Mit szólna, ha a nyelvvizsgán egy számítógéppel kellene beszélgetnie?

Alaposan felkavarta a vizet a nyelvvizsgapiacon egy új szereplő megjelenése. Igen, ma már nyelvvizsgapiacról beszélünk, hiszen 2000 óta már nem csak az egykori Rigó utcai nyelvvizsgaközpontban lehet vizsgát tenni. A piacon több tucat szereplő működik. Aki megfelel a szigorú követelményeknek, az vizsgáztathat. A vizsgák is különbözőek, a lényeg, hogy a tesztek megfelelően mérjék az adott szintű tudást. A vizsgák színvonala felett a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) őrködik, amely kétévente újítja meg az engedélyeket. Egy nyelvvizsga díja 30-40 ezer forint körül mozog. Tavaly 120 ezer ember tett valamilyen fokú vizsgát. Bár a nyelvvizsgázók száma a korábbi évekhez képest csökkent, a piacnak új lendületet adhat, hogy 2020-tól előírás lesz az egyetemi felvételiknél egy B2-es (középfokú) nyelvvizsga.

Angolul kell beszélgetni egy számítógéppel

A NYAK márciusban egy egészen újszerű, teljesen számítógépen zajló nyelvvizsgát akkreditált. A Katedra Nyelviskolához kötődő, magyar fejlesztésű iTOLC nyelvvizsgán a jelentkezőnek végig egy számítógép előtt kell ülnie. Ezen tölti ki az írásbeli tesztet, ezen írja az önálló fogalmazást, majd a gépen hallgatja meg az idegen nyelvű szöveget, ott kell megválaszolnia az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

Az igazán izgalmas az, hogy a szóbeli vizsga sem egy bizottság előtt zajlik: a vizsgázónak a számítógéppel kell beszélgetnie. Gyakorlásként négy kérdést kap, hogy megszokja a számítógépnek való válaszadást. Ezt még nem értékelik. Ezután már élesben kell beszélnie a mikrofonba. A képernyőn kap egy témát és hozzá négy irányítási szempontot, majd erről kell beszélnie maximum három percig a mikrofonba. A következő feladatban egy gépi hanggal kell párbeszédet folytatnia egy adott témában, beszédhelyzetben. A vizsgázó egyenként indíthatja el a hat külön hangfelvételt, melyekből a párbeszéd áll, meghallgathatja őket kétszer, majd válaszolnia, reagálnia kell az elhangzottakra. Felvételenként maximum egy percig beszélhet, de ha úgy érzi, hogy nem tud többet mondani, akkor továbbléphet a következő kérdésre.

A legérdekesebb a társalgási feladat, amihez a számítógép képernyőjén egy videót kell elindítani. Az egyik feladatban például két embert lát beszélgetni egy kávézó asztalánál, de a kameraállás olyan, mintha a vizsgázó lenne az asztaltársaság harmadik tagja. A két ember beszél valamiről, feltesz egy kérdést, majd a vizsgázó felé fordulnak, és várják a választ. A vizsgázó itt is egyenként indíthatja el a videófelvételeket, ezeket is megnézheti kétszer, mielőtt válaszol rájuk. Felvételenként itt is maximum egy percig beszélhet, de ha úgy érzi, hogy nem tud többet mondani, akkor továbbléphet a következő kérdésre.

Johnnak mellei vannak

Azt majd a piac dönti el, hogy ez vonzó lesz-e a vizsgázóknak, vagy jobban bíznak abban, ha valódi emberek előtt kell beszélniük. A robotizált vizsga újdonsága a másik oldalról abban van, hogy felgyorsítja a kitöltött tesztek értékelését. Ezt sem lehet persze teljesen automatizálni. A megírt fogalmazást vagy a számítógépnek adott válaszokat természetesen emberek, nyelvtanárok értékelik a felvételek alapján.

Az új nyelvvizsga ellen több szakmai fórumon is éles kritikákat fogalmaztak meg, amelyek egyáltalán nem a számítógépes lebonyolítást kifogásolták. Az egyik komoly probléma, hogy a iTolc honlapján az induláskor megjelent próbatesztsororokban (angol B1, B2 és C1) számos hiba és furcsaság szerepelt. A Nyest.hu nyelvtudományi szakportál például azt írta: „A hibák többsége nem csupán gondatlan kapkodásból eredő, egyszerű helyesírási hiba, elgépelés, hanem komoly nyelvi-logikai hibák is szerepelnek a vizsgasorokon.” Kérdés, hogy vajon a nem ismert éles tesztfeladatokban is ilyen sok hiba lesz-e, mert az hiteltelenítené a többi vizsgát is és úgy általában a nyelvvizsgát – mondják a bírálók. Volt, aki azt is felvetette, vajon a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ hogyan fogadhatott el ilyen vizsgát.

A iTOLC honlapján az induláskor közzétett példafeladatsorokban tényleg sok furcsaságot lehetett látni, amelyeket azóta levettek vagy javították. A szimpla elgépelések mellett előfordult, hogy a feladatok angol nyelvű leírása is nyelvtani hibákat tartalmazott, nem egyeztetett vagy csak döcögős mondatok szerepeltek bennük. A feleletválasztós feladatok között is akadtak olyan előre megadott mondatok, amelyeket ha a vizsgázó írt volna le, tőle biztos pontot vontak volna le. Egy példa: „The tattoo is on John's breast” – volt olvasható az egyik feladatban, csakhogy a férfiaknál a mell csak orvosi értelemben breast (pl. mellráknál), valójában a chest szót használják, hacsak John nem növesztett női melleket magának.

A könyvszagú angol és az élő angol 

Az iTolc szerint azonban ezek a bírálatok részrehajlóak, túlzóak, lejárató céllal készültek, és több ténybeli torzítást tartalmaznak. Elismerték, hogy a honlapjukon megjelent próbafeladatokban voltak hibák, ezek azonban állításuk szerint értelemszerűen nem az éles nyelvvizsgatesztekből vett példák voltak. Az éles vizsgasorok fejlesztésének minőségbiztosítási rendszere kizárja bárminemű hiba előfordulását.

A valóban hibás példafeladatokat javították, a furcsaságokról viszont azt írták: az ő vizsgájuk napjaink valós nyelvhasználatát és nyelvtudását méri, nem egy már nem létező és nem használt hiperkorrekt, akadémikus nyelvi állapotot. Szerintük az autentikus nyelvhasználat fontos érték, és a nyelvvizsgáknak is ezeket kell tükrözniük. Ha ezt akarják mérni, akkor ezek a fésületlenségek a vizsgákban megjelenő szövegekben is megmutatkoznak. Az angol nyelv él és fejlődik, változik, és például ma már széltében-hosszában többes számba teszik a training szót, amit az egyik kritika kifogásolt. A kifogásolt szövegrészletek egy része autentikus, eredeti natív szöveg, amelyet anyanyelvi nyelvhasználó is ellenőrzött és nem talált hibásnak. A bírálatok miatt végül ezeket mégiscsak hiperkorrigálták.

A bírálatok másik része arra vonatkozott, hogy az iTOLC már az indulás utáni első hónapra rögtön 26 vizsgaidőpontot hirdetett meg angolból és németből különböző szinteken. Fontos alapszabály, hogy ugyanaz a feladat a nyelvvizsgán egy éven belül nem szerepelhet újra. Az újabb és újabb feladatlapok gondos ellenőrzése, a hibák gondos kiszűrése viszont sok embert, időt és energiát igényel. Nem véletlen, hogy a nagy nyelvvizsgaközpontok egy évben legfeljebb 8-10 időpontot hirdetnek csak meg. A bírálatok kétségbe vonták, hogy a iTOLC nyelvvizsgaközpontnak lesz-e elég energiája a vizsga minőségének garantálására, folyamatosan új feladatok és feladatsorok előállítására.

Sok vizsgaidőpont, kevés vizsgázó

Itt érthetőek lehetnek a piaci aggodalmak, hiszen a nyelvvizsgázók a nyelvvizsgadíjat annak a központnak fizetik, ahol leteszik a vizsgát. Vajon ez a dömping el fogja szívni a jelentkezőket a többiektől? Úgy tűnik, erről egyelőre szó sincs. A számítógépes vizsga kapacitása ugyanis erősen korlátozott. A budapesti központ egy alkalommal egyszerre 6-8 embert tud csak vizsgáztatni. Később feltehetően vidéken is terjeszkednek, így egy időben 20-30 ember vizsgázhat majd számítógépen. Ha egy időben tartják a vizsgákat, akkor nem kell mindenhol új feladatsort készíteni.

Az iTOLC közlése szerint ha egy vidéki városban 6 vizsgagép lesz, és egy évben 80 időpontot adnak meg, a vizsgahely kapacitása 480 vizsgázó/év lesz. Más vizsgarendszerekben ennél jóval több vizsgát is lebonyolítanak egy városban egy év alatt. Az iTOLC készítői számoltak a nagy számú vizsgaalkalommal, ezért olyan nagyságú feladatbankot hoztak létre, amiben egy éven belül nem fognak feladatok ismétlődni.

Első látásra úgy tűnhetett, hogy az új szereplő egy „fapados” vizsgával akar betörni a piacra, és a 2020-es egyetemi nyelvvizsga-követelmény miatt el akarja szívni a többiek elől a vizsgázókat. A fapados szó azonban semmiképpen nem illik rá. Az iTOLC nyelvvizsgát több mint hároméves kutatómunka előzte meg, amelyben közel 30 szakember, köztük egyetemi kutatók, tanárok, egyetemi angol és német nyelvpedagógiai tanszékek oktatói vettek részt. A feladatsorokat összesen több mint 800 diák részvételével előre is tesztelték. A 250 millió forintos fejlesztésre 132 millió forint európai uniós kutatás-fejlesztési támogatást is kaptak.

A hibás próbafeladatok miatt többen azt sem értették, hogyan engedhette át ezt a vizsgát az Oktatási Hivatalban működő Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ. A NYAK azonban az első akkreditációs kérelem benyújtása után elsőre, hiánypótlás nélkül akkreditálta a vizsgát. Ezt az Index kérdésére az Oktatási Hivatal is megerősítette. Mint írták: az akkreditációs eljárásban a NYAK szakértői tanácsadó grémiuma, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület, valamint a szakértők egyöntetűen megállapították, hogy az iTOLC Nyelvvizsgaközpont és nyelvvizsgarendszere minden tekintetben megfelel a nyelvvizsgáztatást szabályozó kormányrendelet előírásainak. Az Oktatási Hivatal meggyőződött arról is, hogy a vizsgaközpont a többéves fejlesztő munkája alapján rendelkezik annyi feladatsorral, hogy teljesíteni tudja a kormányrendelet előírását. A honlapra az akkreditáció után felkerülő modellfeladatsorok ellenőrzése nem része az akkreditációs eljárásnak. Ahogy a többi nyelvvizsgaközpontot, az OH két év múlva az iTOLC-ot is újabb átfogó ellenőrzés alá veti majd.  

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!