Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Most tudjuk megmutatni, hogy Orbán nem egyenlő Magyarországgal

03
2019.05.21. 15:54
A Momentum Mozgalom azt szeretné, hogy az uniós forrásokat fordítsa Magyarország végre azokra, akiknek az EU szánta: a magyarokra. Cseh Katalin, a párt listavezetője az Indexnek beszélt arról, hogyan alakítanák át az uniós intézményrendszert és főként a pénzosztást, amivel nemcsak a renitenseket reguláznák meg, hanem visszavernék a populisták mantráit is. Cseh Katalin azt is elárulja, mely ellenzéki párttal tudja elképzelni a közös uniós parlamenti munkát.

Miért van nagyobb szükség Cseh Katalinra Brüsszelben, mint Budapesten?

Szerintem itt azt a kérdést kell feltenni, hogy van-e szükség új emberekre a politikában? Például fiatalokra, nőkre, vagy akár nem hagyományos, hanem mondjuk egészségügyi hátterű emberekre, olyanokra, akik ezeket a speciális szakmákat is tudják képviselni, akár az európai színtéren is, magas szinten az európai politikában. Én azt gondolom, hogy egyértelműen nagyobb sokszínűségre, másfajta, új emberekre van szükség az európai politikában, akik kicsit fel tudják rázni és akár változásra késztetni azt az elitet, amely az elmúlt években nagyon lassan, tétován reagált az olyan válságtünetekre, mint a populisták térnyerése, vagy a brexithez vezető társadalmi folyamatok Nagy-Britanniában. Ha meg akarjuk őrizni Európa egységét, akkor más hozzáállásra lesz szükség, új emberekre. Én ilyen leszek az Európai Parlamentben (EP).

EP-listavezetők, sorozatban

Az EP-választási kampány hajrájában az összes listaállító párt listavezetőjétől interjút kértünk. A Fidesz listavezetőjén kívül mindenki jelezte, hajlandó leülni velünk beszélgetni. Trócsányi Lászlót végül egy fóruma után kérdeztük, a valódi listavezetői interjúkat pedig sorozatban közöljük. Eddig a következőket olvashatták: Gyöngyösi Márton (Jobbik), Döme Zsuzsanna (Magyar Kétfarkú Kutya Párt), Vágó Gábor (LMP), Tóth Bertalan (MSZP) és Thürmer Gyula (Munkáspárt).

Talán demagóg felütés, de ha már a szakmai hátterét említi: a magyar egészségügynek Cseh Katalin doktorra, vagy éppen a magyar belpolitikának egy egészségügyi szakpolitikusra nem lenne inkább szüksége?

Nem biztos, hogy Budapestről többet tehet egy egészségpolitikus a magyar betegekért jelenleg, mint Brüsszelből. Alapvetően azért kezdtem el a politikával foglalkozni, mert a kollégáim és a betegeim körében közvetlenül tapasztaltam a problémákat, a mindennapi küzdelmet a magyar egészségügyben. Éppen ezt a helyzetet szeretném megváltoztatni: hogy az egészségügyi szakmában dolgozóknak jobb, kényelmesebb és biztosabb legyen a boldogulása, kielégítő a megélhetése, a betegeknek pedig ugyanígy jobb, kényelmesebb és biztosabb a gyógyulása. Ezért szeretnék dolgozni az EP-ben, mert meggyőződésem, hogy most Európában kell elérni olyan változásokat, amelyek kihatnak a magyar helyzetre.

Orvosként az európai döntéshozóknak közvetlenül bizonyíthatom, hogy például azok a strukturális pénzalapok, amelyek az egészségügyi infrastruktúrát fejlesztették volna, nem jó helyre mentek el. Változtatnia kell az EU-nak, hogy a pénzeket tényleg arra költsék, amire a tagállamokban szükség van. Mert ma az egészségügyi ellátás fenntartása tagállami kompetencia. De mi van akkor, ha egy tagállam nem látja el ezt a feladatot? Én el tudom mondani a magyar történetet, hogy hogyan lehet szépen felújítani, kifesteni egy-egy kórházat, amire persze szükség van és ami nagyon jó, csak éppen közben nem fordítható az EU-s forrás arra, amire a legnagyobb szükség lenne: hogy a nővérek, a betegágyak mellett dolgozók tisztességes bért kapjanak, vagy hogy a mindennapos fenntartásra elég pénz jusson, ne pedig adósságot halmozzanak az intézmények. Jelenleg ezt EU-s pénzekből nem lehet támogatni, és szerintem ez baj. Orvosként azt tudom majd megmutatni, hogy hol van a legnagyobb szükség az európai adófizetők pénzére az egészségügyben.

A Momentum programja és kampányszlogenje is kiköti: uniós pénzt csak egészségügyre, oktatásra és munkahelyekre lehessen költeni. De ez pontosan mit is jelentene?

Mi úgy véljük, hogy a jóléti államnak három olyan pillére van, amelyeket meg kell erősíteni. Azt, amely biztosítja, hogy Európa összes országában, ha nem is egyforma, de legalábbis hasonló eséllyel és minőséggel kapjon ellátást, ha beteg egy állampolgár. Hogy hasonló eséllyel tudjon egy gyermek, illetve fiatal felkészülni a XXI. század kihívásaira, hasonló, azonosan magas színvonalú tudást szerezhessen Európa-szerte. És hogy biztonságban, azonos színvonalon tudjon boldogulni valamennyi európai. Az egészségügy, az oktatás és a megélhetés a három fokmérő, ezek lehetnek az alappillérei az európai életnek. Mi azt látjuk, hogy azok az uniós pénzek, amelyek Magyarország felzárkóztatását célozták, nem azt szolgálták, hogy a magyarok európai életet élhessenek. Naponta kétmilliárd forintot kaptunk az Európai Uniótól. Ezt a pénzt elherdáltuk, eltékozoltuk, kevesek gazdagodtak belőle. Mi azt szeretnénk, hogy ezt a pénz fordítsuk végre azokra, akiknek az EU szánta: a magyarokra.

Évek óta zajlik a vita arról, hogyan használtuk fel az uniós forrásokat, hogy például fontos az úthálózat fejlesztése, de körforgalmakból nem lehet hosszútávon megélni. De az is világos, hogy a magyar agrárium és számos egyéb ipari szegmens is összeomlana az uniós pénz nélkül. Ha nem lehetne másra fordítani uniós forrást, csak egészségügyre, oktatásra és munkahelyekre, azt hogy élné túl a gazdaság?

Alapvetően azt szeretnénk elérni, hogy az uniós pénzek minél nagyobb részét ne a tagállami kormányok, hanem a politikai és egyéni érdekektől mentesen működni képes Európai Bizottság ossza ki. Azt pedig jobban meg kívánjuk határozni, hogy az uniós pénzt, amit egy tagállami kormány oszt, mire lehessen fordítani. Hiszen látjuk, hogy a térkövezés, a kilátóépítés, meg a társadalmi haszonnal minimálisan bíró látványprojektek lett a „modell”, ezekre ment el az uniós forrásaink hatalmas része, mert nem volt megszabva az, hogy mire és hogyan lehet költeni ezeket.

Mi természetesen nem szeretnénk elvenni a pénzt az agráriumtól, egyetlen magyar gazdának vagy vállalkozónak sem okoznánk nehézséget azzal, hogy közvetlenül az uniós intézményektől kapnák meg ezeket a támogatásokat. A felesleges beruházásoknak szeretnénk gátat vetni és a tagállami kormányok, sokszor politikai motivációjú, a haverok gazdagodását jelentő költekezését megállítva, szigorú feltételeket szabni. Pontosan azért kampányolunk az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett, mert logikus elvárás, hogy követni lehessen a pénzek útját. Látni kell, hogy az uniós pénzek elherdálásának oka, a mögöttes mozgatórugója a korrupció. És az EU nem rendelkezik olyan eszközökkel, hogy felügyelni tudja a pénzosztást és számon kérni a korrupciót.

Erre mondja a Fidesz, hogy a tagállam, sőt a nemzet szuverenitását akarja csorbítani a bevándorláspárti Brüsszel, sőt eszerint Momentum is.

A nemzeti szuverenitás egy olyan szóösszetétel, amellyel mostanában a

tagállami kormányok által korlátlanul és számon kérhetetlenül végzett korrupciós cselekményeket fedi el a Fidesz és Orbán Viktor.

Ez egy nagyon hamis érv. Az Európai Unió egysége, az ezt az egységet fenyegető populisták letörése közös uniós érdek, amely az európai állampolgárok mindegyikének érdekében áll. Ne mondjuk azt, hogy a magyar állampolgárok érdekét bármilyen szempontból az szolgálja, hogy a nemzeti szuverenitás címszava alatt korlátlan kormányzati korrupció miatt ne kapják meg azt az egészségügyi ellátást, amelyet egy határral arrébb megkaphatnának!

Ha egy uniós szervezet osztaná a pénzt, vagy felügyelné a pénzosztást, az máris minimalizálná-e a csalások, a korrupció kockázatát?

Mindenképpen. Jelenleg azt látjuk, hogy az EU-s pénzekből Magyarországon maffiaállamot lehet építeni. Az EU-s pénzekből ma Magyarországon unióellenes kampányt lehet folytatni. Semmiféle kontrollja nincs sem az uniós intézményeknek, sem pedig a befizető európai állampolgároknak a pénzek tagállami elosztása felett. A gyakorlat nemcsak Magyarországon, de nálunk kiváltképp azt mutatja, hogy a tehetségnél sokkal fontosabb a haveri, avagy családi kapcsolat és a kormányhoz való lojalitás. Ezt írhatná felül az, ha ugyanezt a pénz nem a kormány osztaná szét, hanem közvetlenül az Európai Unió döntene a pályázatokról. Ezzel biztosítani lehetne, hogy valóban a legtehetségesebb versenyzők, a legjobb, leghasznosabb projektekkel nyerjenek, és ne az olyan, tényleg haszontalan beruházások, amelyeket a haverok vagy a családtagok rossz minőségben kiviteleznek.

11
Fotó: Huszti István

Mivel az Európai Bizottságnak az a feladata, hogy a közös pénzek elköltését ellenőrizze, részrehajlásmentesen, csakis az eurocentek megfelelő hasznosulását szem előtt tartva ellenőrizhetné ezeket a folyamatokat, mint a közös érdek képviselője. Mert az már az európai egységet fenyegeti, amit Orbánék az uniós pénzek kapcsán művelnek. Látni kell, hogy a nagy befizető országokban éppen azzal hergel a szélsőjobb az új tagállamok ellen, hogy ránk hívják fel a figyelmet, Orbánék korrupciójára. Ebből nem jöhetünk jól ki, a populista nacionalisták térnyerésének eredménye éppen azoknak a strukturális alapoknak a megnyesése lehet, amelyektől a magyar gazdaság függ. Orbánnak és populista haverjainak tehát valójában nincs is közös érdeke, csakis az európai egység gyengítésén dolgoznak. Itt az idő, hogy fellépjünk, az európai intézmények fellépjenek azokkal szemben, akik Európa pénzéből Európa ellen dolgoznak. Csak így tudunk megmaradni egységes és erős Európai Uniónak.

A kormányoldal a jogállami kritikákat a Kelet és Nyugat közötti megkülönböztetéssel indokolja, az uniós forrásokról pedig azt mondják: mi cserében megnyitottuk a piacainkat, aminek nyertesei a nagy befizető államok.

Ezek az érvek is megmutatják, miért van szükség az uniós intézményrendszer és a strukturális alapok együttes, teljes reformjára. A régi és az új tagállamok között meglévő, és mindennek ellenére mélyülő szakadék váltja ki azt a populista hullámot, amely az új tagállamokból kiindulva az EU egységét próbálja meg elsöpörni. Mondták nekem is korábban egy fórumon, hogy majd akkor fogják magukat európainak érezni, ha úgy is tudnak élni.

Mert mi, Magyarországon 15 évvel a csatlakozásunk után sem élünk európaiként. Egy ilyen helyzet fogékony táptalaja az euroszkepticizmusnak.

Éppen ezért kell, hogy a felzárkóztatásra szánt alapokat valóban arra is fordítsa Magyarország, hogy a jóléti szakadékot bezárjuk. Mert eddig nem erre verték el a magyar kormányok a pénzt. Az pedig jól hangzik, hogy „de mi megérdemeljük az uniós forrásokat”, csak akkor tényleg gondolkozzunk már el azon, hogy ki is érdemli meg?! A magyar emberek. Nekik kellene megkapniuk az uniós pénzeket, és nem Orbán Viktornak, a haverjainak és családjának.

Hogyan lehet ez az EP-választás tétje?

Hamarosan szavazni fognak a következő uniós költségvetésről. Két javaslat van jelenleg az asztalon, az egyik, hogy minden marad a régiben, jön az EU-pénz, épül a kisvasút, épül a kilátó. A másik, hogy a jogállamisági problémák miatt elzárják a pénzcsapot, senki sem kap semmit. Minden magyar ember bűnhődik a kormány lopásai miatt. Egyik verzió sem helyes, ezért teszünk le egy harmadik javaslatot az asztalra; a középutat, ami meg tudja menteni az uniós forrásokat a magyarok számára.

Mi azt javasoljuk, hogy a pénzosztás jogát kössük jogállami kritériumokhoz. És ha ezt egy kormány nem teljesíti, akkor az összes pénzt ossza közvetlenül az EU. Legyen kötelező csatlakozni az Európai Ügyészséghez azoknak a tagállamoknak, amelyek uniós pénzt akarnak osztani. Ha erre nem hajlandó a tagállami kormány, akkor nem oszthatja a pénzt, de a forrás megmarad az állampolgárok számára, megkapják Brüsszeltől. Így lehet elérni, hogy Magyarország valóban felzárkózzon, és hogy a populisták érveit is kiiktassuk.

De a populisták és a szélsőséges nemcsak az új tagállamokban erősödtek meg, hanem sok régi, nagy, erős európai országban is.

Ez igaz, és ne felejtsük el, számos feszültség terheli ezeket az országokat, akár a létező társadalmi szakadékok, akár más problémák kezeletlensége miatt. Tehát van számos társadalmi feszültség, amelyre a jelenlegi elit mind tagállami, mind pedig európai szintén képtelen volt megfelelő választ adni. Ilyen a migráció, a klímaváltozás, a robotizáció, az automatizáció. Az emberek egyszerűen nem érzik biztonságban magukat, félnek attól, hogy elveszítik a munkájukat tíz-tizenöt év múlva, vagy hogy a globális felmelegedés néhány évtizeden belül területek elvesztéséhez vezet majd, olyan földrajzi tájegységek eltűnéséhez, amelyek jelenleg élelmet adnak. Az EU vezetése, sok tagállami kormányhoz hasonlóan, és főként az egyes nemzetállamok blokkolási lehetőségei miatt lassan működik és nem hatékony. Ennek megváltoztatását nem lehet elodázni.

Magyarán az EU-reform elkerülhetetlen?

Ez egyértelmű. Éppen ezért a következő Európai Parlamentben már nem frakciók és pártok mentén fog húzódni a törésvonal, hanem Európa-pártiak és Európa-ellenesek között. A kérdés az, hogy egy erős és egységes Európát akarunk, amely hatékonyan ki tud állni és fellépni olyan kihívásokkal szemben is, amelyek egyedül maradó tagállamokat tönkre is tehetnek, vagy egy gyenge és széthúzó Európát, ahol lemaradunk és szétesünk.

Nem vagyok kritikátlan, de számomra éppen az számít súlyos hibának, hogy az EU nem avatkozott be sokkal jobban az európai állampolgárok védelmében olyan kritikus folyamatok során, mint például a brexit, vagy amikor az EU ellen az EU pénzéből kampányolnak Magyarországon. Én egy olyan EU-ban hiszek, amely képes megvédeni az állampolgárait mind a külső, mind pedig a belső kihívásoktól.

És egy közvetlenül választott tagállami kormánnyal szemben is?

Fontosnak tartjuk, és a programunkban is szerepel, hogy lehessen közvetlenül választani az európai intézmények vezetőit, illetve hogy uniós pártlistákra is lehessen szavazni, ami erősítheti az uniós intézmények legitimációját. Viszont ennél sokkal lényegesebb kérdés az, hogy meddig terjed az EU hatásköre. Az én meggyőződésem szerint akkor tudna az EU jól működni, ha minden egyes európai állampolgár számára biztosítani tudná, hogy ne lehessen megtiporni a jogait. Hogy érvényesüljön mindenhol, egyformán a sajtószabadság, azaz az állampolgárok mindenhol ugyanolyan lehetőségekkel jussanak információhoz. Hogy a tisztességes verseny feltételei mindenki számára adottak legyenek. És igen, azt gondolom, hogy akár a nemzeti tagállamokkal szemben is be kell avatkozni. Például akkor, amikor Magyarországon lebontják a jogállamot.

Orbán Viktor és a Fidesz jelenleg 80 százalékos támogatásra számít a vasárnapi voksoláson. Kétharmados többségük van, harmadszor – még ha utóbbiakat egy kedvükre alakított választási rendszerben is szerezték. Hogy mehetne szembe az EU kívülről egy ilyen jelentős felhatalmazással bíró kormánnyal?

Az EU alapszerződésében – ami Magyarország számára is kötelező, hiszen a csatlakozáskor aláírtuk és vállaltuk mindazt, ami abban szerepel – meg vannak szabva olyan alapértékek, amelyeket az uniós tagsággal rendelkező országoknak tiszteletben kell tartaniuk. Ilyen a jogállam, a jogegyenlőség a demokrácia, a pluralizmus. Számomra abszurd az, hogy elfogadjuk, sőt zsebre is vágjuk a pénzt, ami jön az EU-ból: odaadjuk a haveroknak, akik luxusjachtot vesznek belőle, meg magánrepülőt, de cserében nem vállaljuk azokat a szabályokat, amelyek mindenkire vonatkoznak ebben a közösségben. És mit is követel meg az EU-tagság? Egy kipróbált, jól működő rendszert szabadsággal, mindenki számára egyenlő jogokat jelentő demokráciával. Ennek megtagadása és elutasítása akkor sem helyes út, ha történetesen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik.

Természetesen az Orbán-kormányt nem Európának kell leváltania, ez a mi feladatunk, nekünk, ellenzéknek. De most az is feladatunk, hogy megmutassuk Európának, hogy igenis többen vagyunk magyarok, akik Európához akarunk tartozni. Hogy igenis többen vagyunk európai demokraták, mint Orbán támogatói.

Ám a Fidesz 14-15 mandátumra számít a következő EP-ben.

Pont azért kell elmenni választani vasárnap, hogy bebizonyítsuk, nem igaz az eddig hangoztatott érv a magyarok kétharmados felhatalmazásáról Orbán EU-ellenes politikája mögött. Látszik az, hogy eddig minden választáson többen szavaztak a Fidesz ellen, mint a Fideszre.

Most egy tisztán arányos választási rendszerben igenis el tudjuk azt érni, hogy több ellenzéki képviselő jusson az EP-be, mint ahány fideszes. A cél az, hogy megmutassuk Európának, hogy mi nem egy illiberális kis fészek vagyunk.

Hogy itt hisznek az emberek Európában, és igenis hisznek a jogállamban.

A Momentum számára biztató adatokat hoztak egyes közvélemény-kutatások, ám hogy az ön által említett összellenzéki siker várható lenne, azt nem támasztották alá. Milyen esélyeket lát?

Számomra nem kérdés, hogy a Momentum ott lesz az EP-ben. Viszont most az a lényeg, hogy elmondjuk: nem lefutott a meccs, nagy a tétje, és aki hisz Európában, az menjen el vasárnap szavazni és voksoljon a kedvenc pártjára. Örülnék, ha ez a Momentum lenne, de a közös ellenzéki mozgósítás részeként, éppen a választók aktivizálása a célunk, hogy bármely listán is, de tegyünk hitet Európa mellett. A kampány minden napján mentünk és személyesen próbáltuk országszerte meggyőzni a választókat arról, hogy miért fontos egy ilyen, megerősítő magyar jelzést adni Európának. Bízom benne, hogy minden más ellenzéki párt is ezt tette és teszi. Ez egy arányos választási rendszer, ez az egyetlen választás Magyarországon, amelynek a szabályát nem a Fidesz írja. Ez a választás sorsdöntő. Most tudjuk megmutatni Európának, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal. Ilyen lehetőségünk sokáig nem lesz ezután.

A Fidesz egy nagy, bevándorláspárti erővel szemben való fellépésre biztatja a híveit, miközben fenyegetésként az is elhangzik, hogy esetleg saját jelenlegi pártcsaládja, az Európai Néppárt majd az uniós liberálisokkal működik együtt a következő ciklusban. Önök együttműködnének a ma még a Fideszt is soraiban tudó pártcsaláddal?

A problémát én inkább abban láttam, hogy az EP-t, így az uniós intézményeket eddig a szociáldemokrata-néppárti tandem dominálta. Ez pedig nem jelentett mást, mint lassú, az emberektől eltávolodott, sokszor bürokratikus, máskor hátsó szobákban köttetett alkuk által irányított Európát. Én abban bízom, hogy a következő uniós parlamentben az ALDE-frakció megerősödésével a régi nagykoalíció felbomlik, és egy nyíltabb, átláthatóbb döntéshozatali helyzet áll elő. Ez lehetőséget teremt arra, hogy új és friss hangok is beleszóljanak, merre menjen az uniós döntéshozatal. Teljesen abszurd, amikor a Fidesz bármely más pártcsaládra, politikai erőre mutogat az EU állapotát illetően, hiszen ők maguk is ott ültek a Néppárt vezetésében és megszavazták mindazt, amivel most bajuk van.

Nemcsak a Néppárt és a Fidesz konfliktusa, hanem az uniós liberális pártcsalád mozgása is téma volt az elmúlt hónapokban az európai közbeszédben. Ezt hogyan látja?

Valóban van egy nyitási folyamat, és az ALDE frakciója várhatóan valóban ki fog egészülni a francia kormánypárt képviselőivel a következő EP-ben. A Momentum számára a francia kormánypárt az egyik legfontosabb nemzetközi szövetséges. De más európai pártcsaládokból is fog új tagpártokat nyerni a most még ALDE-nak hívott pártszövetség. Ez egy centrista európai erő, számunkra fontos az, hogy a hagyományos politikai törésvonalakat félretéve, az Európát megújítani kívánó, hatékonyabb, szociális Európát megteremteni akaró politikai közösségben vegyünk részt. Fontos ez a szövetség, fontos, hogy bővüljünk, fontos, hogy nyitottak legyünk és hogy mindazokkal szeretettel lássuk, akik egy erősebb, megújuló Európában érdekeltek.

Ezek szerint azt sem zavarná, ha Dobrev Klára, és ha lesz még más DK-s képviselő, ők is átülnének az önök frakciójába?

Az EP-ben szabadon lehet frakciót választani, ez mindenkinek a saját döntése. Alapvetően azt gondolom, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekben minden magyar, jelenleg ellenzéki pártnak együtt kell dolgoznia, függetlenül attól, hogy milyen frakcióban ülünk az EP-ben. Ilyen a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés, a jóléti szakadék bezárása. És én azon is fogok dolgozni, hogy a magyar képviselőket közös platformra hozva együtt tudjunk dolgozni a jogállamiság kérdéseiben.

Természetesen mindenki a saját elvei és programjai mentén politizál, de igenis vannak olyan kérdések, amikben meg kell egyeznünk. A Fidesz azért erős, mert a képviselői egy blokkban szavaznak. De ha egy legalább olyan súlyú, létszámú ellenzéki blokkot fel tudunk állítani velük szemben, akkor Európában is sokkal erősebb lesz a hangunk, hatékonyabban tudunk fellépni a magyarok érdekében. Ez egész Európának bizonyíthatja, hogy itt nem csak Orbán Viktorok élnek.