Nem adta ki a hollókői ruhakölcsönző a népviseletet a transzneműnek
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
- Bíróságra mennek a kis benzinkutak, amiért a GVH nem vizsgálta a Molt
- Demonstrálók várták az istentiszteletre tartó Balog Zoltánt Salgótarjánban
- Orbán Viktor: Sok baj van még a gyermekvédelmi intézményekben
Egy hollókői vállalkozó nem volt hajlandó bérbeadni egy transz nőnek a tulajdonában álló népviseleti ruhákat kölcsönadni egy fotózáshoz. Ezért a nő
az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely megállapította, hogy a vállalkozó nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
Eszter transznemű nő, nevét és nemét évekkel ezelőtt hivatalosan is megváltoztatta, írja közleményében a hatóság. Eszter a blogjában fotókat is szokott közzétenni magáról, és egy ilyen fotósorozat elkészítéséhez szeretett volna hollókői népviseletbe öltözni. Először a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft.-hez fordult, ők irányították a ruhakölcsönzési szolgáltatást biztosító egyéni vállalkozóhoz.
A vállalkozó kezdetben nyitott volt a ruha bérbeadására, annak tudatában is, hogy Eszter transznemű, írja a közleményében a hatóság, de néhány nappal később azonban többek között arra hivatkozva, hogy „a fotózásnak híre ment a faluban, és nagyon sokan fejezték ki nemtetszésüket", valamint hogy "Hollókő (...) egy zárt keresztény közösség", megtagadta a ruhakölcsönzést.
Eszter az elutasítást követően az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. Az eljárásban az egyéni vállalkozó arra hivatkozott, hogy a szolgáltatást azért nem biztosította, mert nem állt rendelkezésére megfelelő méretű ruha; neki személyesen nincs ellenérzése a transznemű emberekkel szemben, a falubeliek nemtetszése kapcsán pedig csak magánvéleményét fogalmazta meg.
Az alapos vizsgálat során a hatóság megállapította, hogy a vállalkozó érvelése nem állja meg a helyét:
a vállalkozó korábban utalt arra, hogy van megfelelő ruhája a fotózáshoz, később viszont lehetőséget sem biztosított Eszter számára a ruhapróbára.
A hatóság azt is hangsúlyozta, hogy „az egyenlő bánásmód követelményének megsértése szempontjából nem bír relevanciával, hogy az elutasításra az eljárás alá vont személyes meggyőződése, vagy mások - vélt vagy valós - ellenérzései miatt került sor".
„Fontosnak tartottam a helyi vállalkozók, szolgáltatók és döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy nemi identitása miatt senkit sem lehet megfosztani egy szolgáltatás igénybevételétől. Különösen visszás, hogy a keresztényi értékekre hivatkozva utasítottak el, ahelyett hogy a keresztényi szeretet nevében bárkit szívesen fogadnának Hollókőn, ebben a páratlan kultúrtörténeti kincsesdobozban" - kommentálta döntést Eszter.
„Örvendetes, hogy egyre több LMBTQI ember fordul az őt ért jogsértés esetén az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz" - tette hozzá Dombos Tamás, a kérelmező képviseletét ellátó Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa.
„A kutatások szerint minden harmadik LMBTQI embert ért már hátrányos megkülönböztetés szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt, de az ilyen ügyeknek csak a töredéke jut el az EBH vagy a bíróságok elé."
A hatóság eltiltott a vállalkozót a jövőbeni jogsértésektől is, a döntés jogerős, de a férfi 30 napon belül kezdeményezheti az EBH döntésének bírósági felülvizsgálatát.