Ballagásokkal és nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődik az érettségi szezon

Pénteken és a hétvégén országszerte elballagnak a diákok a középiskolákból, emlékeztet az MTI.

Az állami hírügynökség arról is beszámolt, hogy a ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált.

A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek kezdetű magyar népdal, írják, felidézve azt is: népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig a folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Idén is közzétette felhívását a Kézenfogva Alapítvány, amely hagyományteremtő akcióját 2016-ban indította el. Ennek jegyében a ballagást megelőző napokban, hetekben a kezdeményezéshez csatlakozó végzős diákok rokonaiktól, ismerőseiktől azt kérik, hogy a ballagásukra szánt drága csokrok helyett jelképes ajándékkal készüljenek és a ballagásra szánt virágok árának egy részét fordítsák inkább jótékony célra, és segítsék közösen a fogyatékossággal élő fiatalokat.