Tinderszlenggel értékelték az EU-t

• MSZP-Párbeszéd – Szociális Európa
• Jobbik – Bérunió és biztonság/migráció
• LMP – Klímavédelem
• Demokratikus Koalíció – Európai Egyesült Államok
• Momentum – Antikorrupciós EU-reform

Ezekkel a tételszavakkal össze is foglaltuk az ellenzéki pártok minden mondanivalóját az európai parlamenti választások tétjéről, az Európai Unió következő öt évéről, és egyes jelöltek személyes ambícióiról az európai politikában. Csakhogy az egyszeri felsorolás vélhetően nem adná hitelesen vissza az élményt, milyen sokszor ismételte el ugyanazt az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egy asztalhoz ültetett képviselője bő másfél óra alatt. Kissé eltévedve érezhette ugyanis magát az, aki az ellenzéki pártok „csúcsjelöltjeinek" szópárbajára indult el kedd délután.

Noha az Új Egyenlőség (társadalomelméleti online magazin) eredetileg az európai parlamenti (EP) listavezetők első nyilvános vitáját hirdette meg, az eseményre megérkezve kiderült: valójában nem is vita lesz, hanem "pódiumbeszélgetés", amelyen moderátori kérdésre válaszolva, 3-3 percben mondhatják el a véleményüket ellenzéki politikusok arról, mit gondolnak például arról, mi egy EP-képviselő feladata.

És nem, nem csak a Fidesz Trócsányi Lászlója bojkottálta az eseményt, de az ellenzék listavezetői sem jelentek meg teljes létszámban. Pogátsa Zoltán közgazdász, az Új Egyenlőség főszerkesztője mégis azzal nyitotta a rendezvényt: azért szervezték a "moderált beszélgetést", hogy a listavezetők ismertethessék európai programjaik alapértékeit, továbbá elképzeléseiket ezek megvalósítására az új EP-ben. „Nem célunk,hogy az ellenzéki pártok európai programját egymással versenyeztessük, ahogy nem célunk az sem, hogy a pódiumbeszélgetés kizárólag Orbán Viktor politikájának elutasításával, kritizálásával foglalkozzon. Azt szeretnénk, ha európai programjuknak az orbáni politika meghaladását jelentő elemeit mutatnák be a résztvevők" - magyarázta továbbá Pogátsa.

Ezután Bíró Nagy András, a Policy Solutions alapító-igazgatója, az Új Egyenlőség szerkesztője szögezett kérdéseket a résztvevőknek: Dobrev Klárának, a DK listavezetőjének, Cseh Katalinnak, a Momentum listavezetőjének, Jávor Benedeknek, az MSZP-Párbeszéd közös listáján negyedik helyen szereplő, jelenlegi EP-képviselőnek, valamint Vágó Gábornak, az LMP listavezetőjének és Lukács László Györgynek, aki a második a Jobbik listáján. A kérdésekre hivatalosan 3-3 percben válaszolhattak volna a pódiumtársak, ám a kissé süketek párbeszédébe fordult rendezvényen nem csupán az időkeretet hagyták figyelmen kívül.

Egy EP-képviselőnek kell a Facebook-oldal

Mire lenne jó öt év az EP-ben, mi egy uniós képviselő feladata? – kérdezte elsőre Bíró-Nagy András, amire Cseh Katalin azt reagálta, hitelességi válságban van az Európai Unió, az európai politika, a fiatalok távolmaradásának és elfordulásának ez az oka. Szerinte vissza kell állítani a politika becsületét, el kell hozni Európát Magyarországra, és viszont, ezért a Momentum listavezetője nagyköveti munkaként tekint az EP-képviselőségre. Szerinte ezt a posztot ki lehet használni a köz szolgálatára, és noha vannak, akik brüsszeli nyaralásként tekintenek erre a mandátumra, ez “óriási bűn”, mert élni kell az EP-képviselői jogokkal, járni az országot, a betekintési jogok révén tájékoztatni a nyilvánosságot a közérdekű adatokról, harcolni a korrupció ellen itthon és Brüsszelben egyaránt.

Dobrev Klára azt kívánja bebizonyítani, hogy Európa nem külpolitika, hanem "ez a mi belpolitikai ügyünk". Ezért a DK listavezetője, ha uniós mandátumot szerez, ingázni fog, két munkahelye lesz: ugyanolyan fontos lesz számára a magyar közpolitikai részvétel, hogy a magyar emberek ne csak a kormánypropagandából tájékozódjanak. Sőt, Dobrev havonta nyilvános fogadóórákat tervez, folyamatos konzultációt is indítana a honlapjukon, és egy civil testülettel is egyeztetne a fontos uniós döntések előtt. "Én egy elég pontos és határozott programmal indulok" - fogalmazott, hozzátéve: szerinte ez azt is jelenti, hogy számon kérhető lesz, minden hónapban meg lehet majd kérdezni tőle, mit tett azért, hogy programja megvalósuljon.

Dobrev az Európai Egyesült Államok eszméjének megvalósulásáért konkrét lépéseket is tenne, és erről be fog számolni a nyilvánosságnak.

A két politikus abban értett egyet, hogy egy uniós képviselőnek szüksége van Facebook-oldalra, amivel – mint az rögtön ki is derült – nemcsak ők, hanem az öt éve EP-képviselő Jávor Benedek is rendelkezik. Az MSZP-Párbeszéd jelöltje kicsit más helyzetből szólalt meg, felidézve, öt évvel ezelőtt azt tűzte ki célul, hogy bebizonyítsa, ez nem egy ötéves nyaralás, vagy egy jutalomút egy belpolitikai karrier végén. Jávor azt akarta bizonyítani, hogy fel tud lépni a magyar érdekekért, a közügyek aktív befolyásolója tud lenni, és a Magyarországra később vonatkozó európai jogszabályok megalkotásában is részt tud venni.

A következő öt évben is tartaná magát a missziójához, de fontos tudni, hogy más lesz az uniós környezet, más kérdések kapnak majd prioritást.

Eddig Jávor az európai korrupciós ügyekkel foglalkozott, ezek feltárását tűzte célul, az uniós közpénzek magyarországi elherdálását mutatta be. “Ma már ezek a folyamatok lényegében ismertek, éppen ezért a korrupció megakadályozását célzó jogalkotási folyamatban kell majd részt venni”, mondta, azt ígérve, erre vannak tervei.

A jobbikos Lukács László György az uniós elképzelései helyett inkább azzal kezdte, milyen célokat tűzött ki maga elé, amikor országgyűlési képviselő lett. Szerinte a Jobbik tanult az elmúlt öt év uniós politizálásban elkövetett hibákból, és arra jutottak, a civil témák felkarolása és képviselete elmaradt. Úgy vélte, fontos, végigvihető témákat kell választani, ők ezt a bérunió és az európai közmédia létrehozásának célkitűzéseiben határozták meg.

Az LMP-s Vágó Gábor azt ígérte, egy klímaforradalmár és egy "oknyomozó szakember" lesz az EP-ben is. Vágó a zöldpolitikai, klímapolitikai elképzeléseiről beszélt bővebben, azt is kiemelve, hogy az EP-ben nem Orbán ellen kell harcolni, főleg azért, mert ott "a szocik, a liberálisok és a néppártiak" összejátszanak, és ellenük is küzdeni kell, mert ezek a pártok szerinte a multinacionális cégek érdekeit szolgálják ki. Az LMP listavezetője ugyanakkor azt is mondta,

valójában inkább Magyarországon szeretne jelen lenni, és nem szeretne Brüsszelben elefántcsonttoronyban ülni, hanem aktív kapcsolatot tervez a választókkal.

Nem lehet elégszer elmondani

Mi különbözteti meg a pártja programját a többi ellenzéki párttól? – hangzott a következő kérdés Bíró-Nagy Andrástól, amire Dovbrev Klára gyorsan el is mondta, mi a közös az ellenzéki pártok elképzeléseiben. A DK jelöltje szerint a szociális Európa és a korrupció elleni harc a többi között ilyen, ebben mindenki egyetért. Aztán ismét rátért a DK programjára, az Európai Egyesült Államok részleteire, amely a nemzetállamok erőteljes jogosítványait is meghagyná. Dobrev másik különbségként az uniós adóbevezetésekről szólt, amelyekkel a DK programja a közösség saját bevételeit teremtené meg, méghozzá éppen a multinacionális cégek rovására.

Nemcsak ő, Jávor Benedek is vissza-vissza szólt Vágónak, mialatt az MSZP-Párbeszéd közös, erősen szociális programját ismertette 3 teljes percben.

A mi programunk az, hogy mi nemcsak ígéreteket teszünk

– jelentette ki, felidézve konkrét saját és Ujhelyi István nevéhez köthető intézkedéseket. Jávor szerint ezt kínálják most is a választóknak: méltányosabb, igazságosabb Európára van szükség, mert a több Európa nem jelent önmagában szebb és jobb jövőt, viszont részt kell venni Európában, annak megreformálásában, és az ő programjuk, eddigi teljesítményük már megmutatta, hogy EP-képviselőként képesek befolyásolni az uniós jogalkotást és így a folyamatokat.(Az is kiderült egyébként, hogy Jávor továbbra is a zöldek frakciójában ülne a következő ciklusban, míg az MSZP jelöltjei a szociáldemokraták közt.)

Érdekes volt, hogy a jobbikos jelölt is a szociális Európáról, az igazságos Európáról, az életszínvonalbeli különbségek csökkentését kitűző politikájukról beszélt, de kiemelte: nem szabad szőnyeg alá söpörni a migráció kérdését sem, mert Magyarországon ez még mindig fókuszban van, fontos az embereknek. Lukács László György ezzel a két témával foglalkozna, ismételte meg.

Eközben Vágó Gábor szerint az LMP programja a legzöldebb, mert már csupán néhány év van cselekedni a klímaváltozás megállítására. Pontosan azért, mert ilyen súlyos és ilyen nagy a kihívás, "a kereteken kívül kell gondolkodni", hangzott el, Vágó pedig nem valamiféle kilépésre, hanem arra célzott: nem a gazdasági növekedést, hanem a környezetvédelmet kell szolgálni, az EU jóléti politikáját nem lehet osztozkodásokra alapítani, hanem a nagyvállalatokat kell, méghozzá a klímavédelem érdekében, a környezetrombolás megállítása érdekében megadóztatni.

Európának a következő öt évben példát kell mutatnia, hogy a többi világhatalom kövesse ezt a példát

– ismételte el Vágó, azt is hozzátéve, a szociális egyenlőség csak ezután következhet.

Cseh Katalin szerint viszont a Momentum programja tűzte ki célul, hogy megoldja a magyarok legnagyobb problémáját:

nem élünk úgy, mint az európaiak.

Nem kapunk európai egészségügyi ellátást, nem kapunk európai oktatást, miközben 2004 óta rengeteg pénzt kaptunk, hogy felzárkózzunk Európához. Ezt azonban ellopták és eltékozolták, Európa pedig szó nélkül tűrte és nézte ezt. Éppen ezért az a cél, hogy az EU-ban elérjék: ne lehessen korlátlanul osztogatni az uniós pénzt, az Orbán-kormány ne szórhassa ki azt a haveroknak, ne épülhessen kutyafitnesz, helyette értelmes közösségi célok valósuljanak meg. A Momentum az EU antikorrupciós reformját akarja elérni, amivel a magyarok számára harcolják ki, hogy jó minőségű oktatást, európai szintű béreket, és egy egészségügyet lehessen létrehozni, ahova nem meghalni járnak. "Az EU egységének a korrupció felszámolása a kulcsa", ismételte meg Cseh Katalin.

"Aki a nemzetállamokra szavaz, az a szegénységre szavaz"

És, hogy a "vitapartnerek" számára mi az Európa előtt álló legnagyobb kihívás? Jávor Benedek vágott vissza gyorsan ellenzéki riválisainak, Vágó Gábort okítva arról beszélt, hogy az ő javaslatára és javaslatai befogadásával milyen sok klímavédelmi intézkedésről döntött az elmúlt időszakban az EU. Ráadásul az uniós pénzosztás kapcsán is megkezdődött a reform, ebből is kivette a részét a magyar EP-képviselő.

De hogy akkor valójában mi a kihívás, mi Európa valódi válsága? Jávor szerint nem lehet a klímaválságot elválasztani a szociális válságtól, ez a kettő olyan kérdés, amelyeket együtt, egymással kell kezelni, méghozzá sürgősen. A Párbeszéd politikusa arról beszélt, lényegében egyezve a Momentum, az LMP, a Jobbik és a DK programjával, hogy ahol az EU-nak voltak hatáskörei, ott sem mindig használta jól azokat. Szükség van Európa, az uniós intézményrendszer reformjára, de ebben alakító szereplőként kell ott legyenek a magyar képviselők.

Itt hozott először meglepetést a beszélgetést, Lukács László György szerint ugyanis nem igaz, hogy Európa folyamatosan válságban van, inkább kihívások vannak előtte. Az egyik ilyen a politikai válság, amelyben a régvolt radikális párt képviselője a közönség tetszésének elnyerése és a néppártosodás érdekében "a normalistás felé való elmozdulást" szorgalmazta. Visszatért ugyanakkor saját mantrájához, amikor arról beszélt, a felzárkózás elmaradása olyan válságtünet, amit a populista politika kiaknázhat. És éppen ezért a Jobbik programja az egyéni szükségletek kielégítésére, a jólét megteremtésére fókuszál, ehhez pedig persze a béruniós törekvések felől vezet az út.

Vágó Gábor minderre úgy reagált: klímavédelem. Szerinte ez az előfeltétele a szociális EU-nak és mindennemű újraelosztásnak. Minden, ami eddig történt ezen a fronton, az "mérsékelt" lépés volt,

Európát valójában a nagyvállalati lobbi irányítja

– de nem úgy, ahogy a Fidesz festi az összeesküvés-elméleteket. Vágó szerint ugyanis a probléma ott van, hogy a nemzetállamokat is a multik rángatják dróton, ettől kellene megvédeni az egész EU-t. Eközben Cseh Katalin szerint a populisták kettészakítják Európát, holott együttműködésre van szükség. Szerinte a gyenge Európa nem lehet vonzó, a populizmussal, és egyben a lopással szemben fel kell lépni, méghozzá közösen. Ha valakinek ez már túlontúl ismerősen csengett volna a fülébe, a Momentum listavezetője gyorsan jó napot kívánt Jean-Claude Junckernek, akinek szerinte csak most tűnt fel, hogy Magyarországon uniós pénzből kampányolnak a kormányoldalon.

Európa nem egy szerződés, hanem vízió, a jövőnk, az egyetlen alternatívák nekünk, magyaroknak, ahogyan a kontinens többi lakójának is

– mondta, hozzátéve, széthúzva, szétesve nem jutunk előbbre sem a klímavédelemben, sem másban. Minden, ami a közös fellépést blokkolja, Európa hatékonyságát akadályozza, ezért kell legyőzni az európai eszmével a populistákat és a korrupciójukat.

Ezután is parádés meglepetésekben volt részünk: Dobrev Klára javaslatot tett, és rögtön csatlakozott is saját felvetéséhez, miszerint a majdani ellenzéki EP-képviselők működjenek együtt a fontos társadalmi ügyekben. A DK listavezetője szerint az elmúlt 30 évben megállt a jóléti fejlődés, ami nagyrészt a globalizációnak köszönhető, amellyel fel kell venni a kesztyűt, de tudni kell, hogy megállítani nem lehet, csak kezelni, és irányítani: méghozzá együtt. Szerinte "aki a nemzetállamokra szavaz, az a szegénységre szavaz", a jobb életszínvonalat csak úgy lehet biztosítani valamennyi európai polgárnak, hogy az egységes Európa fellép a szegénységgel, a tömeges kilátástalansággal szemben. Lefordítjuk: Európai Egyesült Államok.

Repkedtek a Tinder-hasonlatok

Bíró-Nagy András vélhetően tényleg valami újdonságot próbált kicsikarni az ellenzéki politikusokból, amikor arra terelte a szót: mi az uniós tagságunk 15 évének mérlege? Nos, ez sikerült is, hiszen (a Wikipedia-oldala szerint nős) Lukács László György azzal kezdte: emberes feladat az értékelés, de ő még mindig jobbra húzná a Tinderen az EU-t, mert még mindig több a pozitívuma, mint a hátránya. A közönségben sajnos elmaradt a taps, mert a jelenlévők nem ismerték, avagy sosem próbálták a társkereső mobilalkalmazást, amelyre a jobbikos politikus célzott.

Nem úgy vitapartnerei: Vágó Gábor is alapvetően pozitív mérleget vonna, az eredményeket mindenki láthatja, bár megfogalmazta kritikáit – amelyeket a beszélgetés során korábban is. Az LMP listavezetője "nem varrná az EU nyakába azt, hogy Orbán és bandája enyveskezű", szerinte az EU egész egyszerűen nem készült fel arra, hogy valaki rendszerszerűen lop, és itt már nem is csupán egy, az alapszerződést érintő EU-reformra van szükség, hanem "forradalomra".

Ami a jóléti reményeket illeti, Vágó a Tindert is tudta fokozni: "Magyarország nem volt a jobbik felén a szerszámnak", ezért ő bizony nem adná a 15 évnek és az EU-létnek a szuperlájkot, de nem is nullázná le az uniós tagságot, ami igenis sok előnnyel járt az országnak.

Erre még rákontrázott Cseh Katalin is, aki szerint a remények és a megvalósulás skáláján úgy lehet értékelni az elmúlt 15 évet,

mintha egy gyönyörű szép embertől kapnál egy szuperlájkot, de az aztán nem írna többet.

Nem, a közönség még így sem értette a Tinder-szlenget, így a Momentum listavezetője visszatért a már jól bevált kampányszöveghez: az EU-tól kapott napi kétmilliárd forint elherdálását nevezte csalódásnak, a lopással szemben való fellépést célként tűzve, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást pedig finoman ígéretként belengetve.

Aki kimaradt a Tinder-kalandokból: Dobrev Klára egyfelől optimista, szerinte a populisták okozta válság leküzdhető, de retteg a kétsebességes Európától, éppen ezért egységben az erő, erre kell szavazni. Tehát ki nem találná senki, mi a megoldás: Európai Egyesült Államok.

Jávor Benedek is egyetért azzal, hogy az elvesztegetett lehetőség 15 éve volt ez Magyarország számára, elmaradt a várt felzárkózás, amely tagállami, de uniós felelősség is, mindkét fronton küzdeni kell a korrupció ellen. "Meglepő módon" az EP-képviselő már eddig is sokat tett azért, hogy ezen a téren fejlődjön az európai közösség, Jávor kezdeményezéseinek és sikereinek egy újabb adagját tudta ismertetni. Na meg azt: a hatékony és átlátható EU megteremtésével alapvetően át kell gondolni a gazdasági kormányzást, mert a szociális különbségeket kell csökkenteni, tehát szociális Európa.

Ismétlés a tudás anyja

Mi a siker az EP-választáson? És mi az üzenet? Így hangzott az utolsó két, ezen a ponton teljesen értelmezhetetlen kérdés, hiszen ekkor már nyilvánvaló volt: csakis azt ismételhetik meg, amiről több mint másfél órán át is beszéltek a a résztvevők. A válaszokat és az első nyilvános (nem) EP-listavezetői (nem) vita tapasztalatait is úgy lehetne összefoglalni:

• Vágó Gábor: A túlélés a tét, méghozzá a klímaváltozás miatt.
• Cseh Katalin: Európa megújulása, a populisták és a korrupció visszaszorítása a tét.
• Dobrev Klára: Európai Egyesült Államok.
• Jávor Benedek: Egy igazságos, hatékony, szociális Európa a tét.
• Lukács László György: Szabad Magyarország és biztonságos Európa.