Lukács
7 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Mikor lesz háború Európában? Dobrev–Orbán-vita volt Európáról

215615803318793856 HUSZ8348
2019.06.07. 21:35 Módosítva: 2019.06.07. 23:58
Magyar vagyok és a magyar nemzet érdekét szolgálom és Magyarország érdekéért dolgozom – jelentette ki Dobrev Klára egy ponton az Orbán Balázzsal folytatott nyilvános vitáján. A DK újdonsült EP-képviselője és a Miniszterelnökség államtitkára (a Migrációkutató Intézet egykori vezetője) udvariaskodva és néhol udvariatlankodva piszkálódott egymással úgy, hogy közben egyetlen témában sem léptek túl a pártpolitikai paneljeiken. Talán irreális elvárás is lett volna ez, hiszen a vita alapállása az volt, hogy tökéletesen lehetetlen egymással az érdemi vita.

Imádom a vitákat

– mondta a vita során Dobrev Klára, ám az Orbán Balázzsal eredetileg erre szánt másfél órát aligha jegyzi majd fel az élvezetes, eredményes időtöltések között. A Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb, a magyar pártok, a sajtó, az oktatás EU-képéről, valamint a Magyarország és Európa kapcsolatáról szóló kutatását mutatták ugyanis be a szellemi műhely „szalonjának” ötödik hasonló rendezvényén. A szerzők – Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Paár Ádám, Rajnai Gergely és Zsolt Péter – az e-könyv tanulmányait ismertették röviden, majd Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció új EP-képviselője vitázott.

Hivatalosan a választások után kialakuló európai és magyarországi helyzetről, a magyar politika Európa-képéről.

Este van már?

Ezekről ugyanakkor érdemben nem nagyon eshetett szó, hiszen a DK és a Fidesz–KDNP képviselőiként egyik résztvevő sem tudott „kibújni a bőréből”. A kormány Európa-képe, valamint a DK Európai Egyesült Államok-víziója, pontosabban az e kettő szembenállását érintő kérdésre például Dobrev Klára rögtön ismertette, hogy esetükben egy komplex fogalomról van szó, amelynek lényege a szociális európai kép, a politikai gazdasági együttműködésen túlmenő egység, és az, hogy az 500 millió európai állampolgárért közös felelősséget vállaljanak az európai nemzetek.

Szerinte a kampányban és a választásban két gondolat versengett egymással, az egyre erősödő szövetségé, amelynek hívei az EU-reformban érdekeltek, illetve az ezzel szemben álló, szélsőséges EU-szkeptikusoké, amilyen a Fidesz is, és amely erők nem érdekeltek Európa megváltozásában, de ők nagyon leszerepeltek.

Viszony vagy iszony?

Követési távolság. Az EU–Magyarország nexus változásait járja körbe egy új kötet ezzel a címmel. Összesen öt, három szakpolitikai és két értékelő tanulmány készült, ismertette Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője a rendezvényen. Rajnai Gergely és Novák Zoltán egyes pártok (Fidesz, MSZP, LMP, Jobbik) Európa-programjait elemezték, de akadtak gondjaik. Például ugye a Fidesz 2010 óta nem bocsát ki sem kormány-, sem választási programokat, emiatt Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeit tekintették irányadónak, de más pártoknál is voltak furcsaságok, hiszen azok a politikai szereplők, akik 2010 előtt is tényezők voltak, szintén nem minden esetben alkottak tematikus programot. Az Európához való viszony és az integráció foka, illetve az ezzel kapcsolatos hozzáállás mutatta a legtöbb eltérést.

Zsolt Péter két kollégájával végzett médiaelemzést, és arra jutottak, hogy az uniós kérdéskör a Magyar Nemzetben éveken át sokszínűbben jelent meg, mint egykori versenytárában, a Népszabadságban. Ugyanakkor az évek során növekedett a pesszimizmus, a lapok – ma már a Népszava, és nem a Népszabadság – attitűdje eltérő okokból, de egyaránt szomorkodó az Európai-projekttel kapcsolatban.

Paár Ádám a nemzeti alaptanterveket (Nat) hasonlította össze, azt vizsgálva, hogyan jelenik meg benne az Európa-kép. Lakatos Júlia a „nem teljesen nyugatos ország” uniós csatlakozását, azaz Magyarország elmúlt évtizedeit írta le politikatörténeti szemszögből, szerinte ugyanis történelmileg kódolt volt, hogy a kulturális, történelmi különbségek Kelet- és Nyugat-Európa között nem oldódnak fel, nem lesznek konfliktusmentesek. Csizmadia Ervin pedig azt vizsgálta, hogy a társadalom egyes csoportjaiban, elsősorban a politikai közösségekben mennyire különböznek az Európa-képek. A kormányoldal és a mai ellenzék törésvonala miatt két nagy, egymással ellentétes Európa-kép van a társadalomban, a mintakövető és a mintaformáló, mondta. Csizmadia a baloldali evidenciát a jobboldali ambivalenciával vetette össze, és arra jutott, hogy nincs ebben semmi meglepő, ez egy történelmi ellentét, a Fidesz csak árrá fejlesztette a mindig is létezett búvópatakot.

Orbán Balázs egyetlen egyetértési pontot talált Dobrevvel, hogy ő is szélsőségesnek tartja a DK mondanivalóját, tehát abban, hogy a másik szélsőséges, legalább kiegyeznek.

Az államtitkár ezután mintha Orbán Viktor kormányfő beszédeiből kezdett volna idézni, történelmi távlatokba helyezte a mai európai politikai helyzetet, és az Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlította „Brüsszelt”, bár azt – ahogyan a kormányfő és a Fidesz–KDNP sem tette eddig soha –, azt nem is nevezte meg, kinek lennének ott pontosan „birodalmi törekvései”. Orbán szerint ugyanis,

ahogyan a Habsburg Birodalom idején, úgy ma is világos, hogy szélsőségesen magyarellenes az a hozzáállás, amely kevesebb szuverenitást akar Magyarországnak.

Ezután az európai szélsőjobboldali, illetve ez EU-szkeptikus politikai erők letarolását érintő dobrevi gondolatra azzal reagált: ő a 16 százalékot semmiképpen nem minősítené sikerként, miközben szerinte az uniós polgárok 80 százaléka a kereszténydemokrata európai alapok iránt elkötelezett. Éppen ezért – noha itt mintha némi logikai bukfenc becsúszott volna – Orbán kijelentette, hogy semmi más, mint az önfeladás politikája a DK-jé, mert mindenféle kritika nélkül Brüsszel mellett teszi le a voksot,

ezzel pedig megöli az érdemi vita lehetőségét.

Dobrev le is csapta a labdákat, amikor közölte: Brüsszelt Moszkvához vagy a Habsburg Birodalomhoz hasonlítani egész egyszerűen hazugság. Ráadásul szerinte az értelmes vita kihalása sem nekik, a DK-soknak róható fel.

Ezután igyekezett elmagyarázni, hogy a szimpla hazugozáson túl, miért is az Európai Egyesült Államokban hisz. Szerinte a szuverenitást közösen gyakorolni nem önfeladás. „A közös döntéshozatalban részt venni azt jelenti, hogy lehetőséget kapunk olyan döntéseket meghozni, amelyeknek egyébként a közelébe sem kerülhetnénk.” Olyan globális ügyeket említett itt, mint a klímavédelem, a robotizáció, vagy éppen a géntechnológia, amelyben Európa közösen hatékonyabb lehet. Dobrev szerint ráadásul a gazdasági érdekeken és a világpolitikai hatékonyságon túl vannak olyan védendő európai értékek is, amelyek igenis valamennyi magyar állampolgár javát szolgálják.

A birodalom szó visszavág

Orbán Balázs szerint „az a turpisság”, hogy Dobrev narratívájában, aki a föderális Európa ellen beszél, az Európa-ellenes. Az államtitkár úgy látja, az európai együttműködés adottság, szükségszerűség, a kérdés az, hogy az együttműködés keretein belül milyen esetben kell a nemzetállamok jogait védeni, vagy éppen átadni Európának. Hogy mit ért átadáson, vagy miért látja lemondásnak az integrációt, az nem derült ki, ehelyett a szokásos kormánypárti ideológiai paneleket vette elő: „a nemzetállamok nem problémát jelentenek, hanem az európai lét, az élet és az együttműködés alapjai”.

Szerinte persze az Európai Bizottság politikai aktor lett, liberális zöld és baloldali elképzeléseket valósított meg. Arra az államtitkár nem tért ki, hogy a néppárti vezetésű uniós intézmények miként tértek le a kereszténydemokrata útról, ahogyan az egyéb tények is elmaradtak, mindenesetre kijelentette, hogy az „Európai Parlament is az Európai Egyesült Államok megvalósításán dolgozott”. Sőt:

Európában mindig akkor jött háború, amikor valaki birodalmat akart építeni

– jelentette még ki, kifejtve, hogy bizony vannak olyan helyzetek és ügyek, amelyekben az európai népeknek nem kell együttműködni. Ezután arról beszélt, hogy Magyarország számára éppen az a versenyelőny, hogy például az adórendszer nem egységes Európában, és szerinte az energiaárak szabályozásában kivívott függetlenség is a magyar gazdasági sikerekhez járultak hozzá.

Itt először jött el a pillanat, hogy Dobrev érdemben reagáljon, és tisztázza: egyetért Orbánnal abban, hogy az erős föderális Európa erős nemzetállamokból áll.

Senki, soha nem tagadta a nemzetek létjogosultságát. Európa egyik legerősebb »békefegyvere« éppen az, hogy folyamatosan erősíti a nemzettudatot

– mondta, majd igyekezett egyenként cáfolni az államtitkár példáit. Elsősorban abba kapaszkodott bele, hogy Magyarország ma „offshoreállam” és éppen az egységes adópolitika hiánya az, amely miatt a multinacionális cégek a valódi kötelezettségeik negyedét fizetik Európában. Dobrev a rezsicsökkentés szlogenje és a kudarca kapcsán is odaszúrt egyet Orbánnak, mire az államtitkár azt mondta, „egészen szürreális valóságtagadásban van” a DK listavezetője.

Értékek és háborúk

Miután Rónai Egon megállapította, mennyire nem tudnak kitörni a vita résztvevői a politikai paneljeikből, a vitapartnerek folytatták ugyanazt, amit már a kampányban is hallhattak mind a két fél részéről a politika iránt érdeklődők.

A nemzetállamot érintő kérdésre, a felfogásbeli különbségre reagálva például Dobrev ismét arról kezdett beszélni, hogy az ő Európája nemcsak érdek, hanem értékközösség is, mely a parlamentáris demokrácia, a sajtószabadság, a független bíróságok és még számos alapelv tiszteletben tartásával működik. 

Nem lehet csak az érdekek közösségeként egyben tartani Európát, mondta, mire Orbán Balázs közölte, szerinte is vannak közös értékek is, de azokat a római szerződés környékén kell keresni. „Európa újjászervezésére kereszténydemokrata alapon került sor a második világháború után”, mert csak ez képes figyelembe venni az emberek akaratát, hangzott például el, majd az államtitkár azzal kezdett érvelni, hogy az európai emberek nem akarnak feloldódni egy szuperállamban. Ráadásul a demokráciát, jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletén alapuló rendszert szupranacionális szervezetek nem tudtak még soha létrehozni.

Erősen óvva intenék ettől mindenkit, mert ebből szoktak háborúk lenni

– adta ki az ismeretlen címzettnek szóló hadüzenetet, majd közölte: a több Európának akkor van értelme, ha az minden európai országnak előnyös. Ha valakit beleerőltetnek, az szétveri az együttműködést, tette hozzá. Többszöri kérdésre állította, a magyar kormánynak több javaslata volt arra is, hol lenne szükség több Európára, de példát nem tudott mondani erre, csak hogy kritikusak az intézmények javaslataival.

Orbán Balázs közölte, hogy az bizonyítja, hogy a nemzetállamok képesek megoldani a globális problémákat, hogy a szerinte „formális értelemben vett EU–török megállapodás valójában egy német–török megállapodás, amely megállította a szíriai menekülthullámot, ráadásul volt még egy magyar határkerítés és az olasz partiőrség is, és így tehát a nemzetek, nem pedig az EU oldotta meg a menekültválságot.

A vitapartnernek nem jutott eszébe megkérdezni, hogy ezek szerint most már az Orbán-kormány is azon az állásponton van, hogy a menekültválság megoldott ügy, ehelyett Dobrev egyenként igyekezett cáfolni az államtitkár állításait. Nem nagy meglepetés, hogy nem jutottak előre.

Amikor pedig a DK képviselője a szociális Európát érintő programjukról, elképzeléseikről kezdett beszélni, amelyhez szintén a közös európai cselekvésre lenne szükség, mert ezzel csökkenthetőek lennének a társadalmi különbségek minden európai országban, Orbán Balázs úgy reagált, hogy

2010 óta a segély helyett munka elve hozta Magyarország gazdasági eredményeit, de a DK programja minden országban a segély munka helyett elvet hirdeti.

Dobrev Klára erre a kijelentésre se reagált, és inkább elvi szinten folytatta a vitát az EU működésének hatékonyságáról, valamint arról, hogy egy hatékony közösség a kompromisszumot vitával és párbeszéddel, nem pedig egymásnak adott ultimátumokkal közelíti meg.

A párbeszéd fontossága

Itt állt elő azzal, hogy „imádom a vitákat”, amire Orbán Balázs rávágta: mindez politikai porhintésnek jó, de valójában, amikor 400 ezer ember beáramlik Európába, és „ezeket” szét kell osztani, és aki nem akarja ezt, azt meg kell büntetni, annak köze nincs a párbeszédhez. Ezután az államtitkár a nemzet érdekéről beszélt, szerinte azt csakis a kormány képviseli, és szerinte inkább az a probléma, hogy nincs olyan ellenzéki párt, amely „nemzeti szemüvegen keresztül” nézné a fontos ügyeket.

Egy pillanatra álljunk meg, már csak azért is, mert nem fideszes lakossági fórumon vagyunk. Magyar vagyok és a magyar nemzet érdekét szolgálom, és Magyarország érdekéért dolgozom. Tudom, hogy maguk éjjel-nappal az ellenkezőjét állítják, de ez nem igaz

– reagált végre érdemben Dobrev, majd akkor Orbán odaszúrt, hogy a DK szerint a migráció álprobléma, az EP-képviselő még kontrázott is, hogy ha arra kérnék a magyar embereket, döntsenek, mit tartanak problémának: a sürgősségi ellátás leállását, vagy a migrációt, szerinte nem kérdés, mi lenne az eredmény.

Orbán Balázs azt kérte, hogy Dobrev mondjon egy példát arra, amiben a DK a brüsszeli mainstream állásponttal ellentétes véleményen van. Ilyen az agrárpolitika, vágta rá Dobrev, aki szerint ők a kisebb gazdaságok támogatását, a jelenlegi elosztási rendszer reformját képviselik, szemben a brüsszeli állásponttal.

Az államtitkár szerint a DK ebben ismét csak nemzetellenes, hiszen ez a reform a magyar uniós források csökkentését eredményezné. „Szerintem a szavaim értelmezését hagyja rám, nem azt mondtam”, folytatta Dobrev, és a szokásos kör következett: a DK számára az az elsődleges, hogy az uniós – akár agrár – forrásokat ne lopják el, ne fideszes oligarchákhoz kerüljenek, hanem a magyar társadalom felzárkóztatására jusson pénz. „Éppen azon dolgozom, szemben a magyar kormánnyal, hogy hogyan tudjuk ezeket a forrásokat a magyar gazdáknak, fejlesztőknek, tudósoknak jusson”, mondta.

Erre érdemi reakció helyett Orbán inkább arról beszélt, hogy nemzeti érdeket kellene képviselni az EP-ben az ellenzéki pártoknak, mert akkor a kormánnyal azonos állásponton lennének. Miután pedig Dobrev újra a vita és az érdemi párbeszéd szükségességéről beszélt, Orbán Balázs azzal állt elő, milyen igazságtalan a kormány vitakészségét érintő vád, hiszen ő általában havonta egy vitán részt vesz, plusz minden hétfőn bemegy a parlamentbe – „ott van helye a vitának, ne becsüljük alá a parlamentet”.

Rónai Egon felvetésére, miszerint a vita nem feltétlenül az, hogy mindkét fél mondja a magáét, Dobrev azt mondta, a nyilvános vita az egy dolog, és megemeli a kalapját, hogy Orbán legalább jár vitákra.

De a nem nyilvános párbeszéd – a beszélgetés, a vita, az érdekegyeztetés az teljesen kiveszett a magyar közéletből, és kifogásolta, hogy az ország életét befolyásoló, sokakat érintő kérdésekbe, azok előkészítésébe, meghozatalába nem vonják be az ellenzéki szavazókat képviselő pártokat, vagy sokszor magukat az érintetteket.

Orbán Balázs szerint a párbeszéd fontos, és ennek van is egy kultúrája – de ők tíz éve hozzák vissza a csőd széléről az országot és árral szemben eveznek a változó európai politikai vizeken. „Cselekedni kell, cselekedni kell ahhoz, hogy miután a XX. század nem a magyarság évszázada volt, a XXI. az legyen.” Persze Orbán szerint is kell beszélgetni, de a kisebbségbe szorult véleményeket nem kell megvárni a döntéshozatalhoz, „azt várni, hogy a DK támogatását megvárja a Fidesz”, egyszerűen nonszensz.

Lehet, hogy ezzel ilyen autokrata elnyomó figurának tűnök, de nem fogjuk megvárni, és nem másért, hanem a parlamentáris demokrácia szabályai miatt

– jelentette ki az államtitkár, mire Dobrev nyugtázta: nagyon sajnálja ezt, de szerinte az MTA, a pedagógusok, orvosok és adófizetők még nála is egy kicsit jobban, hogy úgy tűnik, az őket érintő ügyekben nem kell megvárni az ő véleményüket.

A piszkálódást láthatóan megunva Rónai Egon zárszóként az Európai Unió jövőjéről kérdezett, mire kiderülhetett: Orbán szerint nem kell semmi újat feltalálni, mindenkinek az alapszerződési keretek közé kell visszatérnie. Az elmúlt öt év teljes kudarc volt a közösség szempontjából, de ha a politikai elit észbe kap, akkor elsimulnak a nézeteltérések és Magyarország is újra megtalálja a helyét az EU-ban. Dobrev viszont nem a status quo megőrzéséért megy Brüsszelbe, sokszínű, de erősebben együttműködő európai közösséget akar, és szerinte garancia erre, hogy az EP-ben 80 százalékban az erősebb szövetség mellett tett hitet, sőt most már az Európai Tanácsban is csak ketten vannak EU-szkeptikusok Orbánon kívül.