Szálló azbesztrostoktól tartanak Tatabányán
További Belföld cikkek
- Nehéz katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
- Toroczkai László: A Fidesz önmagát fogja elpusztítani
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
- A jövő útja vagy az autósok sarcolása az új budapesti parkolási rendszer?
Energetikai korszerűsítésre írt ki pályázatot Tatabánya önkormányzata Dózsakert és Sárberek iparosított, házgyári panel társasházainak alsó födémére. A pályázatról szóló önkormányzati határozat első változatában konkrét céget és technológiát ajánlottak, és szerepelt benne, hogy födém jelenleg cementkötésű szórt azbeszttel van szigetelve. A módosított határozatból az azbeszt és a cég kimaradt, de a cég által használt technológia a szakmai szövetség szerint veszélyes, mert a levegőbe kerülő azbeszt hosszabb, 15-40 éves lappangási idő után a környéken tömeges megbetegedéseket, haláleseteket fog okozni.
Tatabányán mintegy kétezer lakást, 8-12 ezer lakót érint, hogy a panelépületek földszinti fogadórészében a födémet az azbeszt egyik legveszélyesebb fajtáját, kék azbesztet is tartalmazó anyaggal szigetelték. A szigetelés mára lekopott, foszlott, nem látja el feladatát, a lakók fáznak fölötte. Visszatérő probléma, hogy a már magától málló, 40-50 éves, gyenge kötésű, azbesztes szigetelést le kell cserélni, viszont a veszélyes azbesztréteg leszedése bonyolult és drága. Az önkormányzat által ajánlott fújt purhabos technológia olcsó is, valamint az azbesztréteg drága eltávolítására sincs szükség, mert a ráfújt anyag légmentesen zárna.
Csakhogy.
A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége szerint rendkívül veszélyes a javasolt technológia. A szervezet legnagyobb aggálya, hogy a hab nagynyomású fújása során a már meglévő, rendkívül rossz állapotú és már magától is lemálló, gyenge kötésű szórt azbesztszigetelésből a levegőbe kerülhetnek az azbesztrostok.
A gyengén tartó, új purhabréteggel megterhelt azbesztrétegek esetleges leválásakor is levegőbe kerülhet rengeteg azbesztrost. Az érintett területeken az azbesztfödém ugyanis már olyan rossz szerkezeti állapotban van, hogy már kisebb légmozgásokra is kiporzik, a födémről saját súlya alatt is már leválik. Ha ezt egy újabb anyaggal terhelik, még gyorsabban leeshet.
Ezekben az esetekben az egészségre veszélyes mértékben megemelkedhet a levegő azbesztrost tartalma. Ezzel közvetlen veszélybe kerülnek a munkát végzők, de a környéken tartózkodó emberek, lakók is. Ráadásul az azbesztbevonat leszakadása utáni elhárítás, mentesítés többszörösébe kerülhet, mint az európai és magyar előírásoknak is megfelelő szabályos azbesztmentesítés.
Véleményük a technológiával kapcsolatban továbbá:
- Szórt azbeszt elszigetelésére ez a technológia alkalmatlan. Szórt azbesztre (a legveszélyesebb azbeszt forma) a legszigorúbb előírások alkalmazandóak. A kivitelezés azbesztmentesítési tevékenységnek minősül, a purhabszórás pedig nem az.
- A fújásos technológia alkalmazása közben az elöregedett azbeszt szigetelőanyagból az azbesztrostok kiválása miatt csak zárt rendszerű azbesztmentesítő technológia alkalmazható, azaz a munkaterületet légmentesen le kell zárni, és negatív nyomást kell biztosítani bent, hogy ne jusson ki szennyeződés. Ilyenről szó sincs a purhabfúvásos technológia leírásánál.
Megkerestük a pályázatot kiíró tatabányai önkormányzatot, számoltak-e a szakmai szervezet által vázolt lehetőségekkel a pályázat kiírásakor, és ha nem, akkor figyelembe veszik-e, kivizsgáltatják-e a szakmai szövetség véleményét.
A önkormányzat válasza szerint a város fontosnak tartja az energetikai korszerűsítést. A közgyűlési döntés értelmében idén egy újabb lehetőséget kínálnak: az alsó födémszigetelés kiépítését. A felhívás értelmében a pályázó maga dönti el milyen technológiát alkalmaz, a cél, hogy a szigetelőanyag résmentesen zárja le az alagsori födémet.
Hozzátették, hogy az egyik ilyen lehetséges technológia „a szórt poliuretánhabbal való szigetelés”, de ez csak egy lehetőség. A társasházak saját adottságaikhoz igazodva határozzak meg a műszaki tartalmat, a szigetelés során alkalmazni kívánt technológiát. Azt, hogy miért ezt a technológiát és céget ajánlják, azzal magyarázta az önkormányzat, hogy a Dózsa lakásszövetkezet már több társasházban elvégeztette az alsó födémszigetelést szórt poliuretánhabbal olyan helyiségekben, ahol építéskor az alsó födémet azbeszttartalmú anyaggal szigetelték. Van tapasztalatuk erről a lehetséges eljárásról, a munkavégzés menetéről és a szigetelés előtti és utáni állapotokról, ha többet akarunk tudni erről, keressük meg őket személyesen.
Magyarra fordítva: a válaszból következően az önkormányzat nem számolt a szakmai szövetség által felvetett problémákkal, és nem is vizsgáltatta ki azt, mert bízik az ajánlott cég ajánlott technológiájában. De hogy miért, azt nem mondták el, hanem a céghez utasították lapunkat.
Természetesen megkerestük a Dózsa lakásszövetkezetet is az ügyben, méghozzá múlt szerdán. Válasz eddig nem érkezett.
A rózsakerti azbesztmentesítés
A XXII. kerületi Rózsakerti lakótelep házait 2005–2006-ban azbesztmentesítették. A lakótelepen 51 épületben, 12 ezer négyzetméteren végezték el a mentesítést, ami összesen 600 millió forintba került. Tatabánya összesen 40 millió forintot szán a födémbefújásra, ebből a költség 60 százalékát támogatnák, 40 százalék a lakossági önrész. Ebből a tervek szerint kb. 26 ezer négyzetmétert kezelnének le.