Folytatódik az OBH elnöke és a bírók közötti jogvita az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság előtt van az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti konfliktus ügye, közölte Trócsányi László kedd este az MTI-vel. Az igazságügyi miniszter kiemelte: sem korábban, sem most sincs abban a helyzetben - mint hivatalban lévő igazságügyi miniszter -, hogy állást foglaljon a vitatott kérdésben, sőt jogilag csak az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés és bizonyos részleteiben a bíróság jogosult állást foglalni és dönteni.

Jelenleg az ügy az Alkotmánybíróság előtt van, ami azt jelenti, hogy az ombudsman megkérdőjelezte a testület (OBT) legitimitását

mondta az állami hírügynökség szerint az igazságügyi miniszter. Ez ugyanakkor nem fedi a valóságot. Székely László ombudsman ugyanis beadványában nem állította, hogy az OBT törvénytelenül működne, ahogyan az sem igaz, hogy a Handó Tünde eljárását érintő törvényességi kifogásoknak bármiféle köze lenne az OBH-elnököt ellenőrző testület létszámát érintő vizsgálathoz.

Az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki  nézeteltérés , miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó Tünde novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.

Az ombudsman márciusban maga is felidézte, Handó Tünde tett arról jelzést, hogy 2018 folyamán az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagok választására nem került sor és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselete nem biztosított a testületben. Az OBH elnöke szerint emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik, más értelmezés szerint viszont nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.

A hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára nem terjed ki az alapjogi biztos hatásköre, ezért nem tehetett arra nézve megállapítást, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e. Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy a jelen helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT Alaptörvénnyel összhangban történő működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését

– írta Székely László, aki tehát nem saját törvényességi aggályai, hanem kifejezetten az OBH elnökének kezdeményezésére indítványozta az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény OBT-re vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését. Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.

Az OBT vezetősége, mint azt az Indexnek adott interjúban elmondták, magukat és működésüket teljes mértékben a jogszabályokkal és az alkotmánnyal egyezőnek tartják, az alkotmánybírósági vizsgálattól tehát nem tartanak, Fatalin Judit OBT-elnök és Vadász Viktor szóvivő azt is kifogásolták, hogy Handó Tünde összemosta ezt a létszám-vizsgálatot a saját törvénysértéseit, sőt törvénysértő gyakorlatát érintő, és végül az OBH-elnök elmozdítását kezdeményező határozatukkal. 

Az OBT a helyzet tisztázása érdekében egy úgynevezett „Amicus Curiae” beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és – mint érintett, de nem ügyfél az eljárásban – kifejtette jogi álláspontját. Az OBT elnöke szerint az alapvető jogok biztosának beadványa jelenlegi formájában nem is lenne befogadható, az Alkotmánybíróságnak vissza kellene utasítania.

Az indítvány tárgyának nincs összefüggése az alapvető jogokkal, így az alapvető jogok biztosa olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre választ kapva nem tudná azt semmilyen eljárásában felhasználni. A bírósági igazgatási szervek működése – mint önálló hatalmi ág – teljes egészében a feladatkörén kívül esik

- vetette fel a beadvány. Az OBT-vezetőség szerint ráadásul itt nem is alkotmányjogi problémáról van szó, az OBH és OBT közötti véleménykülönbség nem az Alaptörvény eltérő értelmezésére vezethető vissza. Már csak azért sem vezethető vissza az alkotmányos szabályokra mindez, mert az ombudsman, és Handó Tünde által is emlegetett passzus, azaz az alaptörvény 25. cikke

az OBT tagok létszámára és a bírósági szintenkénti képviseltre egyáltalán nem tartalmaz utalást.

Ilyet csak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény tartalmaz, amelynek értelmezésére az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, állítja az OBT. Érvelésük szerint tehát, ha az Alkotmánybíróság az ügy érdemében állást foglalna, azzal átvenné a jogalkotó szerepét, és a politika eszközévé válna.

Az OBT szerint ugyanakkor a tartalmi érvelés, miszerint létszámhiányosan működésképtelenek, sőt, törvénytelenek lennének, szintén téves. Főként azért, mert a sarkalatos törvény a határozatképességet tíz fő létszámhoz, nem pedig minden bírósági szint képviseletéhez kötötten határozza meg, jelenleg pedig 11 fővel működik az OBT.

A beadvány utal arra is, hogy az OBH elnöke "saját felróható magatartásával idézte elő és tartja fenn azt a helyzetet", amelyben az őt felügyelő OBT működőképességének hiányára hivatkozhat. Mindezzel az OBT arra utal, az OBH elnöke nem intézkedik póttagválasztó küldöttgyűlés megszervezése iránt, és megtagadott minden további intézkedést annak érdekében, hogy az OBT létszáma póttagválasztással 15 főre egészülhessen ki.

Borítókép: Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal elnöke beszédet mond a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián az Országházban 2019. április 24-én. MTI/Kovács Attila