Ez nemcsak egy párt, hanem egy életérzés is

Az európai parlamenti választás előtt néhány nappal megkerestük azokat a pártokat, amelyek bejutásra esélyesnek tűntek a közvélemény-kutatások alapján. Arról akartunk velük beszélgetni a választások után, hogyan mozgósítottak, milyen technikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy minél több szimpatizánsukat elvigyék az urnákhoz.

A Fidesz és a Jobbik sem a választások előtt, sem az azután küldött megkeresésünkre nem reagált. Az MSZP-nél és az LMP-nél a választások előtt még nyitottak voltak a beszélgetésre, ám a várakozásaikhoz képest is rendkívül gyenge szereplésük után inkább nem akartak nyilatkozni, így végül két sikeresen szereplő párt, a Momentum és a Demokratikus Koalíció hálózati, illetve kommunikációs vezetőivel beszélgettünk.

Nincs olyan, hogy túl sok kampány

Wirsching Viktória, a DK kommunikációs igazgatója szerint az utolsó napot nem lehet elkülöníteni a kampánytól, inkább az utolsó hét számít nagyon: „Ha az egész heted nem volt erős, akkor az utolsó nap már nem valószínű, hogy tudsz változtatni.” A DK-nál az utolsó héten majdnem mindennap minden kampányeszközt használtak, nem felejthette el a szimpatizáns, hogy vasárnap választás lesz, mert napjában többször emlékeztették erre hírlevelekkel, SMS-ekkel.

Minden kampányban beszélgetünk arról házon belül, hogy lehet-e olyan mértékük ezeknek a megkereséseknek, amely már sok és kontraproduktív. A nemzetközi szakirodalom azt mondja a kampányokról, hogy nincs olyan, hogy sok

– avatott be minket Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója, aki szerint nekik eleve nem volt annyi erőforrásuk, hogy a választóik agyára menjen a kampányuk.

A Momentumnál a választást megelőző két hétre helyezték a hangsúlyt, de a május 26. előtti napokban még emeltek a fordulatszámon, közel kétszer annyi pulttal voltak kint a budapesti és vidéki csomópontokon, mint a kampány korábbi szakaszában: az utolsó hétvégén közel 80 pulttal 12 órás etapokat húztak le a tagjaik.

Az utolsó napokban külön pultokat telepítettek az átjelentkezők szavazóköreihez. Ezekben végül jól is teljesítettek, bár szerintük ez nem független attól, hogy az egyetemisták, főiskolások között eleve erős a Momentum. Ilyen volt például Budapesten az 56-os, a 34-es vagy a 9-es szavazókör. 

A választások napját is – elmondásuk szerint – eléggé megtolták, az átjelentkezős köröknél (ezeknek a felében még a Fideszt is megverték) a 150 méteres körön kívül urnazárásig kampányoltak, illetve a választások hétvégéjén kopogtattak is. 

Főleg szombaton kaptunk olyan visszajelzést a kopogtatásokkor, hogy „holnap választás?”. Akkor elmegyek. Rengeteg ilyen volt, nem tudok pontos számot, de több tízezer lehet

– mondta Bedő Dávid, a Momentum hálózati igazgatója. A párt az utolsó héten 100 ezer szórólapot is kiszórt, ezeket nem postaládákba dobták, hanem az emberek kezébe adták.

Tízezer óra az utcán

A kampány során a Momentum 15 ezer embert ért el SMS-sel, és nagyjából ennyien kaptak hírlevelet is, bár itt volt átfedés szerintük. 300 ezer ajtón kopogtattak, és közel 100 ezer embert el is értek ezzel a módszerrel, illetve az utolsó napokban a Messengeren is mozgósítottak. Arra kérték a 2700 fős tagságot, hogy csináljanak 150 fős chatbeszélgetéseket, és kérjék arra az ismerőseiket, hogy menjenek el szavazni. Csütörtöktől vasárnapig nagyjából 70 ezer emberhez jutott el így az üzenetük.

Az EP-be bejutó pártok közül a Momentumnak voltak a legszűkösebbek az anyagi erőforrásai, ezért náluk a legfontosabb kampányeszköz a tagságuk aktivitása volt: az elmúlt két hónapban 10-12 ezer órát töltöttek momentumosok utcai kitelepüléseken.

Hajnal Miklós, a párt EP-kampányának vezetője szerint nehéz mérni a pultozás hatékonyságát, de úgy látják, hogy azokon a településeken, ahol jelen voltak pultokkal, akár 2-3 százalékkal is jobb eredményt értek el.Kazincbarcikán 9, Sajószentpéteren pedig 6 százalékot kaptak, ezeken településeken van helyi szervezet, míg Ózdon és Putnokon 4 százalék alatt maradtak, utóbbi helyeken nincs tagságuk.  

Szerinte több száz vagy akár ezer szavazat is hozhatott, hogy látták őket a választók, de szükségük is volt láthatóságra, mert nem voltak jelen óriásplakátokon, citylightokon.

A momentumosok szerint fontos, hogy náluk nem alibizés volt a pultozás, míg több pártnál látták, csak odaálltak az aktivisták, vagy éppen beültek egy sátorba, és várták, hogy odamenjenek hozzájuk. Ők igyekeztek megszólítani az embereket, a reprezentatív politikusaik is kimentek az utcára, több választójuktól kaptak azért pozitív visszajelzést, mert Fekete-Győr András pártelnök szórólapozott a Blahán vagy a Móriczon.

Már az SMS-eket is targetálják

A DK kampányában hangsúlyos elem volt, hogy célzott, személyre szabott üzeneteket küldjenek a szimpatizánsaiknak. „Az utolsó héten összesen 300 ezer SMS-t küldtünk ki, több hullámban, szinte személyre szabottan. Más üzenet ment egy kis városban lakó, egészségügy iránt érdeklődő szimpatizánsnak, mint az alaptörvény anomáliái iránt érdeklődő budapestinek. Ezeket onnan tudjuk, hogy mikor, ki, melyik kezdeményezésüket támogatta. Ez sokkal hatékonyabb, mint ha az egész országot megszórjuk ugyanazzal az üzenettel” – mondta Sebián-Petrovszki.

Ugyanez jellemezte az emailjeiket és az automatikus telefonhívásaikat, az úgynevezett robocallokat is. „Ma már annyi mindent lehet legálisan tudni a választókról, hogy simán lehet, hogy egy háztartáson belül különböző üzenetet kap két ember” – mondta a pártigazgató, aki szerint elő is fordult ilyen, és el kellett magyarázni az érintetteknek, hogy nem hibáról van szó.

A DK-nál újdonság volt, hogy Dobrev Klára online kampánycsapatába is toboroztak embereket, a végére közel húszezren jöttek össze. Ezek a tagok azt a feladatot kapták, hogy osszanak meg bizonyos, kiemelt tartalmakat a Facebookon. „Ahhoz, hogy ma valaki kirak politikai tartalmat a saját falára az ismerőseinek, nagyon elkötelezettnek kell lenni" – mondta Wirsching, aki szerint Dobrev átlagos tartalmait 1-2 ezer ember osztotta meg, de azoknál a posztoknál, ahol az online kampánycsapat segítségét kérték megosztásra, ott nem egy esetben a 10 ezret is átlépte a megosztások száma, így igencsak megsokszorozva az elérést.

A kampányba bevont szimpatizánsok nemcsak Facebook-posztokat osztottak meg, hanem többen kértek más feladatokat is: szórólapokat nyomtattak otthon, és bedobták a szomszédok postaládájába, és plakátokat is ragasztottak. Sebián-Petrovszki szerint

A pártnál büszkék arra, hogy hazai politikusok közül Gyurcsánynak van a legnagyobb chatbotközössége 150 ezer taggal, és az Instagramon is vezeti a hazai politikusok mezőnyét közel 43 ezer követővel. Ezeket a felületeket a kampányban mozgósításra is használták: „a chatbotot összekötve az Instagrammal mémháborút hirdettünk”.

A pártnál sikeresnek tartják ezt az utolsó heti kampányt, a korábbi miniszterelnök által posztolt mémekre átlagosan 10 ezer feletti lájk érkezett, és „memehaború” hesteggel 973-an posztoltak mémeket. A győzteseket a pártelnök személyesen hívja meg vacsorára, ahol maga fog főzni.

Az erőteljes online jelenlét offline is realizálódott, a chatbotról sok rajongó ment el Gyurcsány fórumaira. Két generációt vonzott be ez a felület: idősebbeket, akik azt gondolják, hogy tényleg „Feri üzente nekik, hogy gyere el, mert beszélnünk kell”, de jönnek a fiatalok is, akik végighallgatják a fórumot, aztán a végén mennek szelfizni. Ezeknek a fórumoknak a végén az érdeklődők kezébe nyomtak Dobrev-plakátokat, és mindenkit megkértek, hogy rakja ki a háza ajtajába, ablakba, faliújságra.

Nem csak mondták, hogy lemennek vidékre

A momentumosok úgy tartják, hogy jó úton járnak a vidéki hálózatosodásukkal. Az EP-választáson kapott 340 ezer szavazatuk kétharmada Budapesten kívülről érkezett, ezen belül is 140 ezer megyei jogú városnál kisebb településekről. A kampányban a 20 ezer főnél népesebb településekre koncentráltak (56 darab van az országban), ezeken a helyeken több mint száz utcafórumot tartottak.

Kommentekben szokták írni, hogy le kell menni vidékre, a gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű szerintük. „A hálózatépítés nem úgy működik, hogy egyből lemegyünk a legkisebb településre, és ott megszólítjuk az embereket. Először a megyeszékhelyeken kell jelen lenni, aztán a megye három legnagyobb városában – itt tartunk jelenleg –, aztán jöhetnek a kisebb helyek” – mondta Bedő.

Hajnal szerint a vidéki jelenléthez helyi emberekre van szükség, mert egy vidéki kitelepülésnél tudni kell, hogy mikor melyik piac pörög, mikor van nagyobb forgalom a buszállomáson. Ehhez nem is kell messzire menni Budapesttől: „az érdi alapszervezet vezetője jelezte például, hogy Érd alvóváros, felesleges kimenni hétköznap, de a vasútállomásnak két kijárata van, az egyik magánterület, a másikhoz esetleg oda lehet állni. Ezek azok a szintű infók és helyismeret, amit csak az ott élők tudnak.” Hozzátette: a kampányban többször volt olyan érzésük, hogy a többi párt kevésbé van jelen az utcákon.

Úgy látják, eddig sikerült olyan szervezeteket építeniük vidéken, amelyek önállóak és proaktívak. „A kampány végén a pécsi szervezetünk például már saját megyejárást szervezett” – mondta Hajnal, aki szerint ennek eredménye lehet például, hogy egy baranyai apró faluban, Alsószentmártonban is harmadik tudott lenni a Momentum. A párt vidéki erősödése azért is nagy teljesítmény szerintük, mert a pártnak összesen egy irodája van, Budapesten, a többi településen az alapszervezetek tagjai egymás lakásaiban, kocsmákban jönnek össze.

Ez az egyik legnagyobb különbség a Momentum és az összes többi párt között. Azért is vagyunk egy mozgalom, és azért tudunk ennyire proaktívan működni, mert mindenki önként és lelkesedésből dolgozik ebben a szervezetben, és nem azért, mert muszáj

– mondta Hajnal, aki szerint bár korábban Pécsen és Újbudán volt még irodájuk tagsági adományokból, de ezt inkább építkezésre és kampányra költik most már.

Ők is találkoztak azzal a jelenséggel, hogy vidéken nem merik felvállalni az emberek a politikai hovatartozásukat. Ez például olyankor jön elő, ha egy kupac ember alapszervezetet akar alapítani, és el kell dönteni, ki legyen az elnök, illetve elnökségi tag, akik idővel a nyilvánosság előtt is megjelenhetnek.

A momentumosok szerint emiatt önkormányzati képviselőnek sem jelentkeznek annyian, bár az EP-választás óta nőtt a lelkesedés. Aktivistáknál ez kevésbé okoz problémát, de kisebb településeken az is gyakori, hogy emberek a pulthoz sem mernek kiállni. Nagyobb városokban is előfordulnak hasonló esetek. „Egy szolnoki tagunk mesélte azt, hogy az apja nem mert odamenni a pulthoz aláírni, mert a főtéren van, és bárki megláthatja” – mondta Bedő.

Bejelentkeztek vidéki asztaltársaságok

Sebián-Petrovszki szerint már a 10 ezer főnél kisebb településeken is vannak DK-sok, és nem csak egy-két ember. Ahol nem volt formális szervezet, a kampányban bejelentkezett egy tízfős asztaltársaság, hogy csinálnának valamit, ők pedig segítettek nekik a központból.

Mivel nem volt meg a szükséges tudásuk például ahhoz, hogyan kell végigcsöngetni a házakat a településeken, Budapestről elküldtek hozzájuk egy kampánycsapatot. Tíz aktivista elment hozzájuk egy kiképzett vezetővel, és végigmentek a házakon az önkéntesekkel, megmutatták nekik a technikákat. A választások hétvégéjén a helyiek már önállóan is meg tudták oldani a feladatot. A pártigazgató szerint legalább húsz ilyen akciójuk volt.

A DK-nál is úgy látják, hogy vidéken sokan nem merik felvállalni politikai preferenciáikat.

Kis településeken sokan szavazni sem mernek ellenzéki pártra, nem elvárható, hogy valaki kiálljon DK-s dzsekiben a főtérre

– mondta Sebien-Petrovszki. A DK vidéki építkezése szempontjából fontos, hogy a pártnak már 200 önkormányzati tisztségviselője az országban, és úgy számolnak, hogy október után ennek a többszöröse lesz. „Erre alapozva tudunk majd egy nagyszabású szervezetfejlesztést elindítani” – mondta a pártigazgató.

A közösség a politikánál is fontosabb

A Momentum tagsága két év alatt megsokszorozódott. A NOlimpia kampányt még 140-en kezdték, ma már 2700 tagdíjfizető momentumos van, ebből 7-800 ember igazán aktív. A Momentumban összesen hat ember kap fizetést, a központi stáb (45-50 fő) többi tagjának van egy teljes állása mellette. „Napközben csak páran vagyunk itt az irodában, este viszont tele van, nem tudsz helyet találni magadnak” – mondta Hajnal.

„Az elképesztő munkáért és energiabefektetésért, amit adnak a tagok, egy dolgot tudunk visszaadni, ez pedig a közösség. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy folyamatos legyen a közösségszervezés, mind központilag, mind helyi szervezetekben. Az új alapszervezeteknek is mindig azt tanácsoljuk, ahogy leginkább a közösségépítésre koncentráljanak: heti egyszer gyűljenek össze, és ne csak pártpolitikáról beszélgessenek” – mondta a Momentum hálózati vezetője.

A kampányban többféle motivációs rendszert találtak ki: a kopogtatásokkor nyilvános dicséretet kaptak a legjobban teljesítő aktivisták és települések, kitűzőt adtak a legjobb kampánymenedzsereknek is. „Ebből a kitűzőből öt darab létezik a világon” – mutat rá egyre Bedő. Hozzátette: a tíz legaktívabb budapesti és vidéki tag kimegy majd egy hétre Cseh Katalinnal Brüsszelbe, hogy megnézzék az Európai Parlament üléseit.

Az nem működőképes modell, ha csak önkormányzati képviselők és a fizetett stáb dolgozik. Kellenek ők is, de ha nincsenek önkéntesek, akik ellenszolgáltatás nélkül, a közösség érdekében dolgoznak, az a szervezet halálához vezet

– összegzett Bedő, aki szerint azt akarják elérni, hogy a Momentumhoz tartozás egy életérzés legyen. Ők is azt remélik, hogy az önkormányzati választás áttörést jelenthet a párt vidéki bázisa érdekében, és októbertől lesznek helyi képviselőik, akik nem csak szabadidejükben tudnak majd politikával foglalkozni.

A párt beépül az életükbe

A 2011-ben alapított DK már egy fejlettebb szervezet, 11 ezer párttaggal. Pénzt náluk is csak a központban dolgozó munkatársak kapnak, a többiek lelkesedésből dolgoznak. „Annak idején nulláról indultunk, ezért mindig is nagyban támaszkodtunk az aktivisták munkájára. Ahogy az elnök fogalmazott, ez egy zöldmezős beruházás volt” – mondta Wirsching.

A munkáért cserébe az önkénteseik náluk is közösséget kapnak. „Eljönnek a DK-ba, a párt pedig az életük részévé válik, egy közösségélményt, életérzést ad. Zárt Facebook-csoportokban cserélnek recepteket, könyveket ajánlanak egymásnak vagy éppen megbeszélik a tegnap esti TV-műsort” – mondta pártigazgató, aki szerint ez egy megoldás is az atomizálódott társadalomra.

A párt sok energiát fordít közösségépítésre, folyamatosan szerveznek kirándulásokat, helyi bulikat: „Ezek ilyen batyusbál-szerű események, az egyik tag hoz pogácsát, a másik házi pálinkát, és jól érzik magukat.” A DK sokaknak teljesen beépült az életébe, van olyan nyugdíjas önkéntesük, aki mindennap bemegy az irodába, és „mintha munkaviszonyban dolgozna, reggeltől estig tisztítja az adatbázist, kiszedi a duplikált sorokat. Majdhogynem jobban dolgozik, mint egy fizetett alkalmazott” – mondta Sebián-Petrovszki.

A Fidesz sokkal több pénzből csinálja

Bár a Momentum önmagához képest sikeresen mozgósított, úgy látják, hogy még sehol sincsenek a Fideszhez képest: „ők 1,5 millió embert mindig el tudnak vinni szavazni, ez az alap, innen indulnak”.

Pletykákból lehet tudni, hogy a Fidesz az utolsó hetekben szinte zaklatja a szavazóit, címlisták vannak a szavazóköri biztosoknál, és felhívják, aki még nem volt szavazni – mondta Hajnal, aki szerint az is fontos különbség, hogy míg a kormánypárt egy kampányban mindig művelődési házakban fórumozik, a Momentum most meg sem próbálkozott ezzel. „Sok idő leszervezni, költséges és kockázatos, mert mindig benne van, hogy lemondják az utolsó pillanatban, és azt sem tudod megjósolni, hogy végül tízen jönnek el, vagy ötvenen” – mondta.

Sebián-Petrovszki szerint csak pletykaszinten hallani, hogy a Fidesz fizet is az aktivistáiknak, és az sem kizárt, hogy a kormánypárt adatbázisába „állami adatbázisok is beleolvadhattak”. A fő különbség szerinte mégis az, hogy

a Fidesz a többi pártnál őrületesen több erőforrást tud egy kampányra fordítani, nyilván emiatt az elérésük is jóval nagyobb.

Az sem elhanyagolható különbség, hogy míg a Fidesz automatikusan megkapta a legjobb plakáthelyeket, a DK ötösével-tízesével tudott venni, és ezek között is akadtak olyanok, amiket „normál esetben nem vettünk volna meg, de a semminél ez is több alapon belementünk”. A pártnál összességében úgy látják, hogy a Fidesz nem tart előrébb a kampányokkal kapcsolatos szaktudásban, csak anyagiak terén. Sebián-Petrovszki úgy fogalmazott: „Szokták is mondani a kollégák, hogy jó lenne egyszer egy jól működő demokráciában is kampányt csinálni."

A Momentum kampánya mindennel együtt nagyjából 40 millió forintba került, a DK-é pedig nagyságrendileg 100 millióba. Ehhez képest a Fidesz 267 milliót költhetett csak a Facebookon, és még ehhez jönnek az óriásplakátok, tévés és egyéb hirdetések. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)