A kihalás elleni lázadás elérte a Kossuth teret

Viszonylag kevés tüntetésnek lehet az egyik fő követelése egy újabb minisztérium felállítása, a szombat délutáni Extinction Rebellion budapesti vonulása azonban kivétel volt. Az ökológiai katasztrófa, a fajpusztulás és tömeges kihalás elleni „lázadás” egy évvel ezelőtt indult Angliából, mostanra pedig Magyarországra is megérkezett. Az elmúlt héten tartott rendezvénysorozat csúcspontjaként a protestálók két minisztérium, a Fő utcai ITM és a Kossuth téri Agrárminisztérium között vonultak át dobokkal kísérve, az útvonallal is jelezve, hogy Magyarországon a környezetvédelemnek kormányszinten annyira nincs rendes gazdája, hogy az államigazgatásban is szét van szabdalva a terület.

Az Extinction Rebellion az a radikális környezetvédelmi mozgalom, mely nem riad vissza a hídfoglalásoktól, a tőzsdéhez való önragasztástól és az erőszakmentes ellenállás más formáitól, és a probléma szokásos politikusi halogatásával szemben azonnali és valódi cselekvésre szólít fel. Legutóbb Banksy újabb műve kapcsán kerültek be a sajtóba (a reménytelenségnek vége, eljött a taktika ideje – hirdeti a Rebellion jelképével ellátott, a művésznek tulajdonított street art), de a dolog komoly, az elmúlt napokban több, mint ezer embert tartóztattak le a brit rendőrök a polgári engedetlenség határozottabb formái miatt, de a mozgalom ettől csak még jobban látható, és globálisan is terjed. Ezekben a napokban nagyon sok országban, New Yorktól Pakisztánon át Ghánáig voltak klímavédelmi megmozdulásaik, és a kerekasztal-beszélgetések után most már Budapesten is utcára vonultak.

Elegünk van, elegünk van

– skandálták a résztvevők, ami néha megelünk vanba csúszott át az egyébként hűvös-szeles áprilisban. Elég sok külföldi (a beszélgetések alapján jellemzően hosszabb ideje Magyarországon élő, itt tanuló fiatalok) jött el, és a molinókon is legalább annyi volt az angol nyelvű felirat, mint a magyar: „Travel by train”‚ (utazz vonattal); „Good planets are hard to find” (Jó bolygót nem könnyű találni); „Save the arctic, you massive dickheads” (Mentsétek meg a sarkvidéket, idióta faszfejek), néhány „Több fát” és „Elég volt a duma, kiszárad a Duna” követelés mellett.

Fotó: Kolozsi Ádám / Index

Angliában nagyon pörög a médiában is az Extinction, a Kihalni esélyes néven futó pesti tüntetésen viszont maximum 2-300-an vonulhattak át, bővenkönnyedén elfértek a Margit-híd járdáján. Teljesen alulról jövő kezdeményezés volt, nemhogy pártok (politikusfélék közül csak Vágó Gábort láttuk a kutyájával), de a beágyazottabb civil szervezetek sem képviseltették hivatalosan magukat, bár, a Greenpeace-től például voltak. Lényegében egy nagyobb baráti társaság volt a szervező, akik egyébként közösségi javítóműhelyt meg állatjogi teaházat csinálnak, nem mellesleg pedig mindannyian vegánok.

Klímaügyben a jelek szerint a vigyázó szemeket most Londonra kell vetni. Ők két hónapja  vették fel a kapcsolatot az angolokkal,, de nagy zöld internacionálé helyett inkább csak közös ötletelésekről van szó. „Angliában is gyorsan megértették, hogy itt nagyon más a közeg és a protestkultúra is, Kelet-Közép-Európában nem lehet olyan radikálisnak lenni, az csak visszaütne” – mondta nekünk menet közben az egyik önkéntes szervező.

Mi nem akartunk hidakat foglalni, vagy ilyesmi, bármit csinálnánk, a média nagy részében úgyis csak negatív képet festenének rólunk.

A protestáló vegánok mellett a ferihegyi légi közlekedés miatti szívások ellen tiltakozók színesítették a pesti tüntetést. A Rákoshegyről indult Kulturált Légiközlekedésért Egyesület az a társaság, akik vagy egy évtizede próbálnak fellépni a reptér megnövekedett forgalma és a lakóövezetek feletti fel- és leszállópályák miatt; ők is benne voltak, hogy az elmúlt hónapokban politikai téma lett a megnövekedett budapesti légi közlekedés. A Tarlós által bejelentett éjszakai repülési tilalom azonban a civil szervezet szerint csak elterelés, hiszen az lényegében idáig is érvényben volt, és az új fapados reptér kapcsán felmerült városokat sem tartják komoly megoldásnak. „Tíz év alatt azt láttuk, hogy a bírósági út nem működött, a döntéshozók nem tárgyalnak velünk, úgyhogy a radikalizálódás egy lehetséges út” – mondta nekünk az egyesületet vezető Frik Zoltán, és a londoni Heathrow lezárását hozza fel példának.

Fotó: Kolozsi Ádám / Index

Az Extinction Rebellionnak valószínűleg jót tenne, ha több ilyen, egy-egy ügyre szerveződő mozgalom kapcsolódna hozzájuk, de nemzetközi szinten már így is komoly változás, hogy a radikális klímavédelem már túl van azon a szinten, hogy csak úgy be lehetne állítani pár, könnyen kifigurázható alak hóbortjának, mint akár néhány évvel ezelőtt.

Az Extinction Rebellion arra jött létre, hogy valódi lépésekre kényszerítse a döntéshozókat. Nem lehet az egyént okolni, nem megoldás, hogy rákenjük az egyes emberre a felelősséget, vagy hogy mondjuk betiltjuk a műanyag szívószálakat, amikor az egész rendszer az emberek, az állatok és a környezet kizsákmányolására épül.

– mondta Illés Katalin, a tüntetés egyik szónoka a Kossuth téren. Azon kívül, hogy a becslések szerint „legfeljebb  15 évünk van, hogy valódi lépéseket tegyünk az ökológiai összeomlás és a tömeges kihalások ellen”, azt hangsúlyozta, hogy „a  világ leggazdagabb 10 százaléka felel a széndioxid-kibocsájtás 50 százalékáért, miközben az alsó 50 százalék csak 10 százalékért”.

Hogy mit tehet egy Magyarország méretű ország? A tüntetők az önálló minisztériumi tárca visszaállítása mellett ökológiai vészhelyzet kihirdetését, a fenntartható mezőgazdaság támogatását, a nagy ökológiai lábnyomú állatfeldolgozás adókedvezményeinek megszüntetését, a közösségi és kerékpáros közlekedés komolyabb fejlesztését követelték többek között Budapesten.

(Borítókép: Kolozsi Ádám / Index) 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!