Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Elhalasztották a kormánypártok a vitatott köznevelési törvény megszavazását

D  TT20190701001
2019.07.02. 10:27 Módosítva: 2019.07.02. 11:31

Elhalasztották a köznevelési törvény erősen vitatott módosításának zárószavazását a parlamentben. A jelentős változtatásokat ma szavazta volna meg a parlament, de az eredeti javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma beadott egy indítványt a zárószavazás elhalasztására. Az indítványt a képviselők 180 igen és 4 nem mellett megszavazták, így az erősen vitatott pontok egyelőre nem emelkednek törvényerőre.   

Információink szerint mindez nem jelenti azt, hogy a javaslatok végleg lekerülnek a napirendről. Ezzel a technikai megoldással most megnyílik a lehetősége annak, hogy beadjanak egy, a javaslat szövegét alaposabban átíró, egységes módosító javaslatot. Értesüléseink szerint elsősorban a Waldorf-iskolákra vonatkozó rész módosulhat, a kormánypártok ugyanis nem számoltak azzal, hogy ez milyen széleskörű felháborodást vált ki.  

Ellehetetlenítené a Waldorf-iskolákat

A javaslat szerint az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha az legfeljebb 30 százalékban tér el a központi kerettantervektől, és a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a pedagógiai programban. Ez ellehetetlenítené a Waldorf-pedagógia működését.  A Waldorf-iskolák lényege ugyanis épp az, hogy az ottani oktatás teljesen más ütemezésben zajlik, mint az állami iskolákban. A lényeg, hogy a gyerekek az iskola végére tanulják meg a törvények által előírt tananyagot. Ez a lépés már csak azért is érdekes lenne a döntéshozók részéről, mert a politikai és gazdasági elit gyermekei is szép számmal járnak Waldorf-iskolákba. 

Nem a szülő döntése lenne, hogy mikor megy iskolába a gyerek

Eddig a szülő kérésére automatikusan maradhatott még egy évet az óvodában a gyerek az iskolakezdés előtt. Az új szabályozás szerint a gyereknek alapesetben hatéves korának betöltése után kell megkezdenie az iskolát (tankötelezettség). Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke még egy évig ne kezdje meg az iskolát, kérelmet kell benyújtani "a felmentést engedélyező szervhez".  Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta:  a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, a korábbinál több idő jut így az iskolára való felkészülésre, ezért az átállás kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek. Akinek komolyabb problémája van, annak továbbra sem kell kötelezően beiratkoznia hatévesen az első osztályba, a törvény indokolt esetben lehetőséget ad a plusz óvodai évre.  

Magántanulói státusz helyett egyéni munkarend

Más nevet kapna az eddigi magántanulói státusz, de ami ennél fontosabb, hogy a javaslat szerint erről már nem az iskolaigazgató, hanem egy felsőbb szerv döntene. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, hogy a hátrányos helyzetű, nehezen kezelhető gyerekeket ne sorolják automatikusan magántanulóvá, mert ők is lényegében kiesnek az oktatási rendszerből. Ez a módosítás elvileg érinthetné azokat az alternatív iskolákat is, amelyekben a gyerekek magántanulói státuszban tanulnak. A javaslat szövegéből nem egyértelmű, hogy a jövőben ki kaphat egyéni munkarendet, azon az alapon, hogy azt "egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös".     

Az iskolaigazgatói pályázatokat már nem véleményezi a tantestület  

Az iskolaigazgatói kinevezések eddig is gyakran okoztak botrányokat. Az államosított iskolákban az igazgatók kinevezésében a végső szót már 2013 óta a minisztérium mondja ki, ott hozzák meg a végső döntést. Korábban a botrányok nagy része abból fakadt, hogy a nevelőtestület vagy az iskolaszék szavazatai ellenében döntött az állam. Ezt most megszüntetnék, pedig ha másért nem, a pályázóknak igenis fontos visszajelzés volt, hogy mit gondolnak róluk az adott iskolában, elvégre egy igazgatónak velük kell együtt dolgoznia.  

Több idegen nyelvű tankönyv közül választhatnak az iskolák 

A javaslatnak vannak jó részei is. A mostani módosítással a köznevelési törvénybe olvasztják a tankönyvtörvényt, és ennek hatására az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre. A tanárok és a diákok választási lehetősége ezzel bővül, és színvonalas magánkiadók sem szorulnak ki a piacról.  

(Borítókép: Kovács Attila / MTI)