Orbán háta mögött lobbizott a két államtitkár, a lábuk sem érte a földet

botrany lockheed
2019.05.20. 05:24

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítottunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseihez és motivációihoz, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

Fideszes magyar szenátorok szerették volna elintézni, hogy egy vadászgépgyáros ismerősük amerikai nagykövet lehessen itt Budapesten. 

Elég bizarrul hangzik az 1999 május végén kirobbant botrány egymondatos összefoglalója, nézzük sorjában, hogy pontosan mi történt, és mi vezetett két fideszes államtitkár bukásához. (Azért nem hároméhoz, mert egyikük sajnálatos módon elhunyt a botrány napjaiban.)

A Népszava robbantotta ki május 19-én az ügyet egy levél nyilvánosságra hozatalával. A levél parlamentes, "Országgyűlési képviselő - Fidesz Magyar Polgári Párt" feliratú fejléccel, angol nyelven íródott, a címzett Jesse Helms szenátor, az USA külügyi bizottságának elnöke, és Joe Biden szenátor volt. Azt kérték benne, hogy Steven M. Jones legyen az USA következő nagykövete. Három fideszes politikus, Gyuricza Béla nemzetbiztonsági főtanácsadó, Balsay István miniszterelnökségi államtitkár és Selmeczi Gabriella TB-alapokat felügyelő államtitkár aláírása látszik a lap alján, de a szöveg szerint 31 további fideszes "szenátor" is támogatja a kezdeményezést, köztük például Bánki Erik, Mádi László.

A levél különösen szokatlan volt amiatt, hogy akkor még szinte friss volt a nagykövet, Peter Tufo kinevezése, még minimum 2-3 évig lehetett számítani arra, hogy posztján marad. Meg persze azért is, mert nem a fogadó ország szokott dönteni a nagykövet személyéről.

De kicsoda Steven M. Jones?

Ez is egy olyan pont volt a sok közül, ami miatt egészen furcsa volt a levél. Jones ugyanis a Lockheed Martin nevű, katonai repülőgépeket, védelmi eszközöket gyártó óriásvállalat pénzügyi vezetője volt. Némi köze volt persze Magyarországhoz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara magyarországi tagozatának tagja volt, pár havonta ellátogatott az országba. És hogy miért pont ezek a fideszesek javasolták, és miért pont őt?

Annyi bizonyos, hogy a Lockheed akkor éppen F16-osokat akart eladni Magyarországnak, Magyarország pedig - akkor épp nem -, egyszer majd vadászgépeket akar venni. Gyuricza többször is járt a cég amerikai központjában. A székesfehérvári expolgármester Balsay akkori nyilatkozatai szerint azt szerette volna elérni, hogy a Lockheed Székesfehérvárra telepítse egy üzemét, Selmeczinek pedig a barátja, Rónai Gábor a cég magyarországi alkalmazottja volt. A Blikk például olyan szaftos részletekkel szállt be a történetbe, hogy

Rónai a Kempinskibe jár reggelizni Selmeczivel, a páros svédasztalról válogatja a finomságokat. Egy ilyen reggeli személyenként 4400 forintba kerül.

A Lockheed akkortájt állítólag a tébé informatikai rendszerének fejlesztése iránt is érdeklődött. És tegyük hozzá, hogy a cégnek voltak kemény korrupciós ügyei világszerte, amikor is a lobbitevékenységük - fogalmazzunk úgy - átcsúszott egy határon. Japánban például tizenkétmillió dollárral, amit kenőpénzként osztottak ki.

Volt is botrány a magyar levélből, nem kicsi.

Még a CNN is beszámolt róla. Gyuricza akkor már kórházban feküdt, pár nap múlva elhunyt. Selmeczi és Balsay pedig lemondott, méghozzá úgy, hogy előtte találkozót kértek Orbán Viktortól, aki nem akarta őket fogadni, majd simán elfogadta a lemondásukat.

Döntését azzal indokolta, hogy mindkét államtitkár "államvezetési, szakmai hibát követett el, mivel nem tartotta be a kötelező egyeztetési eljárási rendet". Magyarul nem egyeztettek senkivel.

Az államvezetésen belüli szabályokat be kell tartani. Ha az egyeztetés megtörtént volna, akkor mód lett volna arra, hogy a készülőfélben lévő hibát megelőzzük

- mondta Orbán.

A Miniszterelnökség június legelején zárta le a vizsgálatát. Eszerint nem merült fel korrupciós gyanú az ügyben. Ugyanebben a vizsgálatban kvázi hamisítással vádolták meg a Népszavát, azt állítván, hogy volt ugyan egy hasonló levéltervezet két példányban, de azt nem küldték el Selmecziék sehova, és a szövege is más volt.

Hogy pontosan mi történhetett, az az RTL aznapi híradójából derült ki: eszerint Selmecziék valóban írtak egy kicsit más szövegű lobbilevelet, de a Lockheednél gyerekesnek tartották az ötletet, és lebeszélték a magyarokat az egészről. 

Jones azonban azonban egy fénymásolatot magával vitt a cég texasi központjába, és ott meghamisította. Átírta a szöveget, kihagyta belőle a Lockheedet, és ráfénymásolta az aláírásokat.

A Lockheed pár nap múlva adott ki egy eléggé semmitmondó közleményt. Eszerint Jones távozott a cégtől, a levéltervezetről pedig a cég tényleg  tudott, de intézkedett, hogy ne továbbítsák a magyarok. "A cég egy Fort Worth-i alkalmazottja azonban a levél egyik változatát módosította, és elküldte Magyarországra", írták. A botrányban Rónai Gábort, Selmeczi barátját is felfüggesztették.

Az első Orbán-kormány 2001 őszén mindenki meglepetésére a Gripenek mellett döntött az F16-osokkal szemben. Selmeczi jelenlegi is parlamenti képviselő, Balsay István nyugdíjas, egy, a 70. születésnapjára íródott cikk szerint szakértőként segíti Fejér megyét és a két megyei jogú várost, Székesfehérvárt és Dunaújvárost. Jones a LinkedIn profilja szerint a Boeingnél dolgozik.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)