150 évig átlátható volt a kormányzás, Orbán szakított a hagyománnyal

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítottunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

Az első Orbán-kormány egy huszáros vágással 150 év hagyományával szakított, amikor hatalomra jutása után eltörölte azt az előírást, hogy a kormányüléseket rögzítsék az utókornak. 

A levéltárban a mindenkori kormányok (minisztertanácsok) ülésein elhangzottak lényegében 1848-tól hozzáférhetők és kutathatók. A rendszerváltás előtt a Németh-kormány magnós jegyzőkönyvezésbe kezdett, amit Antallék és Hornék is átvettek, Orbánék viszont egy 1998 júliusi kormányhatározattal, az 1090/1998-assal eltörölték a hangfelvételrögzítési kötelezettséget, és a jegyzőkönyvről átálltak a rövid emlékeztetőkre. Ezeket Müller György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára (ma a Közszolgálati Egyetem tanára) állította össze a jegyzetei alapján. Az összefoglalókat a kormány titkosította, a Népszabadság korabeli információi szerint olykor 50 évre is.

Az ügy 1999 áprilisának végén lett forró téma, az adatvédelmi biztos ekkor lebegtette meg, hogy még abban a hónapban befejezi az erről szóló vizsgálatát. Végül ez augusztusra csúszott. Majtényi László 

és felkért két minisztert, hogy találjanak ki valami jogi megoldást. 

Majtényi nem a teljes átláthatóságot, azonnali hozzáférhetőséget követelte, lényegében ő is azon az állásponton volt, hogy az a kormány döntéshozatalát zavarná. De hogy utóbb se lehessen megismerni, mi zajlott, az szerinte alkotmány- és törvényellenes is. Azt is javasolta, hogy csak akkor legyenek titkosak az összefoglalók, ha a törvényi szabályozás is engedi ezt.

A kormány lesöpörte Majtényi javaslatát, azt válaszolták, hogy nem közérdekűek a kormányülésen elhangzottak, illetve jegyzőkönyvek nélkül is átlátható a kabinet működése. Majtényi ezt tudomásul vette. 

A Nyilvánosság Klub viszont az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az kötelezze a parlamentet a megfelelő törvényi szabályozásra. A kormány a huzavonát megelégelve az állam- és szolgálati titokról szóló törvényt módosította 1999 decemberében úgy, hogy minden adat, amelynek nyilvánosságra kerülése az államszervezet működését zavarná, államtitokká nyilvánítható. A kormányülésekről készült összefoglalókat és emlékeztetőket legfeljebb ötven évig államtitokká lehet minősíteni az akkor elfogadott jogszabály szerint.

Az Alkotmánybíróság az eredeti beadványról 2006-ban döntött, és kimondta, hogy a jegyzőkönyv és hangfelvétel hiánya "közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát". Az AB szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét.

Az akkori szocialista többségű parlament törvényt alkotott, hogy a kormányülésekről hangfelvétel készüljön, ám 2010-ben egy kormányrendelettel a második Orbán-kormány megint kiszedte a hangfelvételi kötelezettséget a szabályozásból. A rendelet miatt az akkori adatvédelmi biztos, Jóri András 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult. Az ombudsman indítványát az AB a működésére vonatkozó jogszabály változása miatt sosem bírálhatta el.

Tavaly aztán Orbánék törvényt is módosítottak, hogy ne kelljen felvenni a kormányülést: a2010. évi XLIII. törvény 17. §-a mondta ki, hogy az ülésekről hangfelvétel készül. Ez a passzus egy Semjén Zsolt-féle módosítóval simán hatályát veszítette.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)