Vigyázat, támadnak a kullancsok!

• Magyarországon összesen 42 kullancsfaj fordul elő, ebből egy tucat szívja az ember vérét is.
• Az elmúlt években nem voltak különösebben fagyos telek, ezért mostanra gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullancsokkal.
• A kullancs olyan, mint az ember: nem szereti se a túl meleget, se a túl hideget, úgyhogy amikor ön szívesen van a szabadban, akkor alapvetően a kullancs is.
• A kullancs magától nem sokat mozog, de ha befészkeli magát egy olyan kutya bundájába, amivel elmennek a tulajdonosai nyaralni, akár több ezer példány szabadulhat rá egy addig kullancsban szegény területre.

A Magyar Kullancsszövetség elnöke, dr. Kapiller Zoltán István segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Mennyi kullancs van Magyarországon?

Magyarországon 42 kullancsfaj honos, ráadásul az elmúlt 25 évben a fajok szétszóródtak az országban. Mindenhol találkozhatunk velük, erdőn-mezőn, városokban, parkokban is. A 42 fajból egytucatnyi támad a kutyákra, macskákra, emberre. Ráadásul az aranysakál tömeges felbukkanásával egy új kullancsfaj is megjelent Magyarországon.

Míg a szúnyogok esetében meg lehet számolni a vízen úszkáló lárvákat, így nagyjából meg lehet becsülni a leendő szúnyogpopuláció nagyságát, addig a kullancsok rejtett életmódja miatt fogalmunk sincs, mennyien lehetnek. Megtalálhatóak a barlangokban, a denevéreken, erdei állatok vackában, füves területeken és a fákon, a madárfészkekben is. A kullancscsípések bejelentett számából az látszik, hogy ma már az ország teljes területe veszélyeztetett, a budai hegyek, a Margitsziget és a budapesti parkok fokozottan fertőzöttek. 

Mit szeret és mit utál a kullancs?

A kullancsok nem szeretik se a nagyon hideg teleket, se a forró nyarakat. Az éghajlat változása miatt az elmúlt évtizedekben nem nagyon voltak hosszú, kemény telek, ez a populáció növekedésével járt. Mára már szinte egész évben tart a kullancsszezon, két kiugró időszakkal: a tavaszi márciustól júliusig, az őszi pedig szeptembertől novemberig tart. De hogyan él, mihez kezd magával a kullancs?

Egy nőstény 2-3000 ezer petét rak le. A kikelt lárvák önmaguktól nem nagyon mászkálnak el, születésüktől kezdve legfeljebb egy métert tesznek meg. Inkább csendben várakozó taktikát választanak, egészen addig lapulnak egy levél vagy fűszál fonákján, míg arra nem jár egy zsákmányállat, amire rákapaszkodva vért tudnak szívni, és közben arrébb is vitetik magukat. Meglepő lehet, de

Miután teleszívták magukat, lepottyannak, megreped a gúnyájuk, amiből egy kullancsnimfa lép ki, ez a Kullancslét Stage 2. A nimfa is vért szív, ez kell ahhoz, hogy a harmadik fázisban hím vagy nőstény kullanccsá tudjon majd fejlődni. Ezután kezdődik újra a nagyjából másfél éves egyedfejlődési ciklus. Ha ezalatt a kullancs bármikor fertőzött vért szív, a fertőzést később továbbadja a gazdaállatoknak és kullancsmamaként a több ezer utódjának is. Rejtett életmódjuk miatt lehetetlen őket teljesen kiirtani, legfeljebb gyéríteni tudjuk a számukat.

Milyen kórt terjeszt a kullancs?

Vannak olyan fertőző betegségek, ahol a megfertőzöttről rögtön tudni, hogy beteg, így a számukat is pontosan nyilván lehet tartani. Ilyen például a kolera vagy a pestis. A kullancs terjesztette betegségek viszont az úgynevezett csendes járványok közé tartoznak, nincsenek pontos tünetegyütteseik, amit könnyen fel lehetne ismerni. A leggyakoribb terjesztett betegség, a Lyme-kór közel 300 más betegséghez hasonló tünetet produkál, és akár évtizedekig is lappanghat, így a pontos betegszámot a Kullancsszövetség is csak becsülni tudja. Szerintük

Mivel a Lyme-kór ellen nem szerez a megcsípett áldozat immunitást, ezért nem lehet megelőzni védőoltással. A Lyme-betegek egy része úgy fertőződött meg, hogy nem is vette észre a kullancsot, ezért a szakértők szerint érdemes akár félévente Lyme-tesztet végeztetni.

Lát a kullancs, vagy sem?

Kétféle kullancs van. Az egyiknek van szeme, és a fűben lesi vele az áldozatát. Rövid a szájszerve, ezért kötőanyagként egy rágógumihoz hasonló állagú anyaggal biztosítja be helyzetét az úgynevezett szúrcsatornában, ahonnan pár nap után távozik is. A másik fajta – amilyen a közönséges kullancs is – viszont nem lát, mivel nincsen szeme. Speciális érzékszerveivel figyeli a közeledő melegvérű élőlény hő- és szén-dioxid-kibocsátását, és megérzi a szagát is. Neki hosszú a szájszerve, és egy keményebb, cementszerű anyaggal rögzíti magát, hogy aztán akár egy hétig is szívja az áldozat vérét. Járványtanilag ők jelentik a nagyobb veszélyt.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A kullancs elkerülésében segít a zártabb ruházat viselése. Persze nyáron nem fog mindenki hosszúnadrágban, ingben, légiós fejfedőben túrázni; ők fújják/kenjék be kullancsriasztóval a lábszárukat, karukat, nyakukat, és fújjanak a ruhájukra is. Mivel a legtöbb szer hatása néhány órán belül elmúlik, érdemes a fújást többször is megismételni. Az erdőben mászkálás, strandon heverészés, parkokban piknikezés közben ajánlott magunkat kétóránként átvizsgálni, hogy nem szereztünk-e be egy vagy több kullancsot, hazaérve pedig tartsunk magunkon újabb vizitet. Ha kullancsot találunk, mielőbb távolítsuk el. De nem mindegy, hogy hogyan és mivel, hiszen

A Kullancsszövetség elnöke szerint ezért mindenképp kullancseltávolító kanalat használjunk. Az eszköz használata egyszerű, és nem is drága, pár száz forintba kerül. Ne kísérletezzünk otthoni csipeszekkel, ne próbáljuk meg zsírba fojtani, se az óramutató járásával egyezően/ellenkezően kitekerni, a kullancs feje sajnos nem menetes. Érdemes az eltávolított állatot kis üvegcsében eltenni a hűtőbe, majd beszerezni egy kullancstesztet, amivel pár perc meg tudjuk állapítani, fertőzött volt-e a vérszívó. Ha igen, azonnal forduljunk orvoshoz.

(Nyitókép: Bakró-Nagy Ferenc / Index)