Kell nyelvvizsga annak, aki egyetemre akar menni?

További Belföld cikkek

Tüntetést tartanak ma délután 4-kor a Kossuth téren azért, hogy 2020-tól még ne legyen kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. A szervezők arra hivatkoznak, hogy az általános- és középiskolákban nem megfelelő színvonalú a nyelvoktatás, így azok a gyerekek, akiknek szülei nem tudnak drága különórákat megfizetni, kiszorulnak a felsőoktatásból. A magánszemélyek által meghirdetett tüntetés Facebook-oldalán azt írják: a nyelvoktatásban folyamatos a tanárhiány, és az egyetemekre tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. A tüntetéshez csatlakoznak a pedagógus szakszervezetek (PSZ, PDSZ), a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat mellett az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is.

Előre borítékolható a kormány reakciója: a demonstrálók a nyelvtanulás ellen tüntetnek, hiszen ki vonná kétségbe, hogy ma már egy diplomás embernek igenis tudnia kellene legalább középfokon egy idegen nyelvet.

A probléma azonban ennél jóval komplexebb, sőt ez a lépés az egyetemek működőképességét is érintheti. A kormány így akár valamilyen köztes megoldásra is kényszerülhet.

Tények és érvek pro és kontra:

A felvételihez előírt nyelvvizsga követelmény valóban senkit nem ér váratlanul. A kormány már 2014 decemberében, tehát 6 évvel az új szabály hatályba lépése előtt bejelentette, hogy 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, akinek van egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája vagy ennek megfelelő oklevele (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.)
Miközben B2-es szintű vizsgát várnak el, a Nemzeti Alaptanterv szerint a magyar köznevelés csak a B1-es nyelvtudás elsajátítását célozza meg.
Az Oktatási Hivatal felmérése szerint az általános iskolákban a nyolcadikosoknak alig a fele érte el nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet.
Korábban a diplomák kiadásához kellett a nyelvvizsga, de 2014-ben 50 ezren lehettek azok, akik a nyelvi papír hiányában nem vehették át oklevelüket. Az állam diplomamentő program felemás eredménnyel zárult: 2016-ra az ingyenes nyelvtanfolyamokra jelentkező több mint 10 200 ember mindössze felének lett meg a nyelvvizsgája.
A tüntetést támogató Szülői Hang egyesület szerint az iskolai nyelvtanításban gyakori a tanárhiány, a fluktuáció, a tanári kontraszelekció. Ahol gyakran cserélődnek a tanárok vagy átmenetileg nincs nyelvtanár, ott nem tanulnak a gyerekek. Ahol kevés a nyelvtanár, ott nem tudnak csoportbontást csinálni, nyelvet viszont nem lehet 30 fős osztálynak tanítani. Szülői jelzések szerint a tanulók 58 százaléka nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.
Ezt nem csak egy ellenzéki civil szervezet mondja. Annak a felmérésnek az eredményei sem túl hízelgőek, amit maga a kormány rendelt meg. Eszerint Magyarországon az iskolákban későn kezdődik el a nyelvtanítás és nem hatékony, hiába ülnek végig a gyerekek az általános iskolában 504 nyelvórát, a középiskolában pedig 432 órát. Nem megfelelő a tanítás módszertana, a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, és sok helyen nem tudnak csoportbontásban tanítani.
Ha nem érhető el mindenki számára a minőségi nyelvoktatás, a kevésbé tehető családból származó gyerekek kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Ez komoly esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.
2017 elején Székely László ombudsman, az alapvető jogok biztosa is azt állapította meg, hogy amíg az iskolai idegennyelv-tanítás helyzete nem javul, addig ez a követelmény rendszerszintű visszásságot okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot.
2018-tól először az első nyelvvizsga díját tették ingyenessé, később ezt kiterjesztették minden 35 év alattira, függetlenül attól, hogy van-e már valamilyen nyelvvizsgája. A nyelvvizsgák száma közben csökken.
Palkovics László korábbi oktatási államtitkár azt mondta: minden diáknak elég ideje van a felkészülésre, évek óta tudható a 2020-tól érvényes feltétel. Palkovics korábban azt mondta: a nyelvtanuláshoz könyvre, szótárra és sok tanulásra van szükség.
A 24.hu nemrég kiszámolta, hogy a 199 parlamenti képviselő 58 százaléka nem mehetne egyetemre, mert nincs nyelvvizsgája. A nagyobb létszámú frakciók közül a legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak nincs nyelvvizsgája (65 százalék).
Jól hangzó népszerűségi intézkedésnek tűnik, amit maga Orbán Viktor hirdetett meg: 2020-tól minden kilencedikes és tizenegyedikes diák kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra mehet. Ennek a programnak a részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de azokon biztos nem is segít, akik 2020-ban szeretnének felvételizni. A külföldi nyelvtanulások csak 2020 szeptemberétől indulnak. Ha ebből tizenegyedikesként tud is profitálni valaki, az legkorábban 2022-ben felvételizik, így ennek az intézkedésnek a hatása jóval később jelentkezhet.
2016-os adatok szerint a 3-4 éves alapszakokra, az 5-6 éves osztatlan szakokra és a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százalékának nem volt semmilyen nyelvvizsgája. Az arányt valamelyest módosíthatja, hogy a statisztika azokat nem mutatja, akik nyelvvizsga helyett inkább valamilyen idegen nyelvből tettek emelt szintű érettségit, amiért több felvételi pontot lehetett kapni.
2017-es cikkünkben egy statisztikus által végzett becslés alapján levezettük, hogy 2020-ban közel 10 ezer hallgatóval kevesebbet fognak tudni felvenni a nyelvvizsga hiánya miatt a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre.
A mostani adatok szerint egyes szakterületeket különösen súlyosan érinthet a nyelvvizsga követelmény. 2016-ban a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak csak 42 százalékának volt valamilyen nyelvvizsgája. Hasonlóan rossz volt a helyzet a társadalomtudományi, a sporttudományi, a bölcsészettudományi és az agrár képzéseken. Vajon így lesz-e elég ember az óvópedagógus-, a tanító vagy a tanárszakokra?
Demográfiai okokból eleve csökken a jelentkező diákok száma az egyetemekre. Ha a nyelvvizsga követelmény miatt még kevesebb hallgatót tudnak felvenni, az súlyosan érintheti az egyetemeket. Miután finanszírozásukat az ott tanuló hallgatók száma alapján kapják, főleg a kisebb vidéki egyetemek komoly összegektől eshetnek el, ami már a működőképességükre is hatással lehet.
Információink szerint ezt a problémát a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is érzékeli, de a generális szabályt nem akarják feloldani. Arról folyik az ötletelés, hogyan lehetne egyes szakokon mégiscsak átmeneti felmentést adni a nyelvvizsga alól. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nemrég azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési területen jelenleg nem magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, ezek ugyanakkor nemzetstratégiailag kiemelt fontosságúak, ahol "semmiképp nem veszíthetünk embert".