Megszűnhetnek az SOS gyermekfalvak, integrált lakóotthonokba kerülnek a gyerekek

Nem cáfolta, sőt lényegében meg is erősítette Rétvári Bence, hogy megszűnik az SOS Gyermekfalvak külföldi finanszírozása, ezért ez a gyermek- és családsegítő modell befejezheti működését Magyarországon, de legalábbis teljesen átalakul. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára erről egy írásbeli válaszban írt, kiemelve persze, hogy tárgyalnak az SOS Gyermekfalvak ezévi, azaz 2019-es működéséről. A jövőről az államtitkár nem kívánt tájékoztatást adni, szerinte az az alapítvány dolga.

Ungár Péter LMP-s képviselő fordult írásbeli kérdéssel az emberi erőforrások miniszteréhez azzal, hogy értesülései szerint megváltozik a magyar SOS Gyermekfalvak finanszírozása. A szervezet külföldi támogatója nem ad további pénzt a fenntartáshoz, emiatt át kell strukturálni a működést, írta Ungár, hozzátéve: információi szerint a távoli modell az, hogy 

az SOS gyermekfalvak jelenlegi formájában megszűnik, egyfajta koordinációs feladatot lát majd el, a gyerekeket pedig külsős nevelőszülőknél helyeznék el.

Ezért arról akarta megkérdezni Kásler Miklóst, mi lesz a sorsa a kőszegi SOS gyermekfalunak, milyen módon fog az jövőben működni. Választ tehát nem kapott a kőszegi intézményt illetően, Rétvári ugyanis annyit írt: a nemzetközi SOS szervezet megszünteti a magyarországi alapítvány támogatását, „emiatt szervezeti átstrukturálásra lesz szükség. Az átszervezés részleteiről az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tud tájékoztatást adni”, fogalmazott az államtitkár. 

Rétvári ugyanakkor még azt is hozzátette, hogy február 18-án az Emmi egyeztetett a szervezet magyar és külföldi képviselőjével is, ott pedig arra jutottak, hogy az SOS Gyermekfalvak magyarországi működését a 2019-es évre a kormánnyal egyezteti a magyar alapítvány.

Valójában az SOS Gyermekfalvak Alapítvány február elején azt közölte, újabb szakmai átalakuláson esnek át. „A nevelőszülői családok a következő három évben Kőszegen és Kecskeméten is fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, nem SOS-es családok mellé. Az együttélésnek ez a formája, az integráció jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását. Csökkentjük az egy nevelőszülői családban elhelyezhető gyerekek számát is, hogy nagyobb odafigyelés jusson egy gyermekre, ezzel párhuzamosan növeljük a nevelőszülők számát”, írták.

Azt is írták:

A jövőben olyan nevelőszülőket keresünk, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az SOS-be került gyerekekről. Az SOS ingatlanjaiban jelenleg lakó nevelőszülői családok saját házukba/lakásukba költöznek, vagy saját döntésük alapján akár az SOS ingatlanjait is bérelhetik. Az alacsony kihasználtságú, költséges ingatlanokat és használaton kívüli telkeket a közeljövőben értékesíteni fogjuk, az így befolyt összeget teljes egészében közvetlenül a magyar SOS-ben élő gyerekekre fordítjuk. A családok továbbra is megkapják ugyanazt a szakmai segítséget, amit eddig, csak területileg nem lesznek közvetlenül egymás mellett, írták.

Az SOS Gyermekfalvak 1983-ban jelentek meg Magyarországon, a következő években sorra nyíltak a gyermekfalvak a nevelőszülői családok számára. Majd jöttek az ifjúsági házak, 2015-ben pedig megnyitották a kecskeméti gyerekek átmeneti otthonát. A magyarországi alapítvány által fenntartott hálózat ma mintegy 400 gyermek és fiatal otthonát jelenti. Ezenkívül pedig családmegerősítő programomat is működtetnek csaknem száz gyerek családjai számára.

A februári közlemény nem tagadta a szervezet anyagi problémáit: „a magyar SOS Gyermekfalvak a jövőben fokozottabban számít adományozóira, az SOS nemzetközi szervezete 2020-tól ugyanis olyan országok megsegítésére csoportosítja át a forrásokat, melyek nálunk lényegesen rosszabb gazdasági-társadalmi, egészségügyi helyzetben vannak. Magyarországon hozzájuk viszonyítva kedvezőbbek a körülmények, így több lehetőség van adománygyűjtésre”, írták. A közlés szerint 2012 óta készültek rá, hogy önfenntartóvá váljanak, így mára összes bevételük 64 százaléka magyar forrásból származik. „A következő három évben arra törekszünk, hogy támogatóink segítségével és új támogatók bevonásával, valamint a szakmai átalakulással együtt a működési költségeink csökkentésével önfenntartóvá váljunk” , írták ugyanakkor, hozzátéve: „úgy látjuk, még nagyon hosszú ideig szükség van a munkánkra ebben az országban is. Változatlanul részt veszünk a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, ahogy a jelenlegi gyermeklétszámot is szeretnénk fenntartani. Arra törekszünk továbbra is, hogy a testvérek együtt maradhassanak a saját ingatlanában dolgozó nevelőszülőnél is”.

A magyar civil szervezet alapvetően az SOS Kinderdorf nevű osztrák alapítvány magyar szervezeteként működik, ennek értelmében az átláthatóan működő szervezetnek 2017 óta fel kell tüntetnie a "külföldről támogatott" státuszt a kiadványain és elérhetőségein. Ebből egyébként feszültség is származott az osztrák anyaalapítvány és a magyar kormány között.

(Borítókép: A battonyai SOS Gyermekfalu bejárata 2014. június 26-án. Battonyáról 2015 őszén átköltözött a gyermekfalu Orosházára. Fotó: Huszti István / Index)