Transznemű harc az öltözőváltásért: megegyezés született

Medgyesi Aliz, egy 41 éves transznemű nő 2016 óta dolgozott egy alföldi kisváros egyik gyárában. 2018 nyarán nemét és nevét hivatalosan is megváltoztatta, majd ősszel nemi megerősítő műtétekben volt része.

Megjöttem

Amikor új iratai birtokában nőként ismét munkára jelentkezett, és szerette volna a női öltözőt használni, ezt munkáltatója „a nyugalom megőrzése érdekében” megtagadta, így kénytelen volt a női WC egy elkülönített részében öltözni. 

A nő a hátrányos megkülönböztetés miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely eljárást indított az ügyben. Az eljárás során a munkáltató nem tagadta az elkülönítés tényét, ugyanakkor nyitott volt korábbi gyakorlatának megváltoztatására.

Egyezség és panelbeszélgetés

A 2019. március 21-i tárgyaláson elfogadott egyezség szerint a munkáltató vállalja, hogy a jövőben mind a kérelmező, mind a cég valamennyi munkatársa a nemi identitásának megfelelő öltözőt használhatja. Alizt emellett felkérték, hogy a cég által szervezett panelbeszélgetésen beszéljen a nemi identitás kérdéseiről.

Azért indítottam eljárást, mert azt akartam, hogy a munkaadóm tudja: nem különböztethet meg hátrányosan a nemi identitásom alapján”

- mondta el Medgyesi Aliz.

Kutatás a légkörről

Az érintett nő jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság 2016-ban folytatott kutatást a transznemű emberek munkahelyi és foglalkoztatási diszkriminációjáról. A kutatás szerint a transzszexuális válaszadók 43 százalékát küldték el nemi identitása miatt munkahelyéről, illetve 63 százalékuk döntött már úgy, hogy

A szélesebb körben ismert LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kifejezés helyett a Háttér közleménye már egy hosszabb, LMBTQI kifejezést használ, vagyis az előbb felsorolás a queer és az interszexuális emberekkel is kibővül.

A queer (bár a kifejezéssel óvatosan kell bánni, mert szitokszóként is használják) olyan ember, aki számára a szexuális irányultság és a nemi identitás képlékeny, nem csupán két pólusban képzelhető el (hetero/meleg vagy leszbikus; férfi/nő).

Az interszexuális embert pedig nem lehet határozottan a férfi és a nő kategóriák valamelyikébe besorolni, mert a kromoszómái, hormonjai, testfelépítése, nemi szervei vegyes nemi jelleget mutatnak.

Transz-tranzíció

Az ügy kapcsán Sándor Bea, a Háttér Társaság jogsegély-szolgálatának munkatársa elmondta

az LMBTQI munkavállalók a hátrányos megkülönböztetés és a zaklatás számos formájával találkoznak a munkahelyen, annak ellenére, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést 2003 óta tiltja”

Az elutasítás különösen sújtja azokat a transz embereket, akik a tranzíciójuk, azaz nemük jogi elismertetése során muszáj, hogy a munkahelyük felé is felvállalják magukat. A Háttér Egyesület ezért kétéves projektbe kezdett a transz emberek munkaerőpiaci integrációját segítő intézkedések elterjesztése érdekében.