek, de ennek ellenére a bíró folyamatosan nyomást gyakorol ránk, hogy álljunk el a pertől és fogjunk inkább kezet". A bírósági papírok szerint Béláék egyértelműen tagadják, hogy a kameráik Juditék ablakát vették volna, szerintük a cél a kert megfigyelése volt.

A jog mást mond

A polgári törvénykönyv viszont kimondja, hogy 

Utóbbiakhoz az érintett személy hozzájárulása szükséges, főleg mivel a saját magánterületükön készítették azokat.

Az ügy pikantériája, hogy Béla saját maga is ügyvédhez fordult a felvételekkel: azt állította, hogy Juditék zaklatták őt, és ebben az ügyben ki is hallgatták őket. Végül ebből sem lett semmi.

A társasházakról szóló törvény szerint ahhoz, hogy kamerarendszert lehessen közös tulajdonban álló épületrészekre vagy területekre feltenni, ahhoz a tulajdonostársak kétharmadának beleegyezése szükséges. Akkor lehet ilyen kamerarendszert telepíteni, ha például ezzel akarják biztosítani a jogsértő cselekmények megelőzését vagy védeni a közös tulajdont. A törvény szerint

A kamera üzemeltetője pedig „a közös képviselő vagy az intézőbizottság által között szerződés alapján a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet". 

Az Országos Rendőr-főkapitányság az Indexnek azt írta, a bejelentett kamerarendszereket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) regisztrálja, és a jogsértéseket is ő bírálja. Ahogy írják, a jogellenesen készített felvételek a büntető törvénykönyv 2012. évi erről szóló törvénye szerint személyes adattal visszaélés vagy tiltott adatszerzés gyanúja miatt akár büntetőeljárást is indulhat, és akár egy-két éves börtönbüntetés is lehet a vége.

(Borítókép: Az ablakokra irányított kamerák - fotó: Olvasónk: Judit / Index)