Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Meglepő oka van, miért nem tudnak mit tenni a melléjük épülő monstre házzal

b
2019.07.17. 11:35 Módosítva: 2019.07.17. 11:36
Érdekes ügyre hívta fel egy balatonalmádi olvasónk a figyelmet: épp egy szokatlanul nagy méretű új házzal építik el balatoni házuk panorámáját, a tervezett épületet pedig a helyi tervtanács támogatja. Szerintük nem is csoda, hiszen a „monstrumot” a helyi főépítész tervezte privát munkaként. Ahogy beleástuk magunkat a témába, kiderült: az országban egyáltalán nem ritka, hogy főépítész saját illetékességi területén tervez pénzért, sőt a szakmai kollégium ezt támogatja is, mert a tiltó jogszabály „pontatlan”.

Azzal keresett meg minket egy olvasónk, hogy Balatonra néző házuk előtt egy, a környező házaknál sokkal nagyobb, 720 négyzetméteres ház alapjait kezdték el tavaly lerakni, két szinten, a telek teljes szélességében, ami várhatóan a panoráma nagy részét ki fogja takarni. Bejelentették a kifogásolt építkezést a kormányhivatalnál, az eljárás néhány kanyar után azzal ért véget, hogy nincs mit tenni, mert „a tervezett épület települési szövetbe való illeszkedésével kapcsolatban helyi tervtanácsi és támogató vélemény készült”. 

Akkor néztünk nagyot, amikor kiderült, hogy a települési szövetbe illeszkedő monstrumot nem más tervezte, mint a település főépítésze

– írta olvasónk. Hozzátette: eddig azt hitte, hogy az lenne a célja ennek a tervtanácsi testületnek, hogy megvédje a városképet, illetve hogy ne lehessen pl. olyat építeni, ami az összes többi ember számára hátrányos (például leárnyékolja a házát). Ez egy családi házas övezet, itt nem épülhet még társasház se, viszont 720 négyzetméteres monstrum családi ház, úgy látszik, igen.

Szabad ilyet?

Mivel az ügy első pillantásra összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, megkerestük Jámbor Attila ügyvédet, az Építésijog.hu szakportál szerkesztőjét. Szerinte egy kormányrendelet, méghozzá a 266/2013. számú, egyértelműen kizárja, hogy építési engedélyhez kötött épület (ilyen például az összes üdülő, nyaraló) tervdokumentációjának elkészítését az adott település főépítésze vállalja el.

Ha az épület egyszerű bejelentéssel épül, mint a legtöbb lakóépület, akkor előfordulhat, hogy esetleges szabálytalanságok miatt fennmaradási engedélyt kell kérni, ennek alapvető feltétele a településképi vélemény. Márpedig a településképi véleményezési eljárásban részt vesz a főépítész is, azaz a saját tervéről kell véleményt mondania, ami összeférhetetlen. Amikor a főépítész elkészíti a tervet, nem tudhatja, hogy lesz-e összeférhetetlenségi ok – el fog-e térni az építtető szabálytalanul a tervektől –, így kockázatos számára a tervezés.

Ráadásul az adott önkormányzat a településképi rendeletében az egyszerű bejelentésű épületeknél is kötelezővé teheti az úgynevezett szakmai konzultációt. Ez főépítészi tevékenységet is igényel, ezért ezeken a településeken az ügyvéd szerint etikai vétség lehet, ha a főépítész tervezési tevékenységet folytat, mivel ilyenkor valószínűleg elmarad saját magával a konzultáció. Márpedig a szakmai konzultáció - ha kötelező - nem mellőzhető, ilyet a jogszabály nem tartalmaz. A kamarának eseti jelleggel be is kell jelenteni a tervezési munkákat.

Ezek után a megyei kamarához fordultunk, hogy érkezett-e hozzájuk bejelentés az ügyben, és mi a szakmai állásfoglalásuk, valamint megkerestük a balatonalmádi főépítészt, Bogdán Lászlót.

A Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája továbbította kérdéseinket a Magyar Építész Kamarának, mert „a média felé tett hivatalos tájékoztatás” csak ott történhet. A Magyar Építész Kamara azt válaszolta, hogy nincs információjuk, egyedi ügyben amúgy se mondhatnak véleményt. 

A főépítész nem tartja összeférhetetlennek a munkáját

Bogdán László szerencsére jóval közlékenyebb volt. A kérdésre, hogy

nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy építészeti-műszaki tervezési tevékenységet olyan illetékességi területen, ahol az elbírálás egyes szakaszaiban maga is részt vehet, egyértelmű nemmel válaszolt.

Mint kiderült, megbízott főépítészként végzi munkáját, így a köztisztviselői törvény vonatkozó korlátozó passzusai – mivel nem köztisztviselő – nem érvényesek rá.

Másrészt azzal érvel, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (ÉTV) módosításával a lakóépületek zömét (kb. 85%-át) Magyarországon nem építési engedélyezési eljárásban engedélyezik, hanem úgynevezett egyszerűsített bejelentési eljárás történik, amikor a tervdokumentációkat az e-naplóba tölti fel az építtető és a tervező. Ezen eljárások esetében még településképi véleményezési eljárás lefolytatása sem történik, tehát a főépítésznek itt nincs véleményezési hatásköre, csakis konzultációs lehetőséget biztosított a jogalkotó.

A konzultáció alapján nem véleményezés és bírálat, hanem tájékoztatás történik az előírásokról, a betartandó településképi szabályokról. A véleményezés tehát nem a főépítész hatásköre, a jogszabály alapján a polgármester adja ki, ő írja alá. A főépítész csak a szakmai hátteret adja, közölte Bogdán.

Egy dolog biztos: nincs saját terv bírálata, és nincs hátránya nálam más tervező tervének sem

– szögezte le Bogdán László.

A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az általunk megkérdezett ügyvéd által idézett kormányrendelet ugyanis egyértelműen az önkormányzati főépítészeket nevezi meg a kizárás alanyaiként, és nem tesz különbséget megbízott vagy teljes állásban dolgozó főépítész között. Egy másik jogszabály – a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – alapján a szakmai konzultáció köti a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, ezért hiába vonnak be esetleg helyettes főépítészt, tervtanácsot egy későbbi eljárásba, ha a főépítész (és egyben tervező) nyilatkozatától nem térhet el.

Sőt, a jogszabály értelmezése a főépítészi szakmai testületekben is felmerült, az országban ugyanis nagyon sok főépítész érintett. Ezért megkérdeztük az ügyben a legmagasabb szakmai fórum vezetőjét is.

Elterjedt gyakorlat, hogy a főépítész tervez is

Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke elmondta, hogy számos településen előfordul Magyarországon, hogy a helyi, megbízási szerződéssel dolgozó főépítész egyben épületeket is tervez az illetékességi területén. Ennek az a helyes útja, ha ezt előre megbeszélik a polgármesterrel, és beleírják a szerződésébe. Minden esetben jó, ha a főépítész mintát ad, példát mutat, milyen minőségű terveket kell készíteni a településen.

Salamin arra a kérdésre, hogy ez a gyakorlat adhat-e okot a visszaélésekre, azt mondta:

nincs olyan jogszabály, amit ne lehetne megkerülni, visszaélésre mindig az erkölcsi tartás hiánya ad okot, nem egy adott rendelkezés.

Viszont a rendszerben van fellebbezési lehetőség, ahol az állampolgár jogorvoslatot találhat, és korrigálni lehet a főépítész esetleg rossz döntését.

Mivel szerinte a 2013-as szakmagyakorlási kormányrendelet az önkormányzati főépítész tervezési tevékenységéről pontatlanul rendelkezett, 2014-ben az egyik kormányhivatal állásfoglalást kért az értelmezéséről az építészeti helyettes államtitkárságtól, és akkor azt a választ kapták, hogy a kizárás csak azokban az esetekben áll meg, ha a főépítész a saját terveit véleményezné.

Ilyen azonban a gyakorlatban Salamin szerint nem fordulhat elő, mert a lakóépületeknél csak szakmai konzultációt ír elő a jogszabály, ami azt jelenti, hogy a főépítész tájékoztatja az adott ház tervezőjét, milyen helyi szabályok vonatkoznak a területre. Más esetben pedig meg kell oldani a főépítészé helyett más szakmai vélemény beszerzését, pl. helyettesítő főépítész alkalmazásával vagy a kamarai, illetve az állami főépítészi tervtanács véleményével.

Az ügyben az Országos Főépítészi Kollégium részletes kommünikét tett közzé, ami ezen a linken olvasható.

Miniszterelnökség: A jelenlegi szabályozás jó

Megkerestük a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságát is, hogy segítsenek eligazodni, melyik jogszabály irányadó.

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válasza szerint nincs olyan hatályos jogszabály, ami kizárná, hogy az önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységével érintett településen tervezhetne. Az természetesen kizárt, hogy az általa tervezett épület hatósági engedélyezésében vagy azt megelőző településképi véleményezésben az önkormányzati főépítész bármilyen módon részt vegyen, a vélemény kiadása mindenképpen a polgármester jogköre.

Nincs olyan hatályos jogszabály sem, amely azt kizárná, hogy az önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységével érintett településen egyszerű bejelentéshez kötött épületet tervezhetne, tették hozzá. Eszerint ilyen esetben sem településképi véleményezési eljárásra (mivel nincs utána engedélyezés), sem településképi bejelentési eljárásra nem kerül sor, így nem lehet összeférhetetlenség.

Arra a kérdésre, nem tartják-e aggályosnak, ha ugyanaz a személy tervez és végezhet konzultációt a tervről a következő választ kaptuk:

„A szakmai konzultáció nem kötelező, azt önkormányzati rendeletben lehet kötelezővé tenni. A szakmai konzultáció nem hatósági eljárás, hanem a tervező segítése. Amennyiben előfordulna olyan eset, hogy az önkormányzati főépítész helyben tervez, a miniszterelnökség megítélése szerint szükségtelen a szakmai konzultáció, mert szakmai ismeretei alapján tisztában van a településképi követelményekkel. Viszont a terv véleményezésében a fentiek szerint nem vehet részt, kizárás áll fenn vele szemben.”

Mint kiderült, a jelenlegi szabályozás módosításáról nem született eddig semmilyen döntés, azt a Miniszterelnökség helytállónak tartja.

Elolvasta az érveket, ön mit gondol: tervezhet-e saját területén a főépítész?

  • 8011
    Nem, mert benne van a visszaélés lehetősége
  • 748
    Igen, tervezhet, hiszen a jogszabály is erről szól

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)