Négy területen is visszalépést talált Magyarországon az Európa Tanács emberi jogi biztosa

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint nem a „tömeges bevándorlás”, nem a menedékkérők okoznak válsághelyzetet Magyarországon, hanem a kormány tevékenysége, közölte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő szervezet hozta ugyanis nyilvánosságra a jelentés összegzését, mely szerint

Sürgős változtatásokra van szükség, áll Dunja Mijatović jelentésében, amelyet az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden délelőtt hozott nyilvánosságra. A dokumentum Mijatović februári magyarországi látogatásáról szól, amikor az emberi jogi biztos és stábja egy hétig volt Magyarországon, és számos megbeszélést folytatott kormányzati szereplőkkel, az igazságszolgáltatás szereplőivel és civil szervezetekkel.

A helyszíni vizsgálat négy lényeges emberi jogi témára összpontosított:

1. a menedékjogra, a menekülők emberi jogaira;
2. a hazai jogvédők és civil szervezetek helyzetére;
3. a bíráskodás függetlenségére;
4. a nők és férfiak közti egyenlőségre.

Az összkép a Helsinki bizottság elemzése szerint igencsak kedvezőtlen, mivel az emberi jogok magyarországi helyzete lerontja az ország jogállami működését. Mind a négy területen jelentős a visszalépés, ami elfogadhatatlan.

Az emberi jogi jogsértések Magyarországon negatívan befolyásolják a jogállamiság és jogvédelmi rendszer egészét. Ezt a problémát sürgősséggel kell kezelni

– áll a jelentésben. 

A kormány 2016. március 9. óta tartja fenn a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, miközben a valós migrációs adatok alapján szó sincs erről. Így az összes menekültügyi eljárást ma már zárt tranzitzónákban folytatják le. A biztos felszólítja a kormányt, hogy sürgősen szüntesse meg a törvényellenes állapotot, és vessen véget a „válsághelyzetnek”. 

A jelentés arra is felhívja a kormányt, hogy hagyjon fel a menekült- és idegenellenes kampányaival, ne korlátozza önkényesen a tranzitzónákba belépők számát, és helyezze hatályon kívül azt a rendelkezést, amely alapján ma minden menedékkérelmet automatikusan elutasítanak. A jelentés nem hagyja szó nélkül a tranzitzónák mostoha fogva tartási körülményeit sem, amelyek különösen a gyerekeket sújtják. A biztos elítéli a felnőttek éheztetést a tranzitzónában, és azt a rendőri intézkedést, hogy az összes elfogott külföldit – bármiféle vizsgálat nélkül – átkényszerítik a határzár másik oldalára, azaz Szerbiába.

A jelentés részletesen foglalkozik a jogvédő civil szervezetek kormányzati megbélyegzésével és büntetőjogi fenyegetésével. Dunja Mijatović felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza azokat a rendelkezéseket, amelyek megbénítják a társadalmilag hasznos szervezeteket. 

A biztos hosszan taglalja a bíróságok működését kísérő problémákat és baljós előjeleket. Ezek szerint túlságosan nagy hatalom összpontosul majd két embernek, az igazságügyi miniszternek és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének a kezében anélkül, hogy mindezt egy bírók által választott testület ellenőrizni és ellensúlyozni tudná.

Az emberi jogi biztos szerint visszalépés történt a nemek közti egyenlőség terén is. A jelentés sürgeti, hogy a kormányerő ratifikálja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését szolgáló isztambuli egyezményt. A jelentés ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány új nemzeti stratégiát készít a nők és férfiak közti egyenlőség elősegítésére, de azt csak az érdekeltek és a civil szervezetek bevonásával lehetne elkészíteni.

A Magyar Helsinki Bizottság azt is közölte: egyetértenek az ET emberi jogi biztosának kritikájával, és felszólítják a kormányt, hogy végre hallja meg a jogállamisággal és emberi jogok védelmével kapcsolatos intő szavakat, és hajtsa végre az emberi jogi biztos által is javasolt lépéseket.

Ideje a kormánynak 180 fokos fordulatot venni. Tagadás, hárítás és ellenségkeresés helyett azon kellene dolgoznia, hogy harminc évvel 1989 után hogyan válhat Magyarország olyan hellyé, ahol minden ember szabadon megélheti saját magának és közösségének méltóságát fenyegetés és kiszolgáltatottság nélkül

– mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.