Juncker: A magyar kormány alaptalan összeesküvés-elméletekkel kampányol

Levélben reagált az Európai Bizottság elnöke a magyar kormány "Brüsszelezős" plakátkampányára. Ismét. Jean-Claude Juncker május 22-i válaszában emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már többször is reagált a magyar kormány "különböző félrevezető vagy hamis állításira". Az Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő levelére adott válaszban részletesen is felidézte az Európai Bizottság februárban kiadott nyilatkozatát, mely már egyértelművé tette álláspontjukat, amelyet Juncker most megismételt:

Ujhelyi arról érdeklődött néhány hete Junckernél, hogy nem ütközik-e véletlenül valamilyen uniós szabályba az, hogy egy tagállam képviselőként az Orbán-kormány közpénzből Brüsszel-ellenes jelszavakkal szórta tele – óriásplakáton és szórólapokon Magyarországot. Főként, hogy mindezt egy európai parlamenti választási kampányban tette, amelynek tisztaságáért és lebonyolításáért az uniós intézmények, így a Bizottság is felelősséggel tartozik.

Juncker sajnálattal vette tudomásul, hogy a korábbi bizottsági tényközlések ellenére sem ért véget az EU-ellenes kormányzati kampány Magyarországon. Valójában a Junckert szerepeltető óriásplakátok márciusban nagyrészt eltűntek, ám a kormány több szórólapot és levelet is küldött az állampolgároknak a migrációs témában, ráadásul újabb és újabb verziók kerületek elő a kormányzati kommunikációban arról, hogy az Európai Bizottság miként támadja Magyarországot és szeretné elárasztani migránsokkal Európát.

Juncker most azt írja, hogy noha többször megtették ezt eddig is, továbbra is úgy látja, elengedhetetlen a küzdelem a hazugságok és a félretájékoztatás ellen.

Meggyőződésünk, hogy a Bizottságnak azonnal és hatékonyan kell reagálni akkor, amikor az Európai Unió tevékenységéről és kezdeményezéseiről hamis hírek és állítások jelennek meg, amelyek célja egyértelműen az, hogy aláássák a közös európai értékek és érdekek védelmét.

A bizottsági elnök hitet tett amellett is, hogy az általa még hónapokon át vezetett – hiszen a vasárnapi európai parlamenti választásokat követően csak ősszel, legkésőbb decemberben alakul majd meg egy új Európai Bizottság – uniós döntéshozó-végrehajtó szerv feladata, hogy tájékoztassa az uniós állampolgárokat és tisztázza álláspontját valamennyi kérdésben. Ezzel kapcsolatban egyébként a bizottság uniós célkitűzésként dolgozik az internetes dezinformációk terjedése ellen is, amely az európai közösség közös intézkedéseit igényli. Éppen ezért fogadtak el 2018 decemberében uniós cselekvési tervet is a félretájékoztatás ellen.

Juncker válaszában arról is ír, hogy a tisztességes információhoz jutás a demokrácia egyik alapja, és a demokrácia és a jogállamiság előmozdítás, illetve  védelme az Európai Bizottság legkiemeltebb feladata. Az uniós alapszerződés a közösség alapértékeként rögzíti előbbit, ahogyan a szabad és tisztességes választások egyik alapjaként a demokratikus pártversenyt is. Ennek márpedig része a kampány, amelynek szabályairól Ujhelyi eredetileg érdeklődött kérdésében. 

A Bizottság nem rendelkezik általános hatáskörrel beavatkozni választási kérdésekben, és a választások tisztaságáért is a nemzeti hatóságok tartoznak felelősséggel, amelyeknek az uniós joggal összhangban kell eljárniuk. (...) ez különösen igaz az európai parlamenti választások esetében

– írta Juncker arról, hogy a kampány tisztaságát és az állampolgárok szabad és demokratikus választáshoz fűződő, alapvető jogait miként kellene megvédjék a magyar, elsősorban választási szervek. A bizottsági elnök – felsorolva az idevágó tagállami kötelezettségeket – azt javasolta Ujhelyinek, forduljon a magyar választási szervekhez, mert végső soron biztosítani kell a bírósági jogorvoslatot Magyarországon is akkor, ha a magyar kormány kampánya sérti az uniós, vagy akár a nemzeti jogot.